Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Dr. Láng Sándor: A vízkémiai változások kérdése mélyebb rétegvizeinkben
a két vegyelemzés közötti időszakban a vas kation mennyisége a vízben csökkent, egyes pontokon viszont növekedett, általában jelentéktelenül. Területileg a Dunántúl forrásaira, kútjaira a csökkenés, a Tiszántúlra inkább a növekedés volt az irányadó. Az eltérések azonban ritkábban érik el az egész mg/l nagyságot, vagy ennél többet. Vizadó re'ttgek mtlysígi < 500 m 1 óOO-lOOOm I I l000-lS00m I I >1300 m Kisibbmilyst'gúfúrdi ! I f í tv ! 1/frrr, J'ÍT.Í. c f/ír. 2. ábra. A Ca kation mennyiségi változása Vítadó ríttgtk mtlyitgi < SOOn 3 00-i000m I000-S500m I 1 > 1500 m x Kinbbmtlyjí'gij fúrás. 4. ábra. A Cl anion mennyiségi változása A 2. és 3. ábrán a Ca, illetve a Mg ion mennyiségi változásait mutatjuk be artézi kútjaink vizében. A Ca tartalomban, amint az ábrán láthatjuk, főleg az összes főváros környéki kutaknál és forrásoknál állott be számszerűen is kifejezhető nagyobb változás, 20—30 mg/l-t is kitevő csökkenés, illetve néhol növekedés is, ami arra figyelmeztethet, hogy úgy látszik, egyrészt túlságosan sok mesterséges beavatkozás, pl. fúrásos új megcsapolás történt a főváros alatti karsztvíztömegeket illetően, másrészt a Duna hatása is mutatkozhat, szélsőséges vízállásain keresztül. Az ország többi részéről ismeretes artézi kutak vízkémizmusában viszont már rendszerint csak néhány mg/l + eltolódás volt a Ca ionok mennyiségében. Fővárosi vonatkozásban a Ca ionok mennyiségi változásához hasonló a helyzet, ha a Mg ionok mennyiségét vizsgáljuk (3. ábra). Az itt mutatkozó eltérések jelentékeny volta, hasonló, vélt okok mellett már a vízminőség szembetűnő eltolódásait jelenthetik. Ellenben a vidéki kutak vizének Mg ion tartalma alig mutat változást, talán egyetlen eset kivételével. Ez is a kutak felszínalatti vízgyűjtőjének változatlan voltára utal. 5. ábra. A Br, J, és F anion mennyiségi változása elemzés alapján artézi kútjaink és egyes budapesti források Br, J, illetve, F ion tartalmának változásait tünteti fel. A balra eső szám a Br, a jobbra lévő a J, az ez alatti esetleges szám pedig a F tartalom változását jelképezi. A kibontakozó kép itt annyiból elég tarka, hogy leginkább a Br tartalom csökkenő jellegű változása érezhető a legerősebben, budapesti és alföldi kutakban is egyaránt, néhol elég nagy mértékben. Ugyanakkor a J tartalom már nem változik olyan mélyrehatóan. Ami végül a F tartalomra vonatkozó adatot illeti, erről alig áll rendelkezésre egy-két elemzés. Nem ritkaság ezenkívül a Br és a J között lejátszódó ellentétes folyamat sem, amikor a Br anionok mennyisége érzékelhetően csökken, a J-é pedig szemlátomást növekedik. Ennek oka sem ismeretes. A F tartalomban a néhány elemzési adat szerint pedig csökkenés volt megállapítható. A 6—9. ábrák az SO/„ az NH S, a H 2Si0 3 (metakovasav) és a HB0 2 (metabórsav) mennyiségi változásait tüntetik fel. Az SO,, anion a kéntartalom (6. ábra) reprezentánsaként, ugyancsak fontos jelzéseket adhat le mennyiségi változásai alapján a víztartó rétegekből történő vízutánpótlódás folyamatait illetően. Bár itt nem Vüatí rfligikmilysifi —J 500WOO m I—I lOOO-UOOm I I >130Om • Kiiibb milyiigű fúrói, illifx Itrmr'srtlri forrás adnia 3. ábra. A Mg kation mennyiségi változása A továbbiakban a rendelkezésre álló halogén anionok, a Cl, a Br, és a J szerepét vizsgáljuk meg a rendelkezésre álló elemzések alapján (4. és 5. ábra). A klór ismét egyes fővárosi artézi kutak és források vizében mutatkozik eléggé szemléletesnek mondható eltéréssel, míg vidéken, így az alföldi artézi kutak vizében általában alig változó mennyiségű, még az 1000 m körüli, vagy annál mélyebb kutak vizében sem, noha itt már jiagybbb sótartalommal kell számolni. Az 5. ábra, a rendelkezésre álló elég kevés kémiai 6. ábra. A SO/, anion mennyiségi változása Vízadó ríltgtk mrlyst'qe I 500-10 oom I i iooo-i5com I 1 >1500 m , Kiilbiimf/yíljú fúrni ilj#1»f ttrmtjiflnfor-. ra's aaata Balra: Bif iOn jobbrarJ'lan odatu alul:Flon tűríolom 100km Vi'iado ríljgik mthjsttjl <5 00m 1 300-1000fn I 1 lOOO-flOOm I I > 1S00 m Kiiibb mtlusigv fúrás. • ilW/ Irrmts/iUsforráUűűto B NínCi linytqií ráUoiás o Gyrngi csoHinti • Erw csäkkinis • írós nóVrttdfi • trytngt návikidis 27
