Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

Regionális Vízmű ütemei épített kalodákban kellett tárolni, mert a Gyöngyös— Parád-i út forgalmát nem lehetett akadályozni depónia okozta többletszűkítéssel és a hegyoldalon leperegett volna a föld. A vízkivételi mű építését mederterelés előzte meg. A sípályát a szezonkezdetre sikerült rendbehozni, ugyanis itt egyidejűleg nyomó és ürítővezetékeket is fektettek; a sziklás talajban a KPM utakat is csak fél szélességben történő átvágással lehetett keresztezni. Az egyes üdülők és meglevő medencéik rákötését az üzem fennakadása nélkül az éjszakai órákban eszközölték. Az I. ütem építési költsége kb. 8,5 millió Ft volt, próbaüzeme 1967 tavaszán kezdődött, üzembehelyezése az 1967. év végén történt meg. 2. ábra. A Nagypataki vízműtelep se és az építési anyag ideszállítása okozta. A völgybe ugyanis csak turista utak, illetve egy anyagszállításra alkalmatlan meredek — helyenként teljesen eltűnő — rendkívül mély talajú erdei földút vezet. Mivel a sürgősség miatt az építkezést télen is folytatni kellett, olyan megoldást kellett találni, ami 30—50 cm-es hóban is lehetővé tette a munkahely megközelítését. Erre egyedüli lehetőségként a völgyben húzódó erdei vasút kínálkozott, amit az Erdőgazdaság üzemeltetett. Ez a csillekocsis kisvasút tökéletesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert mind az anyagszállítást, mind a személyszállítást zökkenőmentesen lebonyolította Gyöngyössolymos és a munkahely között. A csőanyag nyomvonalra szállítása szintén nagy nehézséget jelentett. A földút melletti nyomvonalszakaszra lóvontatta kerekes alvázon szállították az acélcsöveket, míg a meredek hegyoldalra kézben kellett a csöveket eljuttatni. A meglehetősen csúszós hegyoldalba vegyes szelvénnyel beépített KPM út mellett különös gondot kellett fordítani a csőfektetésre, hogy az út állékonyságát ne veszélyeztessük. A kitermelt földet a rézsűoldalba II. ütem A sürgősség határozta meg a Mátravidéki Regionális Vízmű következő ütemének építését. Ezáltal a legfelkapottabb üdülőterület, Párád és Parádfürdő vízellátása oldódik meg. Az ütem kiépítésénél fő szempont volt, hogy az épülő létesítményeket a későbbi bővítés során ne kelljen átalakítani, vagy megszüntetni. A bővítés a IV. ütemben történik meg (részletes ismertetését ott közlöm, itt csak a vízigény szerepel). II. ütem vízigénye IV. ütem vízigénye Víztisztítás vízig. összesen: 1 177 m

3/'nap 668 m

3/nap 155 m

3/nap 2 000 m

3/nap Ezt a vízigényt a Köszörű-völgyben létesítendő tározó elégíti ki. Köszörű völgyi tározó A vízművet a víz útján végighaladva ismertetem. A Köszörű völgy a Kékes északi oldalán terül el, nevét a rajta végigkígyózó patakról nyerte. A patak a Parádi Tarnába ömlik Parádsasvár mellett. Vízgyűjtő területe kicsi, mindössze 6,4 km

2. A vízgyűjtő terület76