Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Bendefy László: Lányi Sámuel

De 1829 óta volt az igazgatóságon még egy igen lelkes ember, Lechner egyik rajzolója, Nóvák József, akiből a főváros szépítése körüli érdemeiért műszaki előadó lett. ö volt a Pest és Buda városképének kialakítása körüli ügyek referense. Művész ember. Hét évvel fiatalabb Lányinál. Festő. A bécsi képzőművészeti akadémián Peter Nobile tanítványa volt. Jeles munkájával, az első magyar nyelvű művészeti lexikonnal [23] osztatlan elismerést aratott. Talán senki sem állott a szoros szákmai kör tagjai közül Lányihoz olyan közel, mint éppen a művészi törekvésekkel teli Nóvák, aki mérhetetlen szorgalommal valóban úttörő jelentőségű munkásságot fejtett ki. írásaival képzőművészeinket akarta nevelni, tökéletesíteni. De éppen művészeti kritikus volta miatt akadékoskodó, rosszmodorú embernek tartottak, és számos ellenlábasa volt [24]. Ma még felderítetlen, mi igaz abból, hogy Nóvák a szabadságharc idején az osztrák seregek fővezérével, Hentzive 1 konspirált. Ifjúkori bécsi élményei és Rauchmüller környezete némi alapot nyújtanak erre a feltevésre. Tény, hogy 1849-ben Buda ostroma alkalmával bevádolták Görgeynél, hogy osztrák kém. Haditörvényszék elé állították, és golyó általi halálra ítélték. Az ítéletet a Vérmezőn 1849. május 29-én végrehajtották. Úgy tűnik, hogy Lányi, aki hétről hétre hivatalból is érintkezett Rauchmüller közvetlen környezetével, felismerte a való helyzetet, és megundorodva attól, talán már 1848-ban otthagyta Budát, és sok jót nem ígérő jövendő hivatali pályáját. Családjával együtt vidékre távozott. Vissza, Nógrádba, ahol a mérnöki munkásságát kezdte: Balassi Antal báróhoz Kékkőre. Az a körülmény, hogy nevét 1854-ig egyetlen Kalendárium sem tartalmazza, (noha ezek a kiadványok éppen azt a célt szolgálták, hogy közöljék — többek közt — az uradalmi geometrák adatait is), alapot ad arra a feltevésre, hogy jónak látta elrejtőzni a Bach-uradalom rendőrkopói elől. Vajon nem Rauchmüller elől menekült-e a nógrádi magányba? Bárhogy volt is, bizonyára súlyos okok késztették erre a lépésre, mert igen nagy áldozatot hozott. Míg az Építészeti Igazgatóság keretében havi fizetése kb. 50 forint volt, jövedelme pedig (a napidíjakkal, kocsipénzzel stb.) ennek a kétszeresét is meghaladta, a kékkői uradalomba évi 100 forint készpénzért és némi conventióért szerződött. Természetbeni évi járandósága — egy 1853. évi feljegyzés szerint — 12 p. mérő búza, 36 p. mérő rozs, 2 p. mérő eleség, 12 akó bor, 40 mázsa széna, 20 mázsa sarjú, 12 öl hasábfa, 7 p. mérő tavaszi vetőmag.® (Ugyanekkor az uradalom ügyvédjének fizetése évi 160 forint!, conventiója pedig a mérnökével azonos.) Az anyagi veszteség mellett nagyon fájdalmas lehetett nemcsak Lányi, hanem az egész család számára az a megalázó mód, ahogyan csekély fizetéséhez és kommenciójához hozájutott. Egy feljegyzés például 1850. november 12-ről, az uradalom gazdasági naplójából: „Lányi mérnök úrnak a kékkői kerületben 4 kila árpa kiszolgáltassélf" [25]. Ugyanabban az évben, október 8-án Lányi kérelemmel fordul a báróhoz: 48 ezüst forint előlegkénti kiutalását kéri, hogy leányát nevelőházba irathassa [26]. És hányszor találkozunk még az iratokban néhány öl fa, néhány mérő búza, árpa, rozs stb. kiszolgáltatásáról intézkedő rendelkezéssel. Többnyire apró tételek; nem nagyobbak, mint amennyi egy jobb iskolamestert megilletett [27], Ami a szakmai feladatokat illeti, a fennmaradt iratok bizonysága szerint ugyanoda jutott, ahol harminc évvel korábban kezdte. Az iratok közt található egy „Reversalis a Gyarmathi térképrül, mellyet használás végett a Leltárból kivettem. 1854. II. 16. Lányi Samu s. k." [28]. Három év múlva: „Kérem N. Kürtösi mappát nékem beküldeni, mellyet mi nap a ládábul 6 1 pozsonyi mérő = 62,53 liter; 1 magyar akó (64 itcés) = 54,3 liter; 1 bécsi mázsa = 56,0 kg. ^ Komáromy magán- vagy uradalmi földmérő lehetett, önálló térképe nem ismeretes, az Institutum Geometricumtől oklevelet nem nyert. Pokorny 'István 1852 körül kamarai kivévén el készítettem. Kékkő, 1957. 1857. VI. 13. Lányi mérnök" [29]. Már közel járt a hetvenedik évéhez, de — nyugdíj híján — utolsó erejéig dolgoznia kell a terepen. Rázós parasztszekéren járja az uradalmi földeket. 1858. május 10-én kelt ez a bejegyzés: „Kéretik a kékkői igáskocsiba egy ülés kiadása, miután Lányi úr szalmából készült ülésen ülni nem akar" [30], Egy év múlva, (1859. nov. 12.) Lányi levelet intéz az uradalom igazgatójához. Ebben közli, hogy a sklabonyai tagosítást és térkép készítését gyengélkedése miatt nem vállalhatja. Maga helyett Komáromy, vagy Pokorny mérnök urakat

1 ajánlja e munkára [31]. Gyengélkedése súlyos betegséggé fajult, amely rövidesen halálával végződött. Az uradalmi igazgató, 1860. július 29-én levelet intéz az uradalom pénztárosához: „Ö Nagysága a Teljhatalmú úr 73. számú levelének értelmében, annak 1. pontja szerint Lányi Samu uradalmi mérnök haláláróli tudósítást sajnálkozással tudomásul vévén, rendelem, hogy minden nála lévő iratokat... térképeket Furtinyi pénztárnok közbenjöttével leltár mellett átvegye. Fizetése halála napjától megszüntetendő. (Széljegyzet:) márc. 9.-én halt meg" [32], Végül még egy igazgatói rendelkezés 1860. július 29ről: „Néhai Lányi Sámuel mérnök úr népének első negyedévi járandóságára 20 frt. 30 kr. kifizetendő" [33]. Ennél kézzelfoghatóbban talán semmi sem mutathatná meg, mily kevésre becsülték a Balassi bárók az öreg és betegeskedő, munkára lassan képtelenné vált mérnököt. Valószínű, hogy abban az időben ez volt a sorsa minden kiöregedett mérnöknek, bármilyen kiváló volt is ereje teljében. Bizonyos, hogy kortársai egyáltalában nem ismerték fel, ki volt Lányi Sámuel, s kit vesztettek vele. Nem halálakor: már a szabadságharc bukása után. Ma világosan látjuk: Vay Miklós, Huszár Mátyás és Vásárhelyi Pál mellett szűkebb korának egyik legjobban képzett és országos méretekben is legnagyobb teljesítményt nyújtó mérnöke volt.

8 Dr. Bendefy László IRODALOM 1. BENDEFY L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920. (Akad.) Bp. 1958. — 184. 1. 2. FODOR F.: Az Institutum Geometricum . .. (BP. MOSZ. EGYET. KÖZP. KTÄRA MÜSZ. TUD. TÖRT KIADV. 5. sz.) Bp. 1955. 3. FODOR F.: Magyar vlzimérnököknek a Tisza-völgyben ... végzett felmérési, vízi munkálatai.. . stb.) U. ott 8. sz. Bp. 1957.) 4. MOTSARY A.: Nemes Nógrád Vármegyének Históriái. Geográfiai és Statistlkai Esmertetése I—

III. kt. Pesten, 1826. (A várak rajzai: 111/18, 39. 69, 82, 98, 135, 137, 208, 222, 228, 240. 245, 247, 250, és 252 1.) 5. PATAKY D.: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig. Bp. 1951. — 173 1. 45—57. sz. 6. PATAKY D.: id. m. nem említi. Az adatot P. MOLNÁR. ZSUZSA művészettörténésznek köszönöm. 7. LÄNYI S.: önarckép. Eredetije a Nemzeti Galéria tulajdona. (Címképünk ennek másolata; BARTHA ZOLTÁN festőművész rajza). 8. KAMPIS A.: A művészetek története, A KULTÚRA VILÁGA. Bp. 1963. 9. SZÉCHENYI I.: összes munkái I—XI kt. (Akad.) Bp. 1884—1896. 10. ZICHY A.: Gróf Széchenyi István Naplói. Ford. és kiv. —; (Athenaeum) Bp. 1884. 11. LYKA K.: Magyar művészet 1800—1850. A táblabíró világ művészete. 2. kiad Bp. (é. n.) — 31. 1. 12. LÁNYI S.: Längen Profil der Sajó Fluss Thal Nivellierung von Felső Zsolcza bis Kesznyéten. 1823. — Ma: 1'" = 300° azaz: 1:21 600; színezett, kissé sérült példány. Jelzete: OL— Vízr. Int.—54. téka, 35. — FODOR F. térképkatalógusában: 1359. sz. 13. VÁSÁRHELYI PAL: Introductlo in Praxim Triangulationis. Budae, 1827. 14. VÁSÁRHELYT PAL: Auflösung einiger wichtigen Aufgaben als Beitrag zum geometrischen Triangulieren. Ofen, 1827. mérnök volt, úttérképeket készített [34], Oklevelét 1829-ben « E helyütt is hálásan köszönöm Pataki János dr. tanár, tudományos kutatónak a levéltári anyag felkutatásában nyújtott értékes • segítségét. 12