Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Thoma Frigyes: Párolgástani modellkísérletek
Nyúlványok mérete: 15.15.1 h = 100 mm-es dúralumínium L idom. illetve 25—1 h = 100 mm-es dúralumínium lemez (részletesebben lásd 2/a. ábrát). Az ütköztetésre szolgáló ütközők kiképzése a feliekvés helyén a 2/b. ábrán JAtható. 2. A vizsgált síkfelületek felerősítésére és beállítására szolgáló berendezés A megvizsgált síkfelületek többféle nagyságban készültek, s ezek víz feletti magasságát a mérések folyamán esetenként változtattuk. Tekintettel a síkfelületek időközbeni szükségszerű cseréjére és a víz feletti magasságuk pontos beszabályozhatóságára, valamint arra a tényre, hogy a síkfelületek síkjának a mérések alatt a párolgó vízfelülettel párhuzamosnak kellett lennie, a 3. ábrán vázlatosan ábrázolt felerősítő és egyben beállító szabályozó berendezést szerkesztettük. A-A metszet, illetve nézet Az ellenőrző kád méreteiből mindenekelőtt meghatároztuk a továbbiak folyamán konstans, kádra jellemző állandót: 1 F, 10 (1) A kádra jellemző állandót a következőképpen definiálhatjuk: A „c" kád-állandó azt a párolgást jelenti, amely a csepegtető tartályból 1 cm 3 vizet fogyaszt el. Dimenziója: mm/l cm 3. Ennek segítségével az ellenőrző káddal mért effektív párolgást az el cll — ?1 (2) képlettel számítottuk. A mérőkád takaratlan felülete F=F 2-F 0... (3) amelyre vonatkoztatva a mérőkád állandója 1 10 (4) lesz. Tételezzük fel egy pillanatra, hogy a mérőkádba becsepegtetett „q" vízmennyiség csak a takaratlan felületről párolgott volna el. Ebben az esetben a párolgás e = d ?2 nagyra adódott volna. Nyilván ez az érték (5) (6) értékkel nagyobb, mint az ellenőrző káddal mért effektív párolgás nagysága, mert a valóságban a mérőkádban az „F 0" felület alatt is párolog a vízfelület. Az innen (F 0 felület alól) elpárolgott vízmennyiség pedig a <7o = F • 10 (7) képlettel, illetve a (6) képlettel e 0-ra meghatározott öszszefüggés behelyettesítése után a ?o F-U (8) képlettel számítható ki. Mint láthatjuk, tehát az ismeretlen „q 0" vízmennyiséget a mérőkád takart felülete alatti vízfelületről elpárolgott vízmennyiségnek a takaratlan felület nagyságára vonatkoztatott értékével — mint egy elvont (képzelt) párolgási értékkel — határoztuk meg. Ezt a képzelt párolgási értéket két mennyiségnek, egy képzelt és egy valódi mennyiségnek különbségeként állapítottuk meg. Tudjuk azonban, hogy a vizsgált síklemez felületére vonatkozó mérőkád-állandó 3. ábra. A felfügggesztő és szabályozó berendezés elvi vázlata Az „s" Jelű slklemezt (az éppen vizsgált slkfelületet) három ponton a ,,c" jelű csavarokkal erősítettük az ,,f' jelű felfüggesztő lemezhez a „t" jelű távolságtartó gyűrűk közbeiktatásával. Az „f" jelű felfüggesztőlemez aljára három csavaranyát forrasztottunk. A bennük levő „i" jelű igazító csavarokkal az „1" jelű lemezhez képest az ,,r" rugók segítségével szabályozható az ,,f" felfüggesztő lemez és vele együtt az „s" jelű síkfelület is. Az „1" jelű lemezt a ,,cs" jelű csőhöz erősítettük. Ez a cső a „h" jelű felhasított hengerben fut fel és le. A hengerhez erősített „k" jelű konzolok tartják az egész felerősítő és beállító szerkezetet a párolgó vízfelület fölé. A „k" jelű felhasított hengerre szerelt ,,b" jelű celluloid beosztásos mérőléc mellett mozog a ,,cs" jelű csőhöz erősített „n" jelű index. 2. Az ikerkádakkal mért adatok feldolgozási módszere Egy-egy síkfelület — egy választott magasságra vonatkozó — párolgáscsökkentő hatásának nagyságára jellemző ,,R" százalék meghatározása a mérési adatok felhasználásával az alábbiak szerint történt. 10 (9) Helyettesítsük be a mérőkád takart felülete alatti vízfelület párolgásának meghatározására szolgáló e -c q° e0 elf — c0 • (10) képletbe a „q 0" és „c 0"-ra szolgáló (7) és (9) alatti öszszefüggéseket, akkor felírható, hogy e 0 F t„ «0e,í=— 2 ~ ••• ,(11) t*F 0 mely képletből a „t 2"-vel való egyszerűsítés és a mindenkor vizsgált síklemezre és mérőkádra jellemző Fo viszonyszám behelyettesítése után az e 0et l = Z-e 0... (13) összefüggésre jutunk. Ezt a csökkentett párolgást kife(12) 37
