Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dévény István: A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának 15 éve

Munkálkodásunk az elmúlt évek során főként a fentiek jegyében mozgott. így az 1954. év folyamán előadások hangzottak el a tiszai árvédelemről, az alsó-tiszai töltések méretezéséről, a hullámterek hasznosításáról, a Szegedi 1879-es árvíz hatásáról és tanulságairól. Munkabizottságokban tárgyaltuk Szeged város vízellátásának kérdését, ezen kívül a szegedi fűszerpaprika öntözéses termelésének lehetőségeit. Az előbbi kérdések mélyreható feltárása nagymértékben hozzájárult Szeged város távlati tervének összeállításához, a fűszerpaprika öntözéses termelésére vonatkozó javaslatainkat pedig felsőbb körök is elismeréssel méltatták. 1955-ben Szeged régi vízi életéről, árvízvédelmi helyzetéről, a Fehértó-i madár rezervátumról és az országos kerettervnek Csongrád megyei vonatkozásáról hangzottak el többek között előadások. Tagjaink ezen kívül résztvettek a Csongrádmegye vízügyi kérdéseire vonatkozó nagyszabású monográfia első összeállításában. A Tisza folyó Szeged—Mindszent-i szakaszán 205 fővel rendezett tanulmányút és az ott elhangzott előadások a folyamszabályozás szükségességét, módszereit és a folyó menti öntözések lehetőségeit tárták fel. 1956-ban az árvízvédelmi töltések állékonyságáról a Tisza alföldi vízgyűjtőjének hidrológiájáról, öntöző telepek tervezésének újabb szempontjairól szóló előadások illeszkednek be szorosan célkitűzéseinkbe. Az Atka szigeti permetező öntözéseknek, valamint az ÖRKI szarvasi telepeinek a helyszínen való tanulmányozása és az ott elhangzott előadások nagymértékben hozzájárultak az öntözés kérdéseinek behatóbb megismeréséhez. 1957-ben előadások keretében foglalkoztunk Szentes város vízügyi kérdéseivel és Hódmezővásárhely régi vízrajzával. Mindkét előadás nagymértékben hozzájárult az említett városok környékének vízügyi szempontból való megismeréséhez és ezzel a jövő tervezések részére szilárdabb alapot nyújtottak. Az évnek kiemelkedő eseménye volt a vízügyi műtárgyak szabványosításával foglalkozó országos ankét, amelynek eredményei, az ott hozott határozatok, ebben az országos fontosságú kérdésben iránymutatóak voltak. 1958. februárjában két előadás keretében a Maros folyó völgyének kialakulását tárta elénk az egyik kiváló kutató. Ugyanebben az évben igen nagy sikerű volt a Kiskunhalas és környékének vízügyi kérdéseit tárgyaló előadás, amely és az ugyanakkor kialakult vita során elhangzott felszólalások számos helyi kérdés megoldását segítették elő. Ugyanebben az évben a folytatólagosan megtartott előadások közül a Kondoros völgyi minta vízgyűjtő telep lefolyási viszonyairól és a Maros torkolat rendezéséről tartott előadások, sőt közvetve a többi előadások is erősen érintették a Délalföld hidrológiáját. így a Jugoszlávok által tervezett Duna—Tisza—Duna csatorna terveinek ismertetésével, a szomszéd állam nagyszabású tervének elsősorban délalföldi vízfolyásainkra gyakorolt hatását vizsgálta meg az előadó. A Tiszai árvizek előrejelzésének kérdései pedig, amelyről egyik fiatal kutatónk tartott előadást, a folyók szabályozásával és az árvízmentesítésekkel foglalkozó szakembereinket a legnagyobb mértékben érdekelte. Igen nagysikerű és országos visszhangot kiváltó rendezvény volt a talajvíz mozgás törvényszerűségét vizsgáló vitadélután, amelyen két a kérdéssel foglalkozó, de egymással nem egészen azonos nézeteket valló szakemberünk fejtette ki véleményét. A rendkívüli érdeklődéssel kísért előadások és az azt követő széleskörű vita a kérdést ugyan nem oldotta meg, de annak helyesebb irányban való vizsgálatát minden bizonnyal elősegítette. Munkabizottságaink ebben az évben ugyancsak a fentebb említett célok érdekében fejtettek ki működést. Ezeknek sorában elsősorban kell megemlíteni a hévíz-kutak hasznosítása tárgyában összeült komplex munkabizottság munkáját, amely a legnagyobb részletességgel dolgozta ki a hévizek fűtésre való felhasználását, annak gazdaságosságát és a beruházási összegek amortizációját. A Szeged