Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Hőnig Gyula: A vízföldtani viszonyok szerepe a tektonikai mozgásoknál

A fürdők üzemeltetésénél komoly nehézséget jelent a hévizek hűtése, mert sok fürdőben nincs elegendő hűtővíz. Az ásvány- és gyógyvizeket csak a víztípusnak megfelelő módon szabad hűteni. Hajdúszoboszlón a jódos- sós hévizet szabad hűtőtoronyban hűteni, de ez a megoldás gyógyászatilag nem engedhető meg pl. Harkányban a kénhidrogén tartalmú gyógyvíz hűtésénél. Általában számos balneotechnikai kérdés még nincs megoldva sem hazánkban, sem külföldön. Sok esetben nem rendelkezünk megfelelő minőségű anyagokkal és felszereléssel fürdőink berendezéséhez. Ez gyógyfürdőépítkezéseink elhúzódását okozza, vagy legalábbis külföldi anyagok beszerzését teszi szükségessé pl. a hévízi új téli fürdő építkezésénél (3. kép). Budapest fürdőfejlesztésére több tanulmány is készült. A fejlődésnek arra kell irányulnia, hogy a gyógyfürdőket elsősorban a betegek gyógyítására használják fel, ne pedig tisztasági fürdőként. Üj tisztasági, illetőleg tisztasági és egyúttal helyi feladatokat ellátó gyógyfürdőket kell építeni Budapest peremkerületein, hogy a Duna-menti híres gyógyfürdőink gyógyvize az orvosi javaslat alapján felkereső hazai és külföldi betegek részére zsúfoltság nélkül legyen elérhető. Szükséges új, modern, országos feladatokat ellátó gyógyfürdők létesítése mind Budapesten, mind vidéken. Az országos fürdőfejlesztés egységessége érdekében össze kell egyeztetni az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és egyéb szervek fürdőfejlesztési terveit. Az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság célja az, hogy mindazokon a fürdőhelyeken, ahol ásvány- gyógyvizet használnak fel, lehetővé kell tenni' azt, hogy legalább a helybeli és környékbeli lakosság bejáró gyógyfürdőkezelése lehetséges legyen egész éven keresztül. Ezért a meglevő, egész éven át hévízzel üzemel tisztasági fürdőket szükséges kiegészíteni olyan helyiségekkel és berendezésekkel, amelyek az SZTK betegbeutalást lehetővé teszik. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ásvány- és gyógyvizekkel kapcsolatban a korszerű jogi szabályozás elkészült és a végrehajtás hosszadalmas és nehéz feladata hárul az illetékesekre. Űjabb gyógyfürdők létesítésével és a meglevők jobb kihasználásával el kell érnünk, hogy az összes rászoruló hazai és külföldi betegek megfelelő környezetben, orvosi felügyelettel, gyorsan nyerjék vissza az egyik legfőbb értéket, az egészséget. IRODALOM 1. WERNHERUS G.: De Admirandis Hungáriáé Aquis Hypomnemation. Viennae, MDLI. 2. BOMBARDX M.: Topographia magniregni Hungáriáé. Viennae. 1718. 3. STOKER L.: Thermographia Budensis. Augustae-Vindelicorum et Graecii, 1721. 4. TUROCZI L.: Ungaria suis cum regionibus. Tyrnaviae, 1729. 5. BEL M.: Compendium Hungáriáé Geographicum. Posonii, 1753. 6. CRANTZ H.: Analyses therm. Herculanarum Daciíae Traiani celebriorumque Hungáriáé, accedit aquarum Hungáriáé Croatie nomenclator. Viennae, 1773. 7. KITA1BEL P.: Hydrographica Hungáriáé. Pestini, 1829. 8. LINZBAUER F.

: Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen. Pesth, 1837. 9. TÖRÖK J.: A két magyarhaza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei. Pesten, 1848. 10. WACHTEL D.: Ungarns Kurorte und Mineralquellen. Oedenburg, 1859. 11. ZSIGMONDY W.: Mittheilungen über die Bohrthermen zu Harkány, auf der Margaretheninsel nächst Ofen. Pest, 1873. 12. ZSIGMONDY V.: A városligeti artézi kút Budapesten. Budapest, 1878. 13. BOLEMAN I.: Fürdőtan. Budapest, 1887. A vízföldtani viszonyok szerepe a tektonikai mozgásoknál HÖNIG GYULA Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, Komlói Kirendeltség Különböző időkből származó krónikákban feltűnő módon gyakran együtt említik a nagy árvizeket a földrengésekkel. Kétségtelen, hogy bizonyos területeken kell lennie valamilyen összefüggésnek a nagyobb árvizek és a tektonikai mozgások között. Az 1964. április 13-i, a Száva alsó szakasza mellékéről (Szlovenszki Brod) kiindult, Magyarország egy részére is kiterjedt földrengéssel kapcsolatban időszerűvé vált ennek a kérdésnek vizsgálata. Ismeretes, hogy számos terület vízhálózata- így pl. a Kárpátmedence és a Balkán-félsziget vízhálózata is nagyrészt szerkezeti vonalak szerint alakult ki. A fő szerkezeti vonalak általában szorosan egymás mellé sorakozó törési síkokból állnak. Ezek egy részében esetleg állandóan szivárog le a törést követő folyónak a vize. Ugyanakkor más, a folyótól messzebb levő törési síkok viszonylag szárazak. A vízzel állandóan bőségesen táplált törési síkok mentén, a kőzetmozgás — amennyiben aktív szerkezeti vonalról van szó — szükségszerűen könnyebben történhet, mint a viszonylag „száraz" csúszási felületek mentén. Az elmozdulások rendes körülmények között azonban egyenletesen mennek végbe mindkét fajta csúszási felületen. Megváltozik a helyzet azonban, ha a viszonylag szárazabb csúszási felületek hirtelen nagyobb mennyiségű vizet kapnak és tartósan átáznak. Ez elsősorban akkor történhet meg, ha a folyó különösen magas vízállás esetén eláraszt olyan területeket, amelyek hosszú időn át viszonylag szárazak voltak. Ennek eredményeként a „száraz" csúszási felületek napok alatt erősen átnedvesednek, sőt telítődnek vízzel, miáltal a súrlódás nagymértékben lecsökken és viszonylag nagyobbfokú elmozdulás történik ezek mentén. Az impulzus hatására esetleg az állandóan vizes csúszási felületeken is történik kisebb elmozdulás, mégpedig azért kisebb, mert ezek mentén nincs akkora „lemaradás" a lecsúszásban. Ilyen hirtelen és viszonylag nagyobb mértékben történő elmozdulások — ha nagyobb tömegek vesznek abban részt — főleg a csúszási felületre merőleges irányban és annak síkjában erőteljes rengéshullámokat váltanak ki. Ha a csúszási felület (illetve felületek) lapos, akkor arra merőlegesen keletkeznek erőteljesebb rengéshullámok, míg csapásban gyengébbek. Meredek csúszási felület esetén viszont fordított is lehet az arány. Utóbbi esetben a földrengés csak keskeny sávra terjed ki. A vízszintes és függőleges összetevő aránya szabja meg a különböző irányban terjedő rengéshullámok egymáshoz viszonyított intenzitását. A fent leírt módon hirtelen végbemenő tektonikai mozgások azonban csak ott lehetségesek, ahol a folyók mentén ridegebb — általában mezozóos vagy annál idősebb — kőzetek vannak felszínen, vagy felszín közelében. Ezekben ugyanis a törések többé-kevésbé nyitottak és a felszínről beléjük folyó víz rövid idő alatt nagyobb mélységig lehatolhat. A Száva egyes szakaszain — így az említett Szlovenszki Brod környékén is — mezozóos rögök vannak felszínen. Ahol nagyobb vastagságú harmad- vagy negyedkori üledékes kőzetek vannak, mint pl. a Tisza mentén, a törések nem lépnek ki élesen a felszínre. A törések zártak, rendszerint képlékeny vízátnemeresztő anyaggal 16