Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Thoma Frigyes: Párolgástani modellkísérletek
Z viszonyszám nevezetlen szám H a vizsgált síklemez magassága a víz felszíne felett mm R a párolgásesökkentés nagysága százalékban kifejezve (redukáló hatás) % Betáplált vízmennyiség Kivett vízmennyiség K' = készlet K' = Készlet Gs' = csapadék Cs' = hozzáfolyás Effektiv veszteség P = elpárolgás L' = elcsurgás L" = elszivárgás 34 L 0 = vízhasznosítás Mind az l/a, mind az 1/b. ábra baloldali nagy körén belül a betáplált vízkészlet megoszlását tüntettük fel százalékos megoszlásban. (Ä teljes kör területe egyenlő a tározóba betáplált víz mennyiségével, amit 100%-nak veszünk alapul.) A jobboldali nagy körön belül a kivett vízmennyiség látható a saját százalékos megoszlásában. A két (be és kivett) vízmennyiség természetesen egyenlő egymással. Az effektív veszteségek eloszlását mindkét esetre (magyarországi és trópusi) külön-külön is feltüntettük. Ekkor a teljes kiskör területe a teljes effektív veszteséget jelenti (vagyis 100% = P + L' + L"). Mint az i/o és 1/b ábrából látható a párolgás következtében elhasznált vízmennyiség tropikus viszonyok (száraz éghajlat) között a vízkészlet egynegyedét is eléri. Számításainkat hazai átlagos csapadék viszonyainkra, illetve cca 1400—1500 mm-es csapadék (évi) esetén száraz, kis páratartalmú klímával rendelkező trópikus zónára vonatkozólag végeztük. A cetyl-alkohol párolgáscsökkentő hatása 1924 óta ismeretes (1). A vele kapcsolatos tapasztalatok, s a különböző vegyszerekkel végzett mind külföldi, mind hazai (2) kísérletek, azok nagybani használata azt mutatja, hogy a) kedvező körülmények esetében a párolgás okozta vízveszteség csökkentése 30—50%-ig sikerült, b) a növekvő szélsebesség és a hullámzás tekintélyes mértékben csökkenti a párolgáscsökkentés effektusát, c) a szétszakadozott filmréteg bizonyos mértékig regenerálódik, d) a vegyszerek párolgása és oldódása miatt a filmréteg anyagát folyamatosan pótolni kell. A nyert tapasztalatok néhány fontos meggondolásra késztetnek. Ezek szerint úgy látszik, hogy a párolgáscsökkentés mértékének 50% fölé való emelése vegyszerrel már igen nagy nehézségbe ütközik. Továbbá szükséges volna a párolgás-szabályozásnak egy olyan — gyakorlatilag is kivitelezhető — megoldása, amelyre a szél nem olyan zavaró hatású, mint az eddig kidolgozott és alkalmazott eljárások esetén. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy legújabban kísérletek folynak a vegyszerek tartósítására vonatkozólag. Franciaországi kísérletek szerint (4) pedig a vízre szórt műanyag — lencsék bár nagyfokú redukciót eredményeznek, a szél hatására — szerkezetileg nem lévén összefüggő a takart felület — a cetyl alkohol vegyületekhez hasonló hátrányos jelenségek miatt alkalmazásuk nem hozhat jelentősebb előrehaladást a tárgybeli kérdések megoldásában. Célkitűzés A párolgást és a vele kapcsolatos — a bevezetésben ismertetett — párolgást befolyásoló tényezőket, mint független változókat a köztük levő összefüggés szempontjából általában az alábbi általános érvényű egyenlettel jellemezhetjük: e = /,(/) + U (O le y) + h(H) +/i(C tl z) + +UH bí r) + f e(vl+MSz) (A) Egyenletünkben a jelenség lefolyásában szerepet játszó nagyszámú tényező mint változó közül csupán a fizikai szempontból legalapvetőbb jellemzőket vettük figyelembe. A képletben szereplő egyes jelek az alábbi jelentést kapnák: 1. ábra. Vízháztartási grafikon: a) magyarországi, b) trópikus viszonyok között Bevezetés A mezőgazdasági vízellátással foglalkozó hidrológusok és kutató mérnökök számára régóta jelentős a víztározók párolgási vesztesége, illetve a veszteségek csökkentése. Amióta az ipari és mezőgazdasági vízhiány a világon egyre jobban nő, e kérdés tökéletesebb, egyszerűbb megoldása mind inkább sürgetőbbé válik. Különös érdekességre tart számot a párolgás csökkentése olyan tározók és kisebb tavak esetében, amidőn azok meleg égövben, illetve trópusi zónában épültek, illetve helyezkednek el. Ezeken a helyeken ugyanis a vízbeszerzés igen nehéz kérdés, és itt a tározók vízvesztesége a mérsékelt övi tározók vízveszteségének többszöröse is lehet. Az l/a valamint 1/b ábrán grafikusan tüntettük fel a tározó vízháztartását (a hasznosítható vízmennyiségeket, a teljes vízveszteséget, illetve ezen belül a különböző fajtájú veszteségek megoszlását) két különböző esetben mégpedig magyarországi és trópusi száraz viszonylatban. A bemutatásra kerülő grafikon jól érzékelteti a párolgási veszteségek jelentős nagyságát, amely különösen az 1/b esetben igen számottevő. Az 1. ábrán az egyes betűk jelentése a következő: b) Effekt» veszteségek eloszlása a) Magyarországon I
