Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Dr. Scheuer Gyula-Szász Tamás: Karsztvíz előfordulás a Budai hegység DNy-i részén
A (7) feltételekből a, illetve b konstansok'kifejezése, illetőleg helyettesítése után ^ y 3(X 2-x 1)+r,(x 3-x 2)-r 2(x !,--x 1 ) _ 19 m X*(X 3 - X.) + X*<X x - X 3) + Xg(X 2 - X 1) y 2-r 1+ (x\-xl)c b=— - _ _=1,877 X 2 — X 1 o= Y l -6X,-cX^ = 1,813- 10s o=l, 813-102 6=1,877 c= 12,183 Az X és Y értékek táblázatos összefoglalása, melyekkel a számítást végeztük a következők: PÍ(XÍ;YÍ) X = — X* = — Y = — x x' y P 1 (21;7,4) 47,619-10-3 2,267-10-3 135,130-10-3 P 2( 80;23) 12,500-10-3 0,156-10-3 43,478-103 P a(1000;50) 10-3 0,001-10-3 20,000-103 Az így megkapott a, b, c paraméterek alapján tehát a depressziós görbe egyenlete x 2 /g> l,813-102:r 2 + 1,877®+ 12,183 Ezen összefüggés segítségével a vízbetörés helyétől számítva bármilyen távolságra a nyugalmi karsztvízszint megadható. Például a vízbetöréstől számítva x = 400 m esetén a nyugalmi vízszint 400 2 «= = 43,67 l,813-102-400 2+l,877-400+12,183 Mivel a vízbetörés a +80-as szinten következett be, így a távolságra számított nyugalmi karsztvízszint 80+43,67 = 123,67 m-es szintnek felel meg. Az egyes távolságokra az alábbi vízszintértékek adódnak: x= 50 esetén 15,54 m + 95,54 szint x— 100 esetén 25,82 m +105,82 szint x= 200 esetén 35,95 m + 115,95 szint x= 300 esetén 40,78 m +120,78 szint x= 500 esetén 45,59 m + 125,69 szint Sajnos, az itt megadott depressziós egyenlet mindössze a kapott fúrások irányába eső metszetre érvényes. Tehát az előbb felsorolt értékek homogén kőzettani felépítés esetén érvényesek. Mivel a terület földtani felépítése viszonylag nyugodtnak mondható, így a kapott értékek is elfogadhatók. A depresszió meghatározására a fúrásokat az ideális szelvény irányokban kellett volna lemélyíteni. Ezen ideális szelvényirányok a fő törések irányára merőlegesek. Sajnos, a fúrásoknak ily irányú telepítésére kapacitás hiányában mód nem volt. A depressziós felület egyenletéből kapott paraméterek alapján következtetni tudtunk volna arra, hogy mely tényezők milyen hatással vannak a kialakítandó, illetve kialakult depressziós felületre. A korrelációs számítási eljárással közelítőleg sikerül megadni azon felületek alakját, illetve nagyságát, melyek tartós vízkivétel folyamán kialakulnak. Az itt tárgyalt példán keresztül igyekeztem bemutatni, hogy a számítási mód a karsztvízvédelem tárgykörében, a kialakítandó depressziós tér esetében is alkalmazható. Karsztvíz előfordulás a Budai hegység DNy-i részén DR. SCHEUER GYULA—SZÁSZ TAMÄS ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat A főváros iparának rohamos fejlődése következtében az egyre nagyobb mértékben jelentkező vízigények kielégítésével kapcsolatban sor került a Budai hegység egyes részein a karsztvíz hasznosítására. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok, kutatások sok érdekes részeredményt szolgáltattak, amelyek kibővítették eddigi ismereteinket. A kedvező vizsgálati eredmények alapján létesítették az ISG gyár karsztvízre telepített vízművét, amelylyel kapcsolatban a közelmúltban vállalatunk végzett megfigyeléseket. Ezeknek eredményeit és tapasztalatait az alábbiakban ismertetjük. Vízbeszerzés jelenlegi helyzete Az üzem vízellátását 1949-ben létesített 68,5 m mélységű akna biztosítja. (1. ábra) A mélyítés során a karsztvíz nyugalmi szintjét 66,5 m-ben érték el és 2 m-el mentek az aknáknál a vízszint alá. A karsztvízszint e területen az 1950-es években 126,0 m B.f. volt. Az aknát üzembe helyezve a kitermelt viszonylag nagy vízmennyiség következtében a nyugalmi és ezzel az üzemi szint süllyedése következett be. A süllyedés az 1960-as évekre oly mértéket ért el, hogy az akna átalakítása vált szükségessé. A mélyítés nem az üzemelőn történt, hanem a szivattyútér részére a kihajtott vízszintes táró végében végezték el egy újabb 3 m 0-jű 8,5 m mélységű aknát létesítve. A víz kitermelés jelenleg ez utóbbiból történik. Az üzem fokozatos fejlesztésével a vízfogyasztás növekedése jár együtt. A nagy vízmennyiség folyamatos kitermelése folytán az általános nyugalmi vízszint további csökkenése következett be 1960 óta. A vízszintek csökkenésének idősora szemléltetően tünteti fel a vízszintsüllyedés jellegét és mértékét (3. ábra). Az 1962-ben mért nyugalmi vízszinthez — mely a kezdeti vízszinthez képest 2,5 m-t süllyedt — az 1965. év végén mért nyugalmi vízszint nem mutatott süllyedést. Ez a körülmény az 1965-ös év csapadékos időjárás hatásának tulajdonítható. Az 1962-ben és 1965-ben végzett vízhozammérések 55
