Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Illés György: Településeink vízellátása

3. A vízben szegény, de nagyfogyasztású ipari területeken, üdülőövezeteken a vízellátó művek regionális rendszerét kellett kialakítani. 1955-ben ilyen nagy műveknek még csak a gondolatával foglalkoztunk és az alapkoncepciókat dolgoztuk ki, ma pedig már épülnek ezek a művek a borsodi ipari területen, a Balaton térségében, a mátrai üdülőterületen, illetve előkészítés alatt vannak Tata—Tatabánya—Oroszlány térsége és a Pécs—komlói iparvidék és több más vízben szegény terület vízellátásának biztosítására. 1980-ig az ország 11 területén kell a regionális vízműveket megépíteni, vagy ezek építését megkezdeni, hogy 1980-ig és az új századfordulóig a vízellátásnak az ipar és települések igényével összehangolt, arányos, tervszerű fejlesztését biztosítani tudjuk. 4. A vízellátás fejlesztésének fő iránya hasonló az energetikai rendszerek fejlődéséhez. A helyi villamos erőműveket a regionális művek követték, ma pedig egy országos hálózati rendszer biztosítja az energiabázisokon termelt villamosenergia elosztását átszelve országrészeket, közigazgatási határokat, sőt országhatárokat is. A térben és időben általában diszharmóniában levő természeti kincsek és a fogyasztók közötti kapcsolatok szállítás útján történő kiegyenlítése a vízkészletekre és a vízfogyasztókra is érvényes és törvényszerű fej3. kép. Távvezetéképítés (700 mm 0 acélcső) lődés. A víz egyre fokozódó szerepe és jelentősége az iparban és a háztartásokban legalább ugyanazt a víztermelési és szolgáltatási színvonalat és ellátási biztonságot követeli meg a vízellátástól is, amit a villamosenergiaszolgáltatástól megkívánunk. Bár az ipari központok fejlődése, az idegenforgalom növekedésével pedig az üdülőövezetek, továbbá a városok vízellátásának kérdései kötik le anyagi erőink legnagyobb részét és ha az itt tervezett műszaki létesítmények bonyolult műszaki megoldásai nagy technikai erőösszpontosítást is igényelnek, a vízellátás területén a falusi lakosság jó ivóvízzel való ellátása, az olcsó és gyors megoldások kialakítása és az anyagi-műszaki feltételek biztosítása még sok ötéves terv súlyponti feladatát jelenti. 15—20 év távlatában a falusi lakosság száma a jelenlegihez képest mintegy 1,5 millióval csökken, de ennek figyelembevételével is az összlakosság közel fele községeinkben, falun él, de városias körülmények között, magasabb kultúrszinten akarnak élni. A közintézmények, kultúrházak, rendelők és a tömegesen épülő, majdnem kivétel nélkül fürdőszobás 4. kép. Régi „kerekes-kút" és az új vízmű víztornya (50 m

3-es „HIDROGLÓBUSZ") magánlakások is megkívánják a vízellátás korszerű megoldását. A régi, kémiai összetétel szempontjából sokszor kedvezőtlen és fertőzött, vagy esetleges fertőzéssel veszélyeztetett magán és közutak kikapcsolása a vízellátásból, azoknak az 500 lakosszám alatti településeken korszerű közkutakkal történő helyettesítése, az 500 lakosszám feletti településeken vízvezetékek építése a falu villamosítása után az itt lakó társadalom további fejlődésének nélkülözhetetlen alapfeltétele. 1970-ig további mintegy 600 000 falusi lakos vízvezetéki vízzel való ellátását irányoztuk elő, amely munkák közel 1 milliárd Ft költséget igényelnek. A tervezett fejlesztéssel elérjük, hogy 1970-ben 800 községben lesz vízvezeték és a vízvezetékkel ellátott falusi lakosság számaránya 28°/

0-ra emelkedik, ugyanerre az időre az ellátottság országos átlaga — városokat is számítva — 53—55% lesz. (A városok vízvezetéki ellátottsága 80%ról 84%-ra növekszik.) A lakosság ivó- és háztartási vízigénye 1980-ra megközelíti a napi 3 millió m

3-t, az ipar vízigénye a 13—15 2. ábra. A vízvezetéki ellátottság megyei megoszlásának várható alakulása. 1970-re. (A megyei jogú városok nélkül.) Megyei jogú városok: Miskolc 81%, Debrecen 76%, Pécs 90%, Szeged 93%, Budapest 95%. (Az egyes megyékbe írt szám az összlakosság %-át jelenti.) 2* 19