Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dura Béla: Szennyvíztisztító berendezések vizsgálata Csongrád megyében

rossz utak miatt főleg száraz, aszályos időben történik. Az ilyen módon végzett vizsgálatok szerint 23 kút esetében pl. következetesen száraz időben történt a minták vétele és beküldése, mikoris a laboratóriumi eredmények negativitást mutattak. Mindezeket összevetve megállapíthatjuk, hogy a kutak laboratóriumi vizsgálatai különböző tényezők miatt nem adhatják teljesen hű képét a kutak műszaki állapotának. Ha ellenőrzéseink során csak laboratóriumi vizsgálatokra tudunk támaszkodni, jobban megközelíthetjük a reális helyzetet, ha a vízmintavételek időpontját esős, csapadékos, magas talajvízállású időben végezhetjük el. Ez sem pótolhatja azonban az időnkénti helyszíni műszaki ellenőrzéseket. Vizsgálatainkból az alábbi következtetésekre jutottunk: 1. A megye közkútjai jelentős részének nem megfelelő a műszaki állapota. Részint állaguk természetes romlása, valamint nem szakszerű karbantartásuk miatt jelentős részük (43,2%) műszakilag kifogásolttá vált. 2. Mivel a kutak romlása nagyobb mértékű mint a felújítás üteme, a helyes karbantartásra és felújításra a 3411/1965. számú Kormányhatározat szerint ki kell építeni a szakszerű javítóhálózatot. 3. Azon településeken, ahol törpevízművek létesül- » tek, nem fordítanak kellő gondot a kutak karbantartására, s azok tömegesen mennek tönkre. A vízszolgáltatás zavartalanságának biztosítása érdekében ki kellene jelölni a továbbra is üzemképes állapotban tartandó közkutakat, és rendeletileg kötelezni kell a tanácsokat azok karbantartására. 4. Üj kutak létesítésekor, kutak felújításakor nagyobb gondot kell fordítani a szabvány szerinti kútfejkiképzés maradéktalan megvalósítására. Azt mind a műszaki, mind az egészségügyi szerveknek szigorúbban kell megkövetelni és ellenőrizni. 5. A kutak higiénés értékelésére nem elegendők a laboratóriumi vizsgálatok. Tekintettel kell lennünk a kutak műszaki állapotára, a talajviszonyokra, és az időjárásra is. Ennek érdekében a kutak laboratóriumi mi vizsgálatát úgy kell beosztani, hogy a különböző években más-más időszakra essenek, és figyelemmel kell kísérni több év vizsgálati adatait. IRODALOM 1. BAKÁCS T.—JENEY E.: Higiéné tankönyve. Budapest, Medicina, 1960. 335. old. 2. SCHMIDT E. R.: Hidrológiai Tájegységek. 3. JENEY E.: A jó ivóvíz és az ivóvízellátás kérdése. (1954. TTIT 12. old.) 4. ALFÖLDY GY.: Adatgyűjtemény a Debreceni Vízügyi Igazgatóság működési területének Debrecen M. J. város és Hajdú-Bihar megye vízellátási és szennyvízkezelési helyzetéről. 1958. május 25. 5. URBANCSIK J.: Magyarország mélyfúrású kútjainak kätäszt€r6 1963 6. BELTEKY L.: VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK, 1953. I. 78. old. 7. ILLÉS GY.: A magyarországi vízellátás 75. éve. VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK, 1954. 572. Old. 8. Jelentés az Országos Közegészségügyi Intézet 1934. évben végzett munkájáról. 1935. VIII. évi jelentés. Szennyvíztisztító berendezések vizsgálata Csongrád megyében DURA BÉLA Csongrád megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Hódmezővásárhely A Csongrádmegyei KÖJÁL 1963 óta a Szegedi KöJÁL-lal együttműködve végez szennyvízvizsgálatokat. Jelen áttekintésben a vizsgált objektumok közül 28 értékelését közöljük. Ezek közül 8 berendezés ülepítéssel 6 berendezés oldómedencével 8 berendezés biológiai tisztítással 3 berendezés biológiai tisztítás utáni fertőtlenítéssel 1 berendezés eleven iszapos technológiával 2 berendezés oxidációs tóval tisztítja a szennyvizet. A kiválasztásnál tekintettel voltunk az üzemelő közegészségügyi jelentőségére és arra törekedtünk, hogy rajtuk keresztül jellemző képet alkothassunk a megye összes tisztítóberendezéséről. Külön kiemeltük a hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telepet, ahol eleven iszapos berendezés működik, a deszki TBC Gyógyintézet és a szegvári kendergyár területén található szennyvízoxidációs tavakat (3), mint újabb tisztítási technológiákat. A megye területén levő szennyvíztisztító berendezések kevés kivétellel régi építésűek és rossz állapotban vannak. A mintavételezés a két intézet koordinációja miatt csak a délelőtti órákban (9—12 h) és a téli időszakon kívül volt lehetséges. A nagyszámú berendezés és egyéb objektív nehézségek miatt egy-egy berendezésre évenként csak egyszer kerülhetett sor és nem minden berendezést tudtunk minden évben sorozatosan vizsgálni. A vizsgálatok ún. „pont-minták"-ból (2) alakult eredményeit közüljük. Tehát a hatásfokok csak tájékoztató jellegűek. A berendezések működését három paraméterrel értékeltük: 1. ábra A megvizsgált szennyvíztisztító berendezések hatásfokai négy minőségi csoportba osztályozva: „A" minőségi csoport: A berendezés igen jól, hatásfok határérték felett működik (5 berendezés, 18%). „D" minőségi csoport: A berendezés jól, hatásfok határértékek között működik (7 berendezés, 25%). „C" minőségi csoport: A berendezés gyengén, hatásfok határérték alatt működik. (4 berendezés, 14%). ,.D" minőségi csoport: A berendezés rosszul működik, a tisztított vízben alkatrésznövekedés is előfordul a nyers szennyvízhez viszonyítva. (12 berendezés, 43%). 93