Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Vadász Elemér: Vízföldtani adatok Szabó József működéséből

mélységi víz és karsztvíz megállapításaira, a felszínre törő forrásokra, folyóvizekre, melegforrások mineműségére, működési módjára, rétegtani helyzetére, korára, vízhozamára, állandó vagy időszakosan változó voltára. Rendszeresen följegyezte a vízügyekre vonatkozó levéltári történeti adatokat, régi fúrások helyi följegyzésekből vagy igazolt szóbeli közlésekből szerzett adatokat, őstörténeti emlékekkel rögzített őstérszintalakulási Viszonyokat. Ezek részletezése külön tanulmányt kíván, itt csak azt említjük, hogy a Duna magyarországi térszínalakító, pusztító-építő, tér és időbeli működési folyamatait, jelenségeit tárgyaló, száz év előtti, korát messze meghaladó, alapvető munkája Budapest földrajza c. 1963-ban kiadott gyűjteményes munkában figyelmen kívül maradt, irodalomjegyzékben sincs említve, holott annak őstérszínalakulási megállapításai az idevonatkozó legújabb vizsgálatoknál mélyrehatóbb földtudományi következtetéseket jeleznek. Hasonló módon nagyobb történeti értékű Budapest hévizeinek, gyógyvíz jellegeinek ismertetése a most előtérbe került fürdőváros kialakításának tekintetében is. Az egy évvel idősebb, Selmecbányán előbb végzett (1838/42) Zsigmondy Vilmos küzdelmes tevékenységét mindenben segítette, talán a margitszigeti, s a városligeti artézi kútfúrás ötletének fölvetésében is irányíthatták Szabó József budai melegforrásokra és azok pesti folytatására vonatkozó közleményei, előadásai (3, 8). A városligeti artézi kút Budapesten c. 1878-ban megjelent munka földtani térképmelléklete alig különbözik az 1879-ben megjelent budapesti monográfia földtani térképétől, a földtani viszonyok fejezetében Dr. Peters, dr. Szabó József, Hantken M., dr. Hofman Károly geolog urak" észlelései említve vannak (3. old.), a jegyzetben pedig: „Dr. Hofmann Károlynak 1871-ben a K. földtani intézet évkönyvében" Buda-Kovácsi helység földtani viszonyai" című művében ezen települési viszonyok körülményesen vannak leírva és szelvények által illustrálva, mely utóbbiak közül néhány a mellékelt térképen felhasználtatott". A két kiválóság közötti kapcsolat, sőt együttműködésben érthetetlen, hogy Szabó József húsz év előtti iránymutató melegforrás adatai Zsigmondy Vilmosnál említve nincsenek. Pedig nyilvánvalóan ismerte azokat, mert „A városligeti ártézi kút Budapesten" c. munkájában (81. old.) helyreigazítja Szabó J. téves nézetét, (9., 28., 29. old.) „miszerint a Budai hegység dolomitja nem víztartalmú"... Ettől függetlenül hiányolható Szabó J. budai, sőt pesti oldali meglegforrás közleményeinek említés nélkül hagyása. Ez a kérdés aztán Böckh János nagyszabású Zsigmondy V. életrajzában föl sem vetődött, s a budapesti hévforrások mai nagyrafejlődött további vízföldtani kutatásában feledésbe merült. Tudománytörténeti tekintetben nincsenek eléggé kiértékelve Szabó József budai melegvizes mésztufa, édesvízi mészkő, kovaüledékek képződésére és általános elterjedésére vonatkozó megállapításai, melyeket Geológiája megfelelő fejezeteiben tömör fogalom magyarázattal közölt. Tanítványainak ilyen irányú alapvető résztanulmányaiban találjuk ezek részletes kidolgozását. (Koch A., Schafarzik F.) További részletezésbe itt nem bocsátkozunk, érdemesnek tartjuk azonban 1885. évi XLI. kirándulási jegyzetben sajátkezűleg másolt, helyenként olvashatatlan gyorsírással jegyzett és kritikai megjegyzésekkel kísért, Tata-Tó városban talált, Eduard v. Risz mérnöktől származó, német nyelvű leírást, teljes egészében ideiktatni. „Totis und Umgegend 1885 Spet. v. Eduard v. Risz. Ingenieur, herrschaftlicher Oberbuchhalter (Feszty) Technische Daten aus meinen chorographischen Notizen von Totis gezogen. Der Markt Totis Donau 1 1/

