Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Lovász György: A szerkezeti viszonyok hatása a Dráva és Muravölgy esésgörbéjére, illetve a nagyobb mellékfolyók mechanizmusára

tszf 6. ábra. A Muravölgy esésgörbéje sebb nagyobb mértékben kihatnak a Mura mechanizmusára is. A hosszszelvényben először Tamsweg térségében találunk egy kicsiny medencét, majd ezt követően az árok közepén alacsonyan elhelyezkedő ÉK— DNy-i csapású rögön tör át. Ez a rög még napjainkban is emelkedik, így gátul szolgál a Mura számára. Ez a holocén emelkedés hatással van a Mura Tamsweg feletti szakaszára, aminek következtében itt igen megcsökken a folyó esése. Tamswegtől Murau térségéig a folyó az említett rög DK-i szerkezeti peremén fut. Murau térségében eléri a Ranten völgyében kialakult szerkezeti vonalat, amelybe megnövekedett eséssel fut be. Ezután esése egészen a Pöls torkolatvidékéig megcsökkent. Judenburgtól K-re esése megnövekszik, mert fiatal újpleisztocén süllyedékbe ér a folyó. Ágakra bomlik és kb. 2 km széles, 4 km hosszú és 15—20 m mély ártere van a környezetéhez képest. Ezen az ártéren hatalmas kanyarokat fejlesztett a folyó. Knittelfeld térségében kanyargása és esése egyaránt csökken, miután elhagyja a Judenburg alatt épített hordalékkúpját. Hogy itt a Mura valóban hordalékkúpot épít, azt nemcsak alaprajza, de medrének a közeli folyók medermagasságához viszonyított helyzete is mutatja. Az alig 1—1,5 km-rel É-ra haladó Pöls medre ugyanis kb. 20 m-rel mélyebben fekszik, mint a Mura medre, mert ez nem épít hordalékkúpot. Ez a Mura hordalékkúp Judenburgtól Zeltweg-ig tart. Leoben felett a hatalmas Liesing törésrendszer érezteti hatását a Mura esésgörbéjére (6. ánra). A két szerkezeti vonal találkozásában ugyanis a folyó esése rövid szakaszon megnövekedik. Leoben LKV értékeinek sokévi alakulása (7. ábra) látszik igazolni, hogy a Mura ezen a viszonylag nagyobb esésű szakaszon egyensúlyban van. Ez előtt viszont erőteljes meanderezése némi akkumuláló tevékenységre enged következtetni. 7. ábra. A LKV időbeli változása a Murán Leobennél A Mürz-torkolat előtt, illetve az emelkedő Glein-i Alpok tömegének előterében ismét csökken a folyó esése. A Mürz torkolata után kezdődik a Mura áttörése a Glein Alpokon. A Glein Alpok DK-i előterében levő fiatal süllyedés hatása már a szurdokban és annak É-i előterében érződik. Az ennek hatására létrejött bevágó jelleget jól mutatja a Brück a. d. Mur LKV adatai45 nak grafikus ábrázolása, ahol 1851'—1930 között mintegy 40 cm-re tehető a medersüllyedés. A folyó áttörésekor bonyolult törésrendszeren halad, ahol különböző irányú vonalak találkoznak, medencék keletkeznek, ahol a folyó akkumulál. Ilyen völgytágulat található kisebbfokú akkumulációval Pernegg—Frohnleiten— Peggau között, ahol az ágakra bomló folyót széles mocsaras ártér kíséri. Peggau alatt egy harmadik kicsiny akkumulációs medence alakul ki, amit a folyó 5 km hosszúságban történő ágakra bomlása jelez. A Glein Alpok áttörési szakaszának utolsó szurdoka Gratwein és Graz között van, mindössze 4 km hosszúságban. Graz alatt kezdődik a hatalmas posztpannóniaipleisztocén Grazi-medence. A folyó a medence É-i részén még nagyobb esésű és itt nagy hordalékkúpot épít (8. ábra). Kals-tól kezdve bomlik alsószakasz jelleS. ábra. A Muravölgy térképvázlata Graz és Radkersburg között gűen ágakra. A Mura eddigi folyásszakaszán itt építette az új és posztpleisztocén korban a leghatalmasabb hordalékkúpot. Az ágakra bomlott folyó néhai ágai több km hosszúságban követhetők. Az akkor épült hatalmas hordalékkúpnak ma is érezhető a hidrográfiai szerepe. A mai Mura, — amely kb. 5—6 m mélyen vágódik be korábbi hordalékkúp felszínébe — a medence K-i peremének közelében folyik nemcsak azért, mert /