Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Bendefy László: Lányi Sámuel

Lányi Sámuel 1791—1860 A. magyar folyószabályozás- és geodézia történetének egyik legrokonszenvesebb, és egyben legtevékenyebb egyénisége Lányi Sámuel. Nevét a lexikonok — Lányi Soma alakban — mint festőét őrzik, néhány sort szentelve ifjúkori rajzainak és csodálatos finomságú, a legmagasabb klasszisokba tartozó önarcképének. Születésének, halálának, sőt élete nagyobbik felének részleteit is — levéltári kutatásaink alapján — szinte csak napjainkban sikerült felderítenünk. Iglón született 1791-ben

1, magyar nemesi családból. Atyja városi polgár. Életkörülményeiről ugyan semmit sem tudunk, valószínűsíthető azonban, hogy nem volt gazdag ember. Fia iskoláit, az iglói alsófokú iskolák után a késmárki' ág. ev. lyceumban, illetőleg a kassai kir. jogakadémián folytatta. Már a húszas évei végén járt, amikor beiratkozott a pesti Institutum Geometricumba. 1821-ben tette le első szigorlatát, mérnöki oklevelét pedig 1823. szeptember 26-án nyerte.

2 1 Születésének pontos dátumát az iglói ág. evang. egyház anyakönyvéből állapíthatnék meg. Innen kiderülne szüleinek pontos kiléte és atyja foglalkozása is. A pesti egyetem mérnöki intézetének ünstitutum Geometricum) 1956-ban elégett anyakönyvéből általam kijegyzett adat szerint 1821-ben, elsi szigorlata idején, 30 éves volt [1]. i Inst. Geom. elégett anyakönyve 366. sz. bejegyzés. Fodor F. ezt a dátumot két ízben is tévesen közli. [21 a. id. művében 1823. ápr. 5-ét, a [3] alattiban pedig 1823. június 2-át említi. Ugyancsak [3]-ban azt írja, hogy Lányi az Inst. Geometricumban 1831—1832-ben tanult. Helyesen: 1820—1823. Tanulmányait — feltehetően — nehéz körülmények között végezte, mert az első elemitől a kassai jogakadémiáig szükséges 13 esztendő mellett tíz esztendei kiesés mutatkozik az Institutumba való beiratkozásáig. Kenyérkereső éveknek tekintsük-e ezt a tíz esztendőt, amikor talán szerény tőkét gyűjtött ahhoz, hogy a mérnöki diplomát megszerezhesse? Levéltári források tanúskodnak arról, hogy mint mérnökjelölt, 1821 és 1822 nyarán mérnöksegédként már a Balassi bárók kékkői uradalmában dolgozott. Fenn is maradt 1822-ből egy térképe, amely a Kékkővel határos — Nógrád megyei Nagykürtös pusztát ábrázolja. Ezen kékkői uradalmi mérnöknek írja magát.

3 Ebből az időből valók első, a művészettörténet által is számontartott grafikai alkotásai. Motsáry A/' Nógrád megyei monográfiája [4] számára készített 15 képet, melyeket Lenhardt Sámuel metszett rézbe [5], Neve tehát e nógrádi vár- és tájképek, rajzok által vált a nagyközönség előtt ismertté. A képek: I. kt. (217. 1.) Szécsény várának alaprajza, (feltehetően saját felmérése alapján); II. kt. (36. 1.) Karants Hegye; III. kt. Nógrád, Filek 1593-ban; Baglyas, Buják, Divény, Ecseg, Fülek, Gács, Kékkő, Salgó, Sámson vára, Sámoskő és Szécsény című várképek. A Szécsényt ábrázoló rajzon a falu és a vár látható; a többi csak a várakat ábrázolja [4], A képek aláírása általában „Lányi S,;" az egyetlen kivétel Nógrád várának képe (III. kt. 18. 1.), ahol a felirat (signo): „Raj. [zolta] Lányi Sám. [uel] Ing. [enieur]". Ez alapon a festő és a mérnök Lányi személye biztosan azonosítható. Jóval későbbről ismeretes egy ezekkel rokon, színezett acélmetszete is. Címe és tárgya: „Trencsén megyei köznép" (-viselet). A Regélő 1893. évi 2. számának mellékleteként 20,2X27,0 cm nagyságban jelent meg. Felirata: Nyulassy Lajos és Lányi Sámuel rajza nyomán metszette Kohlmann K.(ároly) [6]. Ez időben, azaz 48—50 éves korában már jónevű festő. Bizonyosnak látszik, hogy az 1810—1820 közötti években módszeresen tanult festészetet. Hogy hol és kinél, ez ma még rejtély. Tájrajzain Markó Károly hatása ismerhető fel. Valószínű, hogy ismerték egymást. Teljesen egykorúak. Markó az Iglóhoz közeli Lőcsén 1791. őszén született, és 1860. novemberében halt meg. Lányihoz hasonlóan ág. ev. vallású; tehát már középiskolás éveikben találkozhattak. Markó is mérnöknek készült, sőt egy évtizeden át mérnök is volt, és úgy váltott át a képírói (festői) pályára. Fiatal korában Müller János Jakab lőcsei festő hatása alatt dolgozott. Müller jellegzetesen gouachemodorban festett. Igen valószínű, hogy Lányi is személyes kapcsolatba került Müller J. Jakabbal. Markó kezdetben a lublói uradalom, majd az egri érsekség geometrája. Mérnöki tevékenységének területe tehát részint Lányi szülővárosának, részint kékkői uradalmi mérnöki munkálkodása színhelyének közelére korlátozódott. A személyes ismeretség és a közvetlen hatás lehetősége tehát adva volt. A Szépművészeti Múzeumban levő Szentiványi-íéle cédula-anyagban található — évszám nélküli, talán Szendreytől vagy Szentiványitól származó — kéziratos feljegyzés szerint: „Lányi a XIX. század elején valószínűleg Markóval állott összeköttetésben, és az ő hatása alatt dolgozott. Egy gvas zuhatagos tájképét ismeEzt a tévedést átvette a „Magyar műszaki alkotók" c. munka is. (1. 48. old.). 3 Abban az időben valóban szokás volt, hogy az uradalmak, sőt a megyék és városok is egyes kiválóbb mérnökjelölteket első (geodéziai) szigorlatuk letétele után mérnöksegédként alkalmaztak. Többen úgy elmerültek a sok munkában, hogy csak öt-hatéves késéssel szerezték meg oklevelüket. 4 Id. m. I. kt. 217. 1. szerint Motsáry A. korábbarí a Szécsényi járás főszolgabírája volt. 8