Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Dr. Erdélyi Mihály: Észak-Bácska vízföldtana
szegélyén már felette van az ópleisztocén rétegvíz szintjének (11. ábra). A bácskai pleisztocén összletben, különösen északi részén, sok finomszerű folyóvízi, sőt gyakran eolikus üledék van az alsó durvaszemű ópleisztocén fedőjében (5, 6, 7, 11, 12. ábra). Nem valószínű, hogy a bácskai folyóvízi rétegsort a Duna rakta volna le (3, 11). Amikor a Duna az Alföld legmélyebb süllyedéke felé folyt, tehát a pleisztocén legnagyobb részében, a Bácskát a Dunántúlról érkező folyók hordaléka építette fel (3, 11). Tudjuk, hogy Mórágy vidékén nagy területen csak lösz takarja a gránitot. Ennek következtében onnan és a mecseki mediterrán kőzetű, sok helyütt kavicsos-homokos területről könnyen szállíthatták az alföldi legmélyebb süllyedéktől vonzott Duna felé tartó folyók a bácskai pleisztocén nem eolikus eredetű kőzetanyagát. Csak a pleisztocén vége felé, amikor főleg a kalocsai, de más kisebb sülylyedékek is eltérítették a Dunát DK-i irányából, szűnt meg teljesen Bácska folyóvízi feltöltése. A felsőszentiványi kutató mélyfúrásban harántolt sok eolikus eredetű réteg azt jelzi, hogy a folyóvízi feltöltés a Bácskában nem volt mindig és mindenütt általános jelenség (7, 11). A negyedkori összlet aljában lévő durva folyóvízi homok feletti eolikus eredetű és helyi vízfolyásokkal lerakott, túlnyomóan finomszemű rétegsor vízföldtanilag jelentéktelen, ezért a Bácska egyetlen gyakorlati értékű vízadója az alsópleisztocén kavicsos homok (7. ábra). A felső-pannóniai emelet homokjainak nagyobb vízföldtani jelentősége van, ahogyan azt a Rém—4. kutató fúrás igazolta. E fúrásban 194,1—213,3 és 220,1—129, 1 m-en lévő vízadók összekapcsolva 116-os fajlagos vízhozamot adtak. Ez két- háromszorosa azon legkedvezőbb fajlagos hozamadatoknak, melyeket a hasonló topográfiai helyzetű és az alsópleisztocénből termelő kutak mutatnak. E kedvező hozam azonban megtévesztő, mert ez a fúrás egy a legelsők között, ahol a pálcavázas szűrőt alkalmazták. Hosszú és érthetetlen vonakodás után sikerült alkalmazását kipróbálni, szívós és hosszan tartó meggyőzés után (12). A kalocsai süllyedék alatt több fúrás 40—55 m-es idősebb pleisztocén, dunántúli eredetű, főleg sok finomabb homokot tartalmazó rétegsort harántolt, mely helyenként a felső-pannóniai agyagos összlet vörös agyaggá mállott felszínére települt (3). A Duna, amikor elfoglalta mai irányát, a kalocsai süllyedékben lerakta hordalékát az alsópleisztocén, dunántúli eredetű üledékekre (3), Bajától D-re azonban bevágta völgyét, elhordta onnan a bácskai magas felszint a Dunántúllal összekapcsolódó pleisztocén rétegsort. Ezért van az, hogy a Duna-völgyben Bajától Dre sehol sem ért a fúrás idősebb pleisztocént. A kavicsos homok a pannóniai rétegösszlet, sőt a középsőtriász mészkő erodált felszínére települt (5). Ha a Kecel—Baja közti perem az újpleisztocén terasz magasan maradt része lenne, akkor meg kellene lennie ott is a dunai kavicsnak, úgy mint Baján és délebbre (3). Fontos kutatási feladat lenne a bácskai pleisztocén anyagának kőzettani vizsgálata és a dunántúli idős pleisztocén, mediterrán és gránit terület, meg a pannóniai rétegösszlet kavicsos bázisa kőzetanyagával való összehasonlítása. SZEMELVENYES IRODALOM 1. CSIKY G.: A Duna—Tisza közének mélyszerkezete és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén kutatások tükrében. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK LVII. 1963. 2. DANK V.: A dél-alföldi neogén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a dél-baranyai és jugoszláviai területekkel. FÖLDTANI KÖZLÖNY 93. (1963) 3. 10. ábra. Az alsópleisztocén rétegvíz keménysége német keménységi fokban ftirkunha/os. r© Je/ma gyarázaf 6-12 nk° 12-16 nk° E== j 16-22 nk° IFFfl S 22-né! több o f,pannóniai reteorfc ke ményse'ge @fajs7 (]> Dusnok 89