i Meilen entfernt liegt unter geogr. Breite v 47°3ß'45" und Länge v 35°58'50". Die Lage der Gegend ist ost- und südwärts geräumt Vértes, West, Nord Hügelland. Der Ort Stadtheilen Tata Tóváros, zwischen beiden befindet sich 1 Festung, gegenwärtig Amtslokalität der Gr. Esterházy Herrschaften. Mit den Basteien der Festung verbunden ist hier der Teichdamm welcher mit bedeutenden Kosten 1740 erbaut wurde, und mittelst welchem der Wasserspiegel hierselbst bis zur Donau einen Sumpf bildete und sich an die Feste anlehnend, diese hiedurch, wie ungefähr Maulnen (?) fast unzuhänglich war. Totis selbst liegt auf einen Hügel, auf dessen südlich drei Steinbrüche bestehen, der eine gibt den Tufstein, der zweite die Grauwacke? (voltaképpen a Megalodus kékes mész) und der dritte den rothen Marmor; auf der anderen Seite westlich hingegen, begegnen wir 1 reiche Thonschichte (Congeria agyag), in welcher häufig Selenit und Muschelkalk (akarja mondani Cardium héjakból álló mész) vorkommt, und dessen Unterlage Serpentinstein (hoho) bildet. (Ez tévedés!) (Blauer Tegel igen is.)" „Die Mächtigkeit dieses Gesteins ... bemerkt

... Brunen, deren Quellen Grauwacken ... springen, wegen ihren Salpeterhaltigkeit ein nicht trinkbares Wasser enthalten. Industrie... Tata ausser Bautechnischer Arbeitern: ... Töpfer Zimmeröfen, Majolikenfabrik, Lederfabriken weis, Rostgerberei, Färberei, Kunstziegelerzeugung, wozu die erwähnten Thonschicht ... Tata ... (hiányzó rész olvashatatlan gyorsírás). Dann hydrotechn. verwen .., Flusswässer .... Kunstmahlmühlen Sägewerke Walken Kiestampfe. Der Gebirgszug an der Südseite v. Csákvár arm am H Quellen, dahin reich Quellen b Ebene v. Tata. Insbesondere zu erwähnen Quellen im Park, jene im Intravillan Spital, Kartallya, 1 Quelle Fényesforrás auf der Wiese. Die Quellen im Park bedeutend da diese in jeder See 35 Cub' jene der Wiese 18 i/

2 Cub'

... minder reich. Die Park Fontaine Quellen v. 2. Orten, die obere ergibt 13 Cub', die unzähligen'kleinen Quellen bestehend 22 Cub' in der Sekunde. Die Obere welche v. einem Punkte einem Kreis mit 3' bilden 6—8' hoch quillen, entspringt, ... Beschauer bezung insofern periodische, als sie eben wegen ihrer hohen Lage (sie liegt um 12' höher als d. Spiegel d. unteren Quelle) durch anhaltende mehrere trockene Jahre beeinflusst, an Druckmächtigkeit verliert, aber ist in ihren Normalstande eintritt. So traf es sich in Vorlauf eines Jahres zweimal nur bis zur Mundöffnung des Felsens hervortrat daselbst ohne Abflussstill! Beide Park Quellen scheinen ihren Ursprung Druck aus der unserer Vérteser in Verbindung stehenden Piliser Ofner Gebirge zu haben (hoho), zumal

... in Jahre 1864. Ebbe unserer Quellen, derselbe auch d. Ofner Lukasbad Quelle einstellte. Nach Pegelzeichnungen v. 1764 bis heute ... 1764 normal, ... 1794 nunmehr ... , 1801 ohne Abfluss = 0, 1816 normal beobachtet wurde; nun wieder kaum merkbar sinkend fand man im Jahr 1841 ... dann 1848 normal ... 1857 begann ... nur 1864 in Jahre ... Ausfluss = 0 geworden. Von da ab allmählig steigend Mächtigkeit der Quelle seit 1870 kleinere Schwankungen angerechnet, normal. Der Kalkgehalt bildet an der Luft Petrifikat, Wasserscheide bei Árki (Bokod Móor) Tata 3 Meilen weit in d. Tataer See ergiesst. Er führt je nach Witterung verhältnismässig Niederschläge per Secunde 6—12 Cub' Gebirgs H. D. Tataer Teich hat eine ... 600 Joch (per 1200 EU

0), über die Meereshöhe 186', kann mittelst frei Grungschleussen abgelassen, was auch nach Bedarf d. Fischwirtschaft ... 3 Jahrl

... Das abfliessende H. d Sees verbindet sich ausser Totis mu dem Kanale d. Parkquellen, Bach dann „Tata vize" genannt, Almás in die Donau mündet. Das Gefälle d. Mühlbaches d. Parkquelle bis zur Donau beträgt 98', wovon auf 50 Wassermotoren 55' Bausteine liefert d. Tuffstein in Szomod Tata, Szöllős. Töpferton in Augustin Obergallen Tata. Sandboden in Naszály Tóváros, Zsömle, Oroszlány, Császár. Kies Schotter als Wegmaterial in Naszály Tóváros, Felsőgalla Szt.György Dad. An einer Stelle einer Sand gemischter Lehm im Walde Vértesszöllős wo Mammut Riesz zu Tag gefördert in Museum d. Totiser Festung. Die Bohrungen Springquellen erhalten werden in Hofen d. Piaristenklaster 78'; Mária-major Tata mellett 225'; Ziegelplatz in Szék 60'. Bohrungen wurden Steinköglen in Rayon bestehen14