Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Thoma Frigyes: Párolgástani modellkísérletek

Pi' (2r)2 • 3,14 t • d • (17) Pi - Pa vagyis felírható, hogy <^=H-2:r 4 amiből az egyszerűsítés után H = 0,5 r (19) (20) Ez esetben valóban u • 2r H 2 r _ 0,5 r 5. ábra. Vékony körlemez párolgást csökkentő hatásának alsó és felső határa gált lemezekhez tartozó pontseregek, alakját tekintve is, mindig egy olyan parabola mentén fekszenek, mely a parabola ismert j/=a 2 x'+a, x+a 0 .. (B> 4. ábra. A körlemez redukciós alakhatásgörbéje kb. 14 C° körül, 65—75% relatív páratartalom esetén A 3.-ban foglaltak egyben a párolgás folyamán fellépő pára­molekulák lamináris áramlására vonatkozozó alapvető fel­tevést is igazolják. Ennek oizonyitására számítsuk ki az 5. ábrán feltüntetett H magasságban levő körlemez esetében a viz színéről (a lemezzel fedett vízfelületről) kilépő és a lemez köré Írható hengerből kilépő — páramolekulákkal rész­ben töltött — keresztmetszetekben a távozó pára mennyiségét. Ezek a következők: Illetve P, = H • 2r r 3,14 • t • d • v (18) ahol t az időt, v a páramolekulák áramlási sebességét, d pe­dig a párasűrűséget jelenti. Feltételezve az áramlás kontinuitását, azzal a megkötéssel, hogy a hengerbe belépő és kilépő páramolekulák sűrűsége mérhető távolságon belül már a víz felülete mentén is azo­nos a henger palástja mentén kilépők sűrűségével (tehát redukció nincs) Vizsgálataink folyamán mindkét átmérőjű síklemez­zel nyert (R, H) ún. „redukciós hatásgörbét" külön is megszerkesztettük (6. ábra). Ezek szerint az egyes vizs­általános egyenletét elégíti ki. A körlemezek hatásgör­béinek egyenletében szereplő együtthatók értékeit ma­tematikai úton a legkisebb négyzetek módszerével ha­tároztuk meg, felhasználva a kísérletek alkalmával a mérésekkel meghatározott értékpárokat. A kiszámított együtthatókról kimutatható, hogy azok csak a körle­mez D = 2r átmérőjének függvényei, feltéve, hogy a mérések folyamán a párolgást befolyásoló egyéb ténye­zők nem változnak meg. Olyan hasonló parabolasereg­gel van ugyanis dolgunk, melyhez tartozó a_>, a (, a 0 együtthatók a 7. ábrán felvázolt a 2/r, a (/r, illetve a 0/r koordinátarendszerekben bizonyos intervallumon belül egy egyenesen fekszenek. Ellenőrzésképpen egy harma­dik (D = 480 mm-es) körlemezt Is megvizsgáltunk, amelynek hatásgörbe egyenletében szereplő — a 7. áb­ráról leolvasott — együtthatóival a mért értékeket (R, H értékpárokat) számítással is ellenőriztük. Az a 2, aj, a« együtthatók egyenletei az egyenes ismert y = mx + b alakjában írhatók fel. Mivel mindegyik együtthatóra felírható egy a^a' + aí • r . . . (B/l) alakú függvény, ezeknek a (B) összefüggésbe való be­helyettesítése után kapjuk meg a tulajdonképpen ke­resett függvényünk egyik igen könnyen kezelhető ál­talános alakját, azaz az 2/ = cr 0' + a' 0 • r+(a\ + a[ • r) X+(a a' + a£ . r) . . . (B/2) összefüggést. A további beszorzások és egyszerűsítések után pedig egyenletünk az y=fM) + r-h{x) . . . (5/3) alakra módosul, amelyben az egyes tagok a következő­képpen írhatók fel 39 /

Next

/
Thumbnails
Contents