Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Papp Ferenc: A magyar karszt- és karsztvízkutatás és fontosabb eredményei

tató Társulat fogja össze, társadalmi téren e munkát, e mellett a VITUKI, és a Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke végez tervszerű szpeleológiai kutatásokat. Tekintettel arra, hogy hazánkban mind a bányászat, mind az ivóvíz ellátás szempontjából a karsztvíz igen fontos szerepet játszik, kívánatos lenne, egy önálló karszt és barlangkutató intézet felállítása. A rokon kutató intézetek, egyetemi tanszékek igen sokrétű feladattal foglalkoznak. így nem tudják kutatásaik középpontjába állítani a szpeleológiai vonatkozású karsztkutatást. Egy ilyen önálló szerv felállítása nemcsak hazai érdekeket szolgálna, hanem ahogy eddig egy-két helyen, úgy a jövőben sok esetben külföldön is érdemes és értékes munkát végezhetne. A karszthidrológiai kutatás egy-egy részletes visszatükröződik több hazai földrajzkutató munkásságában is. Cholnoky Jenő, Szabó Pál Zoltán, Láng Sándor, Dénes György stb., értékes tanulmányokkal foglalják öszsze a hazai hidrológiai, földrajzi érdekességeit. A karszthidrológiai kutatás érdekes magyar szakága a biológia területén bontakozott ki. Dudich Endre rendszeres vizsgálatai alapján az Aggteleki barlang élő világáról monográfiát írt. A Művelődésügyi Minisztérium támogatta ezt a munkát és ezzel elősegítette egy karsztbiológiai kutató állomás létesítését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszék munkatársai azóta is folyamatosan vizsgálják az ottani élővilágot. Ettől függetlenül mások is végeznek hasonló vizsgálatokat, így a Debreceni Tudományegyetem részéről Varga Zoltán zoológus. Külföldi példák alapján merült fel a gondolat barlangjaink gyógyászati célokra való felhasználására. A jósvafői Béke-barlangban az Ózdi kórház kezdeményezésére asztmás-, idült hurutos betegek gyógyulását segítették elő. orvosi felügyelet mellett. Kirchknopf, Mórik és Kérdő István orvosok vizsgálják a barlangok tiszta levegőjének emberi szervezetre való gyógyító-edző hatását. Karsztvizeink egyrésze langyos-, illetve meleg gyógyvíz. Ezek rendszeres vízföldtani vizsgálatát a Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke végzi, egyetemi hallgatók bevonásával. Takáts Tibor, Kőrőssy László, Bányai János, Alkonyi István, Léczfalvi Sándor, Budai László, Almássy Bálint, Horváth József és Lajos, Cziráky József stb. erről szóló tanulmányaik szakfolyóiratainkban is megjelentek. A karszthidrológiai kutatás mérnökgeológiai ágazata csak a közelmúltban alapozódott meg. A Műegyetem jósvafői Kutató állomásának megfigyeléseinek alapján Zsilák Gy.. műszaki doktorátusa foglalta össze a környék mérnökgeológiai adatait. Kertész P., Bidló G. részletvizsgálatai jelzik a mérnökgeológiai e terén való kibontakozását is. A Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke nemcsak részlet megfigyeléseket végzett, hanem néhány fontos karsztvíz feltárási munkában is résztvett. A városligeti II. sz. artézi kút helyének kitűzését az egy éven át tartó előkészítő munkát Vendl Aladár irányítása mellett Földvári Aladár végezte.. A hévízi tó melleti mélyfúrású kút helyének kitűzése ugyanúgy tanszéki munka, mint a Hajmáskér határában levő „O" pont melletti karsztakna. Ez utóbbi helyen tisztán a felszínen kinyomozott törések és a közeli karsztvíz források alapján történt a kitűzés. Az inotai erőmű vízelletását a Balatonról odavezetendő vízzel óhaitották biztosítani. Ezt a nehézkes megoldást tette szükségtelenné a Hidegvölgyben kijelölt karsztakna, melyből 5000 liter karsztvizet lehetett kivenni percenként. Ivóvíz ellátás biztosítására sikerrel végeztek kutatásokat a Földmérő és Talajvizsgáló iroda részéről Tanay Jenő és munkatársai Veszprémben, Kessler Huber Tatabányán, Schmidt Eligius Egerben, Kőrőssy László, Szurovy Géza és Papp Ferenc Miskolcon „Augusztus 20-a" strandfürdő helyén. A VITUKI egyik munkacsoportja Kessler H. vezetésével, rövid idő alatt teljes sikerrel oldotta meg Tirána (Albánia) vízellátását. Mindezeket összegezve a hazai karszthidrológia kutatások eddig elért főbb eredményei a következők: 1. Kétségtelen igazolódott, hogy karsztvíz csak tektonikusán igénybevett területeken található. 