Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

1. táblázat Kémiai elemzések Izz. A mintavetel helye és mélysége veszt. Si0

2 Al.O:, Fe.O, CaO MgO NajO K

2O 1 SO

:, CaCO, SM A mintavetel helye és mélysége % SM (m) súly % SM XXII—19 50.00 14,48 46,61 14,45 5,79 11,40 2,79 0,20 2.11 0.55 20,35 2,30 55.00 16,49 46.07 14,90 5,85 10.49 2,31 0,25 2.11 0.67 18,72 2,22 57,20 12,41 49,05 18,08 7,02 9,41 1,60 0,20 1,90 0,09 16,87 1,95 58,40 17,18 43.80 14,61 5,50 13,67 1,67 0,23 1.95 1,22 24,40 2,17 59,60 10,98 56,60 14,07 5,79 9,07 0,98 0,22 1,92 0,15 16,19 2,84 60.00 14,00 51.81 13,68 4,93 10.30 1,60 0,22 1,98 1,21 18.38 2,78 61,45 11,77 53,20 16,34 7,01 8,35 1,50 0,17 1,48 0,07 14,90 2,27 65.00 14,78 48,36 15,39 5,79 9,93 1.68 0.80 1,16 1,50 17.73 2,28 66,30 23,39 35,14 8,11 5,25 25,00 1,10 0,22 1,22 0,24 44,63 2,62 70.00 16,37 47.96 14,08 5,84 9,81 2,12 0,14 1,68 1,05 17,51 2,41 70,15 13,43 49,60 16,40 4,98 10,84 2,70 0,19 1,69 0.07 19,35 2,32 71,00 15,85 49.00 15,92 5,50 9,76 1,18 0.22 1,77 0.67 17.42 2.29 72,40 14,52 49,00 15,84 5,58 11,17 1,48 0,22 1,64 0,06 19,94 2,29 75,00 14.40 50.00 15,60 5,41 8,88 1,30 0.20 1,90 1.45 15,85 2.38 76,60 4.28 78,23 12,75 0,82 2,09 0,47 0,13 0,82 0,17 3,73 5,76 Átlagértékek: 18,78 eredeti kőzet 12,71 48.14 14.80 5.54 10,40 1,60 0.29 1,79 1,11 18,78 2.36 bontott kőzet 12,62 51,49 16,14 6,07 9,77 1,65 0,20 1,72 0,09 17,45 2,33 séklettel jelző endoterm csúcson kívül agyagásványokra és piritre jellemző csúcsokat láthatunk. Mind a DTA, mind a DTG csúcsok formája, illetve nagysága csak kisebb agyagásvány mennyiségére utal. A főleg illit típus mellett, a DTA görbék szerint kaolinit (leghatározottabban a 76,6 m-ből vett homokkő minta esetében) és alárendelten montmorillonit is kimutatható. A görbékből rosszul kristályosodott, vagy egymásba átkristályosodott rendszerre következtethetünk. A pirit oxidációra jellemző 400 C° körüli exoterm csúcs a DTA görbéken igen határozott. Ez a csúcs, a pirit diszperzitásfokától, illetve módosulatától függően néhol (pl. az 58,4 m-es minta esetén) kettős. Az eredeti és a bontott minták DTA görbéin a pirit csúcsok nagyon eltérőek. Az utóbbiak esetében a csúcs élessége, határozottsága inkább az amorf anyagokra jellemző hajlattá, vagy kisebb csúccsá változik. Itt jegyezzük meg, hogy a melegvíz hatására, az oxidált piritbői a kén kénsav alakban a karbonátok, illetve egyes szilikátok elbontására használódik, míg a vas oxid, hidroxid formában visszamarad. Ezt igazolja az eltávozott minták igen kis SO-, tartalma is. A hidroxidosan oxidált vas viszont az eredetileg szürke színű kőzetet sárgás (enyhén vöröses) barnára festette. A eredeti és a bontott kőzeteket, a súlyváltozás sebességét jelző DTG görbék alapján is jól megkülönböztethetjük egymástól. Az eredeti főzetek görbéin látható, 470 C° körüli csúcshőmérsékletű endoterm csúcs, a bomlás hatására eltűnik. Az agyagásványok kristályvízveszteségét jelző, 570 C° körüli csúcshőmérsékletű endoterm csúcs nagyobb, határozottabb zsákká alakul. A DTG görbék alapján, a 400—500 C° és az 500— 600 C° közötti endoterm csúcsokhoz tartozó — TG gör\ E turisztikai, gyógyászati és üdülési szempontból egyaránt fontos terület nagyfokú vízhiányban szenved. Az üdülők és szanatóriumok vízellátását jelenleg számtalan sok kis kapacitású és rendkívül rossz hatásfokú, többnyire szakszerűtlenül kezelt házi vízmű hivatott biztosítani. Mivel ezek nem bővíthetők és a vizüket szolgáltató források leggyakrabban éppen az üdülési szezonban apadnak el és mivel az idegenforgalom, továbbá a hazai turistaforgalom legfőbb akadálya az elemi higiéniai követelmények kielégítésének hiánya lett; az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízellátási Főosztálya elhatározta, hogy regionális vízmű létesítésével rendezi a térség vízellátási helyzetét. A tervezési békből leolvasott — súly veszteségek %-os értékeit az alábbi összeállításban közöljük. Minta k

b 400—500 C° kb. 500—600 Co mélysége (m) súlyveszteség % 50,0 2,20 3,10 55.0 2,35 3,05 57,2 0,00 1,00 58,4 1,40 4,80 59,6 0.00 4,40 60,0 1.20 2.80 61,45 0,40 3,05 65,0 2.10 3,40 66.3 0,00 3,60 70.0 2,40 3,20 70.15 0,00 4.00 71.0 2,10 3,30 72.4 0.40 1,20 75,0 2,80 3,20 76,6 0,00 3,50 A kétféle állapot közötti különbség a fentiekben is látható. A hidrotermálisán bontott minták 400—500 C°-on súlyváltozást nem szenvednek, míg az eredeti minták esetében a súlyváltozás általában 2% feletti. * Amint a közölt termikus görbékből és a fentiekből is kitűnik, a kőzetek hidrotermális elváltozása, illetve bomlása derivatográfiás vizsgálattal jól nyomon követhető. A görbékből azonban — derivatográfiás alapon — csak az eredeti kőzettel való összehasonlítással állapítható meg hidrotermális bontás, ugyanis az értékeléshez a kőzet eredeti összetételének ismerete is szükséges. munkálatokkal a VÍZITERV-et bízta meg. Elhatározását alátámasztotta a VÁTI 1961. évi — egész Mátrára kiterjedő — forráskatasztere, amiből megállapítható, hogy a Mátra forrásai döntő többségükben időszakos jellegűek és ezekre a terület vízellátása nem alapozható. Az a néhány bővizű és kisebb mértékben időszakos jellegű forrás, ami a területen található, csak néhány önálló gyógyászati egység vízellátására alkalmas. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként az FTV 1956. évi vízbeszerzési tanulmánya is. Tanulmányom a VÍZITERV által kidolgozott megoldást ismerteti. A Mátra vidéki Regionális Vízmű WITTINGHOFF BÉLA Vízügyi Tervező Vállalat 72