Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Horváth Imre: A mesterséges levegőztető rendszerek osztályozása

3. a) kép. Simcar-rotor zítve. A rotor átmérője 0,5—5,0 m közt változik. Egyik változata (bár gyakran önálló rendszerként tárgyalják) az ún. lapos-rotor (3. b) kép). BSK-turbina (Svájc) (4. ábra és 4. kép). Rotációs szimmetriával rendelkező levegőztető, egy alsó belépő nyílással a szennyvíz számára és egy felsővel a levegő számára. Anyaga poliészter, átmérője 1,0—1,5 m. Az elnevezés a német Beluftungsystem Kaelin rövidítése. Kavitátor (USA) és Pista-rendszer (Svájc). A kavitá­ciós elv szerint működnek. A levegőt a vízfelszín felől szívják be vízbemerített rotor segítségével. A rotor kör­nyezetében, annak felületén a nyomás a légköri nyo­más alá esik, és kavitációs zóna keletkezik, amibe a ro­tor szárnyai végén elhelyezkedő fúvókákon keresztül levegőt szív be. Hormix-rendszer (3. c) kép). A Simplex és a Simcar rendszerek célszerű kombinációjával az ÉKME Vízgaz­dálkodási Tanszékén kialakított berendezés. 3. Kombinált levegőztetés Ez esetben a légbefuvást és a mechanikus levegőz­tetést, vagy csupán a mechanikus keverést együttesen alkalmazzák. A főbb típusok az alábbiak: Dorrco-levegőztető rendszer (USA). Kisbuborékos le­vegőztetést alkalmaznak a vízfelszín alatt elhelyezett forgólapátos mechanikus keverés mellett. E megoldást — tudomásunk szerint — először Imhoff alkalmazta Essen-Rellinghausenben. Twrbina-levegőztető rendszer. Perforált csőgyűrűn, vagy dobozon keresztül fújják be a levegőt a medence­fenékhez közel nagybuborékok formájában, amelye­ket nagyfordulatszámú keverő felapróz. A keverő köz­vetlenül a légbefúvószerkezet felett helyezkedik el. Má­sik megoldás esetében a vízfelszín közelében, vagy a vízmélység kb. felében még egy rotort helyeznek el. Ennek egyik változata az ún. Dorr-Oliver rendszer. jyál 3. c) kép. Hormix-rotor 1. kép. Három gömbalakú úszón nyugvó BSK-rotor 31

Next

/
Thumbnails
Contents