Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Bendefy László: Lányi Sámuel

Lányi Sámuel 1791—1860 A. magyar folyószabályozás- és geodézia történeté­nek egyik legrokonszenvesebb, és egyben legtevéke­nyebb egyénisége Lányi Sámuel. Nevét a lexikonok — Lányi Soma alakban — mint festőét őrzik, néhány sort szentelve ifjúkori rajzainak és csodálatos finomságú, a legmagasabb klasszisokba tartozó önarcképének. Szüle­tésének, halálának, sőt élete nagyobbik felének rész­leteit is — levéltári kutatásaink alapján — szinte csak napjainkban sikerült felderítenünk. Iglón született 1791-ben 1, magyar nemesi családból. Atyja városi polgár. Életkörülményeiről ugyan semmit sem tudunk, valószínűsíthető azonban, hogy nem volt gazdag ember. Fia iskoláit, az iglói alsófokú iskolák után a késmárki' ág. ev. lyceumban, illetőleg a kassai kir. jogakadémián folytatta. Már a húszas évei végén járt, amikor beiratkozott a pesti Institutum Geometri­cumba. 1821-ben tette le első szigorlatát, mérnöki ok­levelét pedig 1823. szeptember 26-án nyerte. 2 1 Születésének pontos dátumát az iglói ág. evang. egyház anyakönyvéből állapíthatnék meg. Innen kiderülne szüleinek pontos kiléte és atyja foglalkozása is. A pesti egyetem mér­nöki intézetének ünstitutum Geometricum) 1956-ban elégett anyakönyvéből általam kijegyzett adat szerint 1821-ben, elsi szigorlata idején, 30 éves volt [1]. i Inst. Geom. elégett anyakönyve 366. sz. bejegyzés. Fo­dor F. ezt a dátumot két ízben is tévesen közli. [21 a. id. művében 1823. ápr. 5-ét, a [3] alattiban pedig 1823. június 2-át említi. Ugyancsak [3]-ban azt írja, hogy Lányi az Inst. Geometricumban 1831—1832-ben tanult. Helyesen: 1820—1823. Tanulmányait — feltehetően — nehéz körülmények között végezte, mert az első elemitől a kassai jogaka­démiáig szükséges 13 esztendő mellett tíz esztendei ki­esés mutatkozik az Institutumba való beiratkozásáig. Kenyérkereső éveknek tekintsük-e ezt a tíz esztendőt, amikor talán szerény tőkét gyűjtött ahhoz, hogy a mér­nöki diplomát megszerezhesse? Levéltári források tanúskodnak arról, hogy mint mér­nökjelölt, 1821 és 1822 nyarán mérnöksegédként már a Balassi bárók kékkői uradalmában dolgozott. Fenn is maradt 1822-ből egy térképe, amely a Kékkővel hatá­ros — Nógrád megyei Nagykürtös pusztát ábrázolja. Ezen kékkői uradalmi mérnöknek írja magát. 3 Ebből az időből valók első, a művészettörténet által is számontartott grafikai alkotásai. Motsáry A/' Nógrád megyei monográfiája [4] számára készített 15 képet, melyeket Lenhardt Sámuel metszett rézbe [5], Neve tehát e nógrádi vár- és tájképek, rajzok által vált a nagyközönség előtt ismertté. A képek: I. kt. (217. 1.) Szécsény várának alaprajza, (feltehetően saját felméré­se alapján); II. kt. (36. 1.) Karants Hegye; III. kt. Nóg­rád, Filek 1593-ban; Baglyas, Buják, Divény, Ecseg, Fü­lek, Gács, Kékkő, Salgó, Sámson vára, Sámoskő és Szé­csény című várképek. A Szécsényt ábrázoló rajzon a falu és a vár látható; a többi csak a várakat ábrázol­ja [4], A képek aláírása általában „Lányi S,;" az egyetlen kivétel Nógrád várának képe (III. kt. 18. 1.), ahol a fel­irat (signo): „Raj. [zolta] Lányi Sám. [uel] Ing. [enieur]". Ez alapon a festő és a mérnök Lányi személye biztosan azonosítható. Jóval későbbről ismeretes egy ezekkel rokon, színe­zett acélmetszete is. Címe és tárgya: „Trencsén megyei köznép" (-viselet). A Regélő 1893. évi 2. számának mel­lékleteként 20,2X27,0 cm nagyságban jelent meg. Fel­irata: Nyulassy Lajos és Lányi Sámuel rajza nyomán metszette Kohlmann K.(ároly) [6]. Ez időben, azaz 48—50 éves korában már jónevű fes­tő. Bizonyosnak látszik, hogy az 1810—1820 közötti évek­ben módszeresen tanult festészetet. Hogy hol és kinél, ez ma még rejtély. Tájrajzain Markó Károly hatása is­merhető fel. Valószínű, hogy ismerték egymást. Telje­sen egykorúak. Markó az Iglóhoz közeli Lőcsén 1791. őszén született, és 1860. novemberében halt meg. Lá­nyihoz hasonlóan ág. ev. vallású; tehát már középisko­lás éveikben találkozhattak. Markó is mérnöknek készült, sőt egy évtizeden át mérnök is volt, és úgy váltott át a képírói (festői) pá­lyára. Fiatal korában Müller János Jakab lőcsei festő hatása alatt dolgozott. Müller jellegzetesen gouache­modorban festett. Igen valószínű, hogy Lányi is szemé­lyes kapcsolatba került Müller J. Jakabbal. Markó kezdetben a lublói uradalom, majd az egri érsekség geometrája. Mérnöki tevékenységének terüle­te tehát részint Lányi szülővárosának, részint kékkői uradalmi mérnöki munkálkodása színhelyének közelé­re korlátozódott. A személyes ismeretség és a közvet­len hatás lehetősége tehát adva volt. A Szépművészeti Múzeumban levő Szentiványi-íéle cédula-anyagban található — évszám nélküli, talán Szendreytől vagy Szentiványitól származó — kéziratos feljegyzés szerint: „Lányi a XIX. század elején való­színűleg Markóval állott összeköttetésben, és az ő hatá­sa alatt dolgozott. Egy gvas zuhatagos tájképét isme­Ezt a tévedést átvette a „Magyar műszaki alkotók" c. munka is. (1. 48. old.). 3 Abban az időben valóban szokás volt, hogy az uradal­mak, sőt a megyék és városok is egyes kiválóbb mérnök­jelölteket első (geodéziai) szigorlatuk letétele után mérnök­segédként alkalmaztak. Többen úgy elmerültek a sok mun­kában, hogy csak öt-hatéves késéssel szerezték meg oklevelü­ket. 4 Id. m. I. kt. 217. 1. szerint Motsáry A. korábbarí a Szé­csényi járás főszolgabírája volt. 8

Next

/
Thumbnails
Contents