2. Egy-egy karsztvizet tartalmazó képződményben tárolt víz nagyobb távolságra (több km távolságra is) kimutathatóan összefügg. 3. A karsztvíz a földtani múltban hazánkban sokkal több helyen és a jelenleginél nagyobb bőségben jelentkezett. Ezt ásvány előfordulások tanúsítják (kalcit telérekben, barit, fluorit, pirit, aragonit stb). Azokon a helyeken ahol a vízkivétel nem lépi túl az utánpótlást, ha vannak is kisebb ingadozások a hozamban, a csapadék, légnyomás, folyóvíz járása miatt stb. (fizikai szempontból) hőmérséklet, gáztartalom, elsősorban radioaktivitás) és a víz vegyi összetétele tekintetében lényegesen állandó és változatlan. Azokon a helyeken azonban ahol a karsztvíz kitermelése nagyobb, mint az utánpótlódás, ott a fizikai és kémia állandók megváltoznak, értékük csökken. 4. Hazánkban dolgozták ki először a bányászatban előtörő karsztvíz megfékezésének eljárását. 5. Egységes karszvízszint egy ugyanazon helyen sem alakul ki. Néhány méterre egymástól különböző hőmérsékletű és összetételű karsztvíz előtörés lehetséges (Csór, Inota, Kács stb.). 6. A vízellátás céljait szolgáló karsztvíz források gátolását tározás céljából sikeresen dolgozták ki. 7. Sikerült kinyomozni geofizikai kutatásokkal a karsztvíz helyzetét. A vizsgálatok még folyamatban vannak. 8. Kimutatták a karsztvíz mozgás és a hegységszerkezet, közötti összefüggést. 9. A karsztvíz mozgását különböző anyagokkal (fluoreszcein, uranin, konyhasó, izotópok stb.) és különböző eljárásokkal (nyomáscsökkenés, hozamváltozás) kimutatták. 10. A VITUKI mind a fővárosi hévíz kutaknál, mind pedig az ország különböző karsztos vidékein vízszintészlelő hálózatot állított fel. 11. A karsztvíz szivárgását mérő műszereket állítottak össze (Műegyetem jósvafői Kutató Állomásán, Maucha L., Sárváry I., Gádoros M., Cser F., VITUKI). 12. A karsztos üregek felmérésére fotogrammetrikus műszert és eljárást dolgoztak ki (Jósvafői Kutató Állomás). 13. Karsztvízforrás nyilvántartást vezet a VITUKI, az egész országra kiterjedően. 14. A karsztos üregek tiszta levegőjét gyógyászati célokra alkalmazzák. 15. A mérnökgeológiai kutató munka is megindult. A karszthidrológiai kutatás mint látni, igen sokrétű. A bányászok, geológusok mellett víztagozatos mérnökök, földrajzkutatók, meterológusok, geofizikusok, vegyészek, a műszeres észelelések kidolgozásában villamos tagozatos mérnökök, biológusok és orvosok egyaránt résztvesznek a munkában. Jóllehet a legtöbb esetben már kialakult a módszer, mégis kívánatos lenne egy olyan egyeztető szerv, mely a különböző szakterűleteken működő kutatók munkásságát nyilvántartaná, összefogná, sőt bizonyos tekintetben irányítaná is. Évek kel ezelőtt Vendel Miklós egy külön akadémiai bizottságban látta el ezt a feladatot. Ennek az újraszervezése időszerű, mert ésszerűbbé, gazdaságosabbá tenné hazánkban folyó, egyébként igen értékes karszthidrológiai kutatást. Jóllehet, más országokban is (Ausztria, Románia, Csehszlovákia, Németország stb.) jelentős karsztvízelőfordulások ismertek, mégis a védekezés és feltárás terén megállapítható, hogy a magyar mérnökök és geológusok igen érdemes és úttörő munkát végeztek. 39