Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Kovács György: A vízkészletgazdálkodás feladatai

nőségvédelmi propaganda, a vízügyi és egészségügyi szervek hatékony közbelépése, a szennyezők tettenérése mind-mind elősegítették egy szükségszerű és egészséges folyamatnak a megindítását, amely a vizek tisztaságának össztársadalmi feladatként történő megoldását tűzte ki célul. A legtöbb káros szennyvizet kibocsátó ipari üzemnél ma már egy kedvező szemlélet alakult ki és határozottan pozitívabb állásfoglalás van a vizek megóvása tekintetében. A káros szennyezések megszüntetése és a szennyezések által okozott károk elhárítása szükségessé tette és teszi hatékony ellenőrző szervezet létrehívását, amely rendszeresen vizsgálja a vizek minőségi állapotának változását és figyelemmel kíséri a szennyezőket. Az OVF 1963-ban megszervezte a vízminőségi felügyeletet és most — az egyre nagyobb arányban jelentkező vízminőségi feladatok egységes irányítására a Központi Vízminőségi Felügyeletet. A szervezetnek a vizek tisztaságának állandó ellenőrzése a feladata, továbbá a szennyezők felderítése, a megfelelő felelősségrevonás kezdeményezése és nem utolsó sorban a szennyezés időszakában a vizet használók, városi vízművek, ipartelepek, öntözőtelepek, halastavak, üzemeltetőinek azonnali értesítése a várható veszélyről, ennek az előrejelzésnek megszervezése a szennyezés következtében előálló károk csökkentése érdekében. Nemzetközi kapcsolatainkat is fokozatosan építjük elsősorban a határvizek tisztaságának védelme érdekében. A szocialista országok együttműködése keretében olyan alapvető fontosságú területeken alakultak ki együttműködési elvek, mint a vizek tisztaságát biztosító egységes tervezési módszerek, a vizek minőségi osztályozása és az egységes vízvizsgálati módszerek alapelvei, az egyes szociaista országokban alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák legfontosabb megoldása, a szennyvíztisztító berendezések gépészeti berendezésének, műszereinek egységesítésére vonatkozó javaslatok. Ezek alkalmazását a szomszédos országokkal történő együttműködés gyakorlatában már bevezettük. De egyre erősödnek kapcsolataink az ENSZ egyes szakosított szerveivel, így az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) vagy más nemzetközi szakmai szervezettel mint pl. a Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA). Ha az igények mögött el is maradnak eddigi eredményeink, ha kevés is volt az, amit az ország lakossága vízellátásának megjavítására az elmúlt két évtized alatt tettünk és ha még sok fogyatékossága is van az alkalmazott megoldásainknak, akár műszaki, akár higiéniai szempontból, azt bátran elmondhatjuk, hogy a fejlődés ezen a területen meggyorsult, a vízellátás jelentőségének felismerésével a műszaki elgondolások mellé az eddiginél nagyobb anyagi erőket tudtunk felsorakoztatni, mint bármikor az elmúlt évtizedek során. A mi korunk szakértői részesei, kezdeményezői és elősegítői a társadalom ezen a szakterületen jelentkező megnövekedett igényei kielégítésére irányuló hidrológiai, vízgazdálkodási és vízépítési tevékenységnek, folytatói akarnak lenni nagyszerű elődeik — igen jelentős részben a Magyar Hidrológiai Társaság keretében végzett — munkájának. A vízkészletgazdálkodás feladatai DR. KOVÁCS GYÖRGY OVF Vízügyi Tervező Vállalat A vízkészletek sokrétű felhasználásának a szemléltetésére általánosan ismert és alkalmazott a következő jellemzés: A víz a legfontosabb táplálékok egyike, mind az ember, mind állatai számára, mással nem helyettesíthető nyersanyag a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt, jelentős energia hordozó, végül fontos úthálózatot biztosít a közlekedés és a kereskedelem számára. Az idézett megállapítás egyben felhívja a figyelmünket arra is, hogy mind az életszínvonal emelkedése, mind az ipari fejlődés mind pedig a mezőgazdaság terméseredményeinek fokozására való törekvés egy-egy területen jelentősen növeli az egy főre jutó évi vízigény értékét. A civilizáció kiterjedése és ezzel a városi vízellátás igényének jelentkezése a fejlődő országokban, a fejlett országokban pedig ennek az igénynek a fokozódása a civilizáció fokának növekedésével jellemzi korunkat. A népesség növekedése szükségessé teszi az arid és szemiarid területek mezőgazdasági hasznosítását. Itt pedig csak a szükséges víz pótlásával, öntözéssel biztosíthatjuk a kívánt terméseredményeket, illetőleg függetleníthetjük azokat a természeti adottságok szeszélyes váltakozásaitól. Az ipari termelés rohamos fejlődése nem csak a nyersanyagként vagy segédanyagként felhasznált víz mennyiségét növeli, hanem a termelés növekedésével jelentkező többlet energiaigény kielégítése is vízkészletet köt le, vagy közvetlenül a vízerőművek üzemének biztosításához, vagy a hő- és atomerőművekben közvetve, hűtővízként. Az általános fejlődés a közlekedés és kereskedelem fontosságát is növeli, ezért egyre nagyobb érdek fűződik a vízfolyásokon a vízi közlekedés által megkívánt vízigények biztosításához. A felsorolt hatások eredőjeként jelentkező vízigénynövekedést jól jellemzik az egy főre évente átlagosan jutó vízfogyasztás fokozódását, illetőleg várható növekedését mutató számok. Ennek szemléltetésére az 1. ábrán grafikusan bemutatjuk néhány ország vízgazdálkodási tervének jellemző számait. Az adatok nem csak az igények gyors növekedését jel"M II 3000 l. ábra. Néhány ország vízgazdálkodási tervének jellemző számai 22