Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Szirtes László: Franciaország gyógyvizei

Franciaország gyógyvizei DR. SZIRTES LÄSZLÖ Rudas Gyógylürdökórház Franciaország földrajzilag igen változatos és jól körülírt. Földrajzi helyzete folytán gazdag klimatikus gyógyhelyekben, ásvány- és hévizekben. Hatalmas balneológiai kultúráját igazolja az eddig leírt kb. 1200 természetes ásványi forrása, 110 híres gyógyfürdője és számos tengeri fürdőhelye (1. ábra). Ha képzeletben vonalat húzunk a Basque vidéktől az Ardennekig (Bayonne-Méziéres vonal), Franciaországot két, közel egyenlő területre osztjuk. Az a terület, amelyik ettől a vonaltól délkeletre esik, tartalmazza a hévízű források 95%-át. A Bayonne-Méziéres vonaltól ÉNy-ra és DK-re földtanilag több egységre tagolható a táj, Franciaország gazdag ásványvizei, gyógyfürdői is e tájak szerint változtatják jellegüket. A DK-re eső tájegységek: 1. a Pireneusok, 2. a Massif Central, 3. az Alpok, 4. a Jura és 5. a Vogézek. Az ÉNy-ra esők: a Párisi-medence, Normandia és a Bretagne félsziget (2. ábra). Pireneusok A Pireneusok és a vele együtt tárgyalandó és vele szerkezetileg összefüggő ún. Garonne-medence nagyjából Franciaország hatszögalakú területének DNy-i csúcsát alkotja. A Pireneusokban több zónát különítenek el, melyek a különféle hévizek szerint különböző jelentőségűek: Főhegységi zóna, Észak-Pireneusi zóna, Prae-Pireneusi zóna és a negyedkori üledék zónája. I. A főhegységi zóna fekszik földrajzilag a legmagasabban; az Atlanti-óceán és a Földközi tenger között terül el. Az ittlevő masszív gránittömböket a herciniai gyűrődések érték kis szélességben. Itt szódás-kénes meleg források törnek fel. (Szódás vizeknek a Franciaországban alkalmazott nevezéktan szerint azokat a vizeket nevezik, ahol a kationok 80%-át Na alkotja.) A források a Pireneusok legmagasabban fekvő részéből erednek, de inkább a francia lejtőkön törnek elő. KlitSaMÓc/sse 7erc/s --BAYONNE ^ jy Gbr/j/c /Ttyc/jr /Bonnes j /ow ójb&OK&W Cee/Song/s /foy/xfesofat 1. ábra. Fontosabb francia gyógyvizek 106