Város Tanácsa kérésére végzett kutatások és megállapítások minden bizonnyal erősen estek latba a tanács azon elhatározásánál, hogy 1962. évben közel 2000 m-es mélyfúrással az alsóbb rétegekből hévizet hozzon felszínre, amely fúrásnak eredménye a munkabizottság akkori elgondolásait, feltevéseit, valóban igazolta. Egy másik munkabizottság a Vízügyi Igazgatóság részéről összeállított és Csongrád megyében főként Szeged városával és közvetlen környékével foglalkozó második monográfiát vizsgálta felül. Megállapításai a monográfia kiegészítése szempontjából fontosak voltak. Ugyanebben az évben igen jól sikerült tanulmányutat szervezett a csoport a Dunán 70 résztvevővel. Két csoportban hajóval tették meg az utat Szob-tól Bajáig, illetve vissza és útközben a Budapesti és a Bajai Vízügyi Igazgatóság szakemberei értékes előadásokban ismertették meg a résztvevőkkel a Duna szabályozás fontosabb kérdéseit. Az 1959. évet nagyobb szabású rendezvények jellemzik. Januárban Makón ankét keretében a Budapesti Balneológiai Szakosztállyal közösen rendezte meg a csoport a város ilyen irányú adottságaival kapcsolatos előadásokat. Az ankéton 6 előadás hangzott el és az azon résztvevő mintegy 400 főnyi hallgatóság meleg érdeklődéssel kísérte az elhangzottakat. Az ankét sikerét igazolja, hogy ennek eredményeképpen a város több millió Ft-os beruházással fogott hozzá még abban az évben a lehetőségek kihasználásához és azóta gyógyfürdőjét nagymértékben kiépítette, illetve annak nagyarányú fejlesztéséhez az alapokat lerakta. Ugyancsak széleskörű érdeklődést keltett a holland—német tanulmányúton résztvett szakemberek beszámolója. Az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának termei teljesen megteltek az érdeklődőkkel, akik előtt 4 előadásban ismertették a tanulmányúton résztvett szakemberek a Hollandiában és Németországban tapasztaltakat. Márciusban a Vízügyi Igazgatósággal és a Hazafias Népfronttal közösen emlékeztünk meg a szegedi árvíz 80 éves évfordulójáról. Az emlékesten közel 500 fő vett részt. A felsoroltakon kívül még 6 előadást rendezett a csoport ez évben, amelyek szorosan összefüggésben állottak a szegedi hidrológiai kérdésekkel. így két előadásban a hévízkutak kiképzését, illetve a hévizek hasznosítását tárgyalták, e kérdések országos nevű ismerői. Egy előadás pedig a csatornák és rizstelepek szivárgásával, illetve a Tisza élővilágával foglalkozott. Majd decemberben ismét a felszín alatti vizek kérdését tárgyalta egyéni felfogásban egyik tagtársunk. Előadása országos viszonylatban is érdeklődést keltett, úgy, hogy azt 1960. januárjában Budapesten az ország legkiválóbb hidrológusai és geológus szakemberei előtt megismételte. Az 1960. évi munkálkodást nagyobbára külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatok ismertetése jellemzi. Ezeknek során a franciaországi vízerőművek és hatalmas méretű földgátak építéséről számolt be két budapesti tagtárs, majd a Szovjetunió hidrológiai életét és tevékenységét ismertette ugyancsak a helyszínen járt két budapesti előadó, végül a franciaországi öntözőrendszerek és a nyugateurópai kísérleti laboratóriumok, a magyar francia vízügyi kapcsolatok, ezenkívül Egyiptom nagyszabású vízműveinek ismertetése hangzott el még ebben az évben. Helyi előadók részéről az Algyő-i vízrendszer komplex hasznosításáról és a felszín alatti vizek öntözésre való felhasználásáról, hangzottak el előadások. Tanulmányutak során Debrecen, Miskolc és környékének vízügyi nevezetességeit és a Rakaca völgyi tározó építését tanulmányoztuk, ezenkívül a Fehértó vízgyűjtőjének repülőgépen való bejárásán vettek részt tagjaink, majd igen tanulságos és szép autóbusz túrát tettünk a Dunakanyarban. Az MTESZ több egyesületének bevonásával tartott hajótúrán több mint 200 fő ismerkedett meg a Szeged—• Mindszent-i Tisza szakasz folyószabályozási kérdéseivel és nem utolsó sorban e folyószakasz, valamint a Mártélyi holtág romantikus szépségeivel. Az 1961. évben a csoport tevékenységének fő iránya, ismételten a délalföldi és különösképpen a Szeged környéki vízügyi kérