Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

1. táblázat Kémiai elemzések Izz. A mintavetel helye és mélysége veszt. Si0 2 Al.O:, Fe.O, CaO MgO NajO K 2O 1 SO :, CaCO, SM A mintavetel helye és mélysége % SM (m) súly % SM XXII—19 50.00 14,48 46,61 14,45 5,79 11,40 2,79 0,20 2.11 0.55 20,35 2,30 55.00 16,49 46.07 14,90 5,85 10.49 2,31 0,25 2.11 0.67 18,72 2,22 57,20 12,41 49,05 18,08 7,02 9,41 1,60 0,20 1,90 0,09 16,87 1,95 58,40 17,18 43.80 14,61 5,50 13,67 1,67 0,23 1.95 1,22 24,40 2,17 59,60 10,98 56,60 14,07 5,79 9,07 0,98 0,22 1,92 0,15 16,19 2,84 60.00 14,00 51.81 13,68 4,93 10.30 1,60 0,22 1,98 1,21 18.38 2,78 61,45 11,77 53,20 16,34 7,01 8,35 1,50 0,17 1,48 0,07 14,90 2,27 65.00 14,78 48,36 15,39 5,79 9,93 1.68 0.80 1,16 1,50 17.73 2,28 66,30 23,39 35,14 8,11 5,25 25,00 1,10 0,22 1,22 0,24 44,63 2,62 70.00 16,37 47.96 14,08 5,84 9,81 2,12 0,14 1,68 1,05 17,51 2,41 70,15 13,43 49,60 16,40 4,98 10,84 2,70 0,19 1,69 0.07 19,35 2,32 71,00 15,85 49.00 15,92 5,50 9,76 1,18 0.22 1,77 0.67 17.42 2.29 72,40 14,52 49,00 15,84 5,58 11,17 1,48 0,22 1,64 0,06 19,94 2,29 75,00 14.40 50.00 15,60 5,41 8,88 1,30 0.20 1,90 1.45 15,85 2.38 76,60 4.28 78,23 12,75 0,82 2,09 0,47 0,13 0,82 0,17 3,73 5,76 Átlagértékek: 18,78 eredeti kőzet 12,71 48.14 14.80 5.54 10,40 1,60 0.29 1,79 1,11 18,78 2.36 bontott kőzet 12,62 51,49 16,14 6,07 9,77 1,65 0,20 1,72 0,09 17,45 2,33 séklettel jelző endoterm csúcson kívül agyagásvá­nyokra és piritre jellemző csúcsokat láthatunk. Mind a DTA, mind a DTG csúcsok formája, illetve nagysága csak kisebb agyagásvány mennyiségére utal. A főleg illit típus mellett, a DTA görbék szerint kaolinit (leg­határozottabban a 76,6 m-ből vett homokkő minta ese­tében) és alárendelten montmorillonit is kimutatható. A görbékből rosszul kristályosodott, vagy egymásba át­kristályosodott rendszerre következtethetünk. A pirit oxidációra jellemző 400 C° körüli exoterm csúcs a DTA görbéken igen határozott. Ez a csúcs, a pirit diszperzitásfokától, illetve módosulatától függően néhol (pl. az 58,4 m-es minta esetén) kettős. Az eredeti és a bontott minták DTA görbéin a pirit csúcsok na­gyon eltérőek. Az utóbbiak esetében a csúcs élessége, határozottsága inkább az amorf anyagokra jellemző hajlattá, vagy kisebb csúccsá változik. Itt jegyezzük meg, hogy a melegvíz hatására, az oxi­dált piritbői a kén kénsav alakban a karbonátok, illet­ve egyes szilikátok elbontására használódik, míg a vas oxid, hidroxid formában visszamarad. Ezt igazolja az eltávozott minták igen kis SO-, tartalma is. A hidroxi­dosan oxidált vas viszont az eredetileg szürke színű kőzetet sárgás (enyhén vöröses) barnára festette. A eredeti és a bontott kőzeteket, a súlyváltozás se­bességét jelző DTG görbék alapján is jól megkülönböz­tethetjük egymástól. Az eredeti főzetek görbéin lát­ható, 470 C° körüli csúcshőmérsékletű endoterm csúcs, a bomlás hatására eltűnik. Az agyagásványok kristály­vízveszteségét jelző, 570 C° körüli csúcshőmérsékletű endoterm csúcs nagyobb, határozottabb zsákká alakul. A DTG görbék alapján, a 400—500 C° és az 500— 600 C° közötti endoterm csúcsokhoz tartozó — TG gör­\ E turisztikai, gyógyászati és üdülési szempontból egyaránt fontos terület nagyfokú vízhiányban szenved. Az üdülők és szanatóriumok vízellátását jelenleg szám­talan sok kis kapacitású és rendkívül rossz hatásfokú, többnyire szakszerűtlenül kezelt házi vízmű hivatott biztosítani. Mivel ezek nem bővíthetők és a vizüket szolgáltató források leggyakrabban éppen az üdülési szezonban apadnak el és mivel az idegenforgalom, to­vábbá a hazai turistaforgalom legfőbb akadálya az ele­mi higiéniai követelmények kielégítésének hiánya lett; az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízellátási Fő­osztálya elhatározta, hogy regionális vízmű létesítésé­vel rendezi a térség vízellátási helyzetét. A tervezési békből leolvasott — súly veszteségek %-os értékeit az alábbi összeállításban közöljük. Minta k b 400—500 C° kb. 500—600 Co mélysége (m) súlyveszteség % 50,0 2,20 3,10 55.0 2,35 3,05 57,2 0,00 1,00 58,4 1,40 4,80 59,6 0.00 4,40 60,0 1.20 2.80 61,45 0,40 3,05 65,0 2.10 3,40 66.3 0,00 3,60 70.0 2,40 3,20 70.15 0,00 4.00 71.0 2,10 3,30 72.4 0.40 1,20 75,0 2,80 3,20 76,6 0,00 3,50 A kétféle állapot közötti különbség a fentiekben is lát­ható. A hidrotermálisán bontott minták 400—500 C°-on súlyváltozást nem szenvednek, míg az eredeti minták esetében a súlyváltozás általában 2% feletti. * Amint a közölt termikus görbékből és a fentiekből is kitűnik, a kőzetek hidrotermális elváltozása, illetve bomlása derivatográfiás vizsgálattal jól nyomon kö­vethető. A görbékből azonban — derivatográfiás ala­pon — csak az eredeti kőzettel való összehasonlítással állapítható meg hidrotermális bontás, ugyanis az érté­keléshez a kőzet eredeti összetételének ismerete is szükséges. munkálatokkal a VÍZITERV-et bízta meg. Elhatározá­sát alátámasztotta a VÁTI 1961. évi — egész Mátrá­ra kiterjedő — forráskatasztere, amiből megállapít­ható, hogy a Mátra forrásai döntő többségükben idő­szakos jellegűek és ezekre a terület vízellátása nem alapozható. Az a néhány bővizű és kisebb mérték­ben időszakos jellegű forrás, ami a területen található, csak néhány önálló gyógyászati egység vízellátására al­kalmas. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként az FTV 1956. évi vízbeszerzési tanulmánya is. Tanul­mányom a VÍZITERV által kidolgozott megoldást is­merteti. A Mátra vidéki Regionális Vízmű WITTINGHOFF BÉLA Vízügyi Tervező Vállalat 72

Next

/
Thumbnails
Contents