Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Csanda Ferenc: Csatornák vízzáróvá tétele SUPERSILIC-eljárással

2. táblázat Egyes halfajok különböző szerveiben nagyobb mennyiségben talált peszticid-maradékok Halfaj Szerv peszticid-maradék mg/kg Halfaj V—HCH DDT DDE hús 0,05 + 0,02 0,22 + 0,09 0,17 + 0,07 0,08 + 0,09 süllő máj 0,17 + 0,06 0,20 + 0,15 0,32 + 0,13 0,09 + 0,03 süllő ikra 0,15 + 0,10 0,32 + 0,13 0,14 + 0,08 0,07 + 0,03 zsír 0,48 + 0,20 0,69 + 0,37 0,81 + 0,27 0,22 ± 0,22 hús 0,12 + 0,06 0,24 + 0,09 0,24 ± 0,10 0,15 + 0,11 csuka máj 0,84 + 0,22 0,95 + 0,33 1,68 + 0,66 0,76 + 0,22 csuka ikra 0,18 + 0,06 0,20 + 0,07 0,35 + 0,11 0,09 + 0,02 zsír 2,59 + 0,93 1,93 + 0,86 5,14 + 0,97 0,96 + 0,45 hús 0,02 + 0,01 0,08 + 0,01 0,06 + 0,01 0,04 + 0,01 ponty máj 0,02 + 0,01 0,05 ± 0,01 0,03 + 0,01 0,01 + 0,01 zsír 0,20 + 0,09 0,00 0,00 keszeg zsír 0,62 + 0,11 0,80 + 0,15 1,35 + 0,53 0,63 + 0,28 3. táblázat Balatonból származó kagylók és Crustacea-planktonból nagyobb mennyiségben kimutatott peszticid-maradékok Állatcsoport kagyló Crustacea plankton peszticid maradék mg/kg y—HCH DDT DDE 0,13 + 0,03 0,04 + 0,01 0,19 + 0,04 0,12 + 0,03 0,11 ± 0,05 0,00 0,12 + 0,03 0,11 + 0,03 Csatornák vízzáróvá tétele SUPERSILIC eljárással CSANDA FERENC ÉVM. Mélyépítési Tervező Vállalat Bár általános a törekvés vízzáró csatornák építésére, mint ténnyel számolnunk kell, hogy az előregyártott beton csőidomokból megépített és épülő csatornák nagy többségükben vízzárósági szempontból nem megfelelőek egyrészt azért, mert a csövek minősége nem megfelelő, másrészt azért, mert a csövek beépítésekor a csőkapcsolatokat nem készítik el vízzáró módon, vagy pedig a csatorna az idők folyamán hibásodik meg. A helyszínen készített csatornáknál is építéstechnológiai és betontechnológiai hibák miatt igen gyakori a nem kielégítő vízzáróság. A csatornahálózatok vizzárósági hiányosságaira jellemző, hogy jelentős részüknél az ex- vagy infiltráció mértéke sokszorosa a megengedettnek, de nem ritka az olyan csatorna sem, ahol ez az érték többszázszor, sőt ezerszer nagyobb a megengedettnél. Ez a körülmény sokszor súlyos közegészségügyi következményekkel, jelentős többletköltségekkel és anyagi károkkal jár (csőtörések, burkolat beszakadások, talajcsúszások, talajrogyások, építmények tönkremenetele, talajvízfertőzés, szennyvíztisztító telepek és átemelő telepek túlterhelése stb.). A végzett vizsgálatok alapján a csatornahálózatok nem megfelelő vízzáróságából származó népgazdasági kár becsült értéke évenként 60 millió Forint, mely öszszeg ez idő szerint évről-évre növekszik. A megépült, nem mászható méretű hibás csatornák javítására többirányú próbálkozás volt. így pl. kísérleteket végeztek bentonitos szuszpenzióval, valamint hidraulikus kötőanyagokkal is. Ezek azonban nem jártak kielégítő eredménnyel, mivel csak a pórusok tömítését eredményezik, s a koncentrált hibahelyek, vagy a csőillesztések hiányosságainak tömítését nem érik el. A nagyobb méretű szivárgási járatokban, illesztési hézagokban ezek az anyagok duzzadni, vagy megkötni nem tudnak, s az áramló talajvíz, vagy a szennyvíz azokat kimossa. A hidraulikus kötőanyagmázolatok és a műgyanta alapanyagú bevonatok sem váltak be, mivel ezek általános hiányossága, hogy csak felületileg tömítenek, s így a bevonat leválása, lekopása, vagy a beton csorbulása (pl. tisztítás közbeni megsértése) következtében a betonnal együtt megszakadó bevonat nem ad megbízható, időálló vízzárást. Ezenkívül az is hátrányuk ezeknek a megoldásoknak, hogy a bevonatok a szennyvízben és a talajvízben levő mikroorganizmusok lebontó hatásának is ki vannak téve. A hidraulikus kötőanyagok alkalmazásánál a megfelelő kötési idő beállítása okoz sok nehézséget. Mivel a nem mászható hibás csatornáknak utólagosan történő javítási próbálkozásai — mint azt a nagyszámú példa is igazolja — lényegében csak anyag, munka és időpazarlás, ezért jelenleg a javítás általános módja: a felbontás és újból való megépítés. Ez viszont a legtöbb esetben igen körülményes, költséges és nagy kivitelezési kapacitást igénylő munkát jelent, különösen üzemelő csatornáknál. Számottevő haladást jelent e téren a SUPERSILIC eljárás, amely Csanda Ferenc oki. mérnök, Czerny Győző oki. vegyészmérnök, Dezsényi István oki. mérnök és Nóvák László oki. vegyészmérnök szabadalma. 25