Hidrológiai tájékoztató, 1968 június
Dr. Illés István: Beszámoló az Egészségügyi Világszervezet által rendezett nyugateurópai tanulmányútról
Nyugat-Berlin vízellátása és csatornázása fwc/Hrr-rőfry //fiat-rofa/ Az első berlini vízművet 1856-ban alapították, kapacitása 60 000 m 3/nap volt. Mivel — ellentétben Budapesttel — nagy folyója a városnak nincsen, a vízellátás eleinte a talajvizekre támaszkodott. A város fejlődése során a vízigény oly mértékben nőtt, hogy a városon áthúzódó folyócska, a Spree és tórendszere mellé telepített kutak vízhozamával tudták csak a kérdést megoldani. A felszabadulás előtt Berlinben két vízmű működött: a Berlini Vízmű városi tulajdonban, a Charlottenburgi Víz- és Ipari Művek magántulajdonban volt. Mint ismeretes, a háború után Berlin négy megszállási zónára oszlott, de közigazgatása 1948-ig egységes volt. Ekkor a nyugati megszálló hatalmak létrehozták az ún. nyugati zónát, és ezzel a közigazgatás gyakorlatilag két részre oszlott. Nyugat-Berlin lakossága jelenleg 2,2 millió fő, míg Kelet-Berlinben 1,2 millió ember él. Ez a kettéosztottság a vizes közművesítésre is rányomta bélyegét. Napjainkban a két zóna különálló vízművel rendelkezik (3. ábra). \H\Opxr ÍV , -22r. EMfcrir SO,? , -f+y. EU/^w 37,J * - é\ Nyugat-Berlin jelenlegi maximális vízigénye 880 000 m : i naponta. A vízműnek nyolc telepe van, mindegyik rendelkezik tisztító egységgel is. Az összes tározótérfogat cca 180 000 m : !, a napi csúcsigénynek mintegy 20%-a. tfe/ór-yö/pjy 2. ábra. A Rajna—Wesztfáliai iparvidék vízellátása a Ruhr völgyéből "y.K. O © A vo/fCfor/ctfe/?Óc/sy/ 3. ábra. Berlin vízellátása 127
