Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Csörnyei Sándor: A Római fürdő felújítása

6. ábra. Hullámfogóval kombinált túlfolyó (A méret cm-ben) vastag vízzáró vakolattal látták el. Erre mettlachi lapburkolatot hordtak fel. A fenékburkolat különféle színű, modern ízlés szerinti asszimetrikus mezőkkel tagolt. A lépcsők előtt a medencéktől külön épített 1,0 méter széles lábmosók fokozzák a fürdővíz tisztaságát. A szigorú előírások miatt a medencék körül alacsony térdkorlátot kellett elhelyezni. Ez a csőből készült korlát Horváth J. főmérnök ötlete nyomán a lábmosók, tusolok vízellátását is szolgálja. A medencék körül min. 2,5 m széles, érdes felületű betonjárda van, folyókával a külső szélén a medencéből kicsapódó víz elvezetése céljából. A gyermekmedence a női fogásos öltöző közelében van. Lépcső nincs benne, rézsű helyettesíti, amelyet nem csúszós süttői mészkővel burkoltak. A víz mélysége 0—45 cm között változik. Felülete 25 m

2, víztérfogata 62 m

3. A strandmedence 1400 m

2-es felületével a tulajdonképpeni strandolási, lubickolást szolgálja. A víz mélysége a leürítési helynél sem nagy. Legkisebb mélysége 65 cm, legnagyobb 140 cm. A vékonyabb vízréteg érzékelhetően melegebb, mint a mélyebb úszómedencében. Különösen az idősebbek és az úszni nem tudók kedvelik. A medence hasznos térfogata 1500 m

3. 6. kép. A IV. sz. forrás foglalása. Előtérben az úszómedence alatti szivárgó réteg építés közben 7. kép. Az úszómedence a régi vendéglő felől. Előtérben az I. és II. forrás, háttérben a gyűjtőmedence Az úszómedence, mint neve is mutatja, az úszók számára készült. Nem versenymedence, de az egyik oldala 33,33 m hosszú, így esetleg iskolai úszósport kielégítésére alkalmas. Legkisebb mélysége 1,2 m, legnagyobb 1,85. Felülete 620 m

2 víztérfogat 900 m

3 (6. és 7. kép). Vízfelhasználás. A medencék egyszeri feltöltéséhez kereken 2500 m

3 vizet használnak fel. Az óránkénti utánfolyás a térfogathoz viszonyítva 3%, ez 12 órás üzemidő alatt 900 m

3-t tesz ki. 80 db zuhanyból 60 db-ot 15 1/p-es vízhozammal 12 órán át működtetve 650 m

3 vizet használnak fel. Öntözésre, medencemosásra 5 l/m

3nap vízigényt számítva, naponta 250 m

3 szükséges. A fürdő vízfelhasználása végeredményben 4300 m

3 körül mozog, ha a medencéket naponta töltik. Gyakorlatilag azonban a medencék töltése a forgalomhoz igazodik. Leginkább a másnapos leürítés az általános, tehát a két nagymedence közül az egyiket egyik nap, a másikat a következő napon ürítik le. Így minden nap van friss vízzel töltött medence is. A gyermekmedencét naponta töltik és ürítik. A medencéket a szivattyúgépházzal egybeépített gyűjtőmedencéből töltik, ahova a víz gravitációsan jut a forrásokból. A nagymedencék kb. félig gravitációsan is tölthetők, de ez lényegesen hosszabb ideig tart, mintha szivattyúval töltenék. A medencék elhasznált vize továbbra is az Aranyhegyi patakba folyik azzal a különbséggel, hogy közegészségügyi szempontok miatt a fürdő és a szomszédos camping területén csatornát építettek. A fürdő bővített területét alapul véve kb. 4800—5000 vetkőzőhelyre, ugyanennyi medencetérfogatra, s mintegy 3600 m

2-nyi vízfelületre bővíthető még a strand. A meglevő források ezt az igényt is bőségesen fedezik, ha a hidrológiai rendszeren belül újabb nyugalmi vízszín csökkenés nem áll elő. IRODALOM HORVÁTH L.: összefüggésvizsgálatok a Római fürdő forrásainak feltárásánál. Kézirat. 1962. PAPP F.: Budapest meleg gyógyforrásai. Bp. K. GY. U. B. 1942. PAPP F.: Magyarország ásványi és gyógyvizei I. rész. 17— 202. old. Akadémiai Kiadó, 1957. Római fürdő felújítása. Kivitelezési tervdok. Tsz. 62027, Tsz. 62400. 1964. FÖMTERV. Római fürdő strand vízjogi dokumentáció 1960. FTV. SZILVASSY A.: A Római fürdő tavának vízszintingadozása a légnyomásváltozás hatására. HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1962. aug. 63