Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Aujeszky Géza-Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben

illetve felhígulásról beszélni. Ennek tisztázása valószínűleg új összefüggések felderítésével járna, bár kérdéses, hogy az adatsor ritkasága (általában 2 adat évente) miatt egyáltalán lehetséges-e. IRODALOM 1. HORUSITZKY H.: Budapest Duna-jobbparti részének hidrogeológiája. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1938. 2. VENDL A.: A budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiája. HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1949. 3. VENDL A.: A talajvíz szulfát-Ionjának csökkenése. HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1962. 4. SCHAFARZIK F.—VENDL A.—

PAPP F.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest 1964. 5. FEKETE G—TAKÁCS L. A.: A Tétényi úti kórház kútjairól. HIDROLÓGIAI TAJÉKOZTATÓ 1967. A Völgységi patak kisvízhozamának hidrológiai vizsgálata A Komló—Mézesrét-i szelvényben AUJESZKY GÉZA — PEREGI ZSOLT F.VM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Komló város növekvő vízigényei egyre inkáb arra késztetik az egyes ipari és bányaüzemeket, hogy adott lehetőségeik határain belül a mélyfúrású kutakra telepített városi vízműtől független vízbeszerzési lehetőségekre tegyenek szert vízigényeik egyrészének, vagy teljes egészének fedezése érdekében. Ennek keretében a felszíni vizek felhasználása is előtérbe került. így például a Zobák Bányaüzem a 60-as évek elején vízkivételi művet létesített a Völgységi patak legfelső szakaszán a Komlótól K-re Zobák puszta és Magyaregregy közötti völgyben Magyaregregytől mintegy 5 km-re D-re fekvő Mézesrétnél. Jelenleg napi 150—300 m

3/nap víz kiemelésére kerül sor, de ezt az értéket a jövőben jelentősen fokozni kívánják. A kivehető vízmennyiség megállapításához, illetőleg a természetes kisvízhozamokat meghaladó vízigény esetén a szükséges mértékű tározás meghatározásához azonban ismerni kellene a mézesréti szelvénynél a patak kisvízhozamainak különböző százalékos előfordulási valószínűséggel várható értékeit. Rendszeresen végzett vízhozammérések esetén a múltbeli mérési eredményekből lehetne következtetni a kisvízhozamok jövőbeni várható alakulására. Azonban sem a vizsgált patakszelvényben, sem annak közelében, sőt még a patakszelvényhez tartozó vízgyűjtőterületre eső forrásoknál sem került még eddig sor rendszeres vízhozammérésekre. Csak néhány szórványosan végzett vízhozammérés eredménye, továbbá egy-két tájékoztató jellegű vízhozam adat áll rendelkezésre. így csak a mézesréti patakszelvényhez tartozó vízgyűjtő földtani és hidrológiai adottságai, továbbá az ezekre az adottságokra támaszkodó bizonyos megfontolások alapján következtethetünk tájékoztató jelleggel a kisvízhozamok alakulására. Tanulmányunkban a Mecseki Szénbányászati Tröszt megbízásából az ÉVM. Földmérő és Talaj vizsgáló Vállalat által ebben a tárgyban végzett vizsgálatokat ismertetjük azzal a megjegyzéssel, hogy az általunk bemutatott módszer véleményünk szerint esetleg más hasonló jellegű terület és hasonló mérési adathiány esetén is sikerrel alkalmazható. A vízrendszer ismertetése A Völgységi patak a Sió mellékvízfolyása, melybe Sióagárdnál torkollik be. Vízgyűjtőterülete 555 km

2, melyet K-ről a Lajvér, D-ről a Karasica és a Pécsi víz, Ny-ról a Baranya csatorna, É-ról pedig a Sió közvetlen vízgyűjtőterülete határol (1. ára). A mézesréti vízkivétel a patak legfelső szakaszán, a forrásvidék közelében terül el. A vízkivételi szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület 12,5 km

2 nagyságú (2. ábra). A patak három ágból ered, melyek közül a legnagyobb a Hidasi völgy vízfolyása, közepes hozamú a Csengő hegy oldaláról eredő vízfolyás, míg a legkisebb a Zobák puszta felől érkező ág. A vízgyűjtőterületen igen sok forrás fakad. A források közül a legjelentősebbek a Csurgó forrás, valamint a Hidasi völgy legfelső részén az eredettől számított harmadik illetve negyedik jobbparti mellékvölgyben, a Miske tető oldalán fakadó források. Közepesek a Hidasi forrás, a Hidasi forrással szembeni balparti, illetve az Üttörő és a Pius források közötti jobbparti vízmosások forrásai, továbbá a Betyár és a Takanyó források. Kis vízhozamú, de foglalt forrás az Úttörő és a Pius forrás. 1. ábra. A vízrendszer áttekinthető helyszínrajza Földrajzi és földtani jellemzés A Völgységi patak mézesréti szelvényhez tartozó vízgyűjtőterülete a Mecsek hegység ÉK-i részére esik, amely domborzatilag erősen tagolt, erdővel borított terület. Mélyre vágódott patakvölgyek szabdalják fel az itt található másodkori, nagyobbrészt márgás és vulkáni képződményeket. Földtanilag a vízgyűjtőterület a kisújbányai periklinálisra esik, melyet elsősorban a jura rétegek medenceszerű alakulata és az ezt fedő krétaidőszaki képződmények alkotnak (4). A negyedkori képződmények közül viszonylag nagy elterjedésben található a lösz és a patakok jelenkori alluviuma (3. ábra). A források vizüket a fentieknek megfelelően nagyobbrészt jura, illetve kréta mészkőből nyerik, de jelentősek a vulkánitokon megfigyelhető talajvízkilépések is. A vízgyűjtőterületen fakadó források vízföldtani szempontból — figyelembevéve az egyes kőzetféleségeket — az alábbi három típusba sorolhatók: 1. Jura képződményekből eredő, márgarétegek mentén felszínrejutó leszálló hasadékforrások. Ebbe a típusba tartozik a terület legnagyobb vízhozamú forrása a Csurgó forrás, valamint számos kisebb-nagyobb más vízkilépés. A Csurgó forrás vizét maim korú, szaruköves, kovasavas, táblás, fehér mészkőből nyeri. Teljesen hasonlóak ehhez a Hidasi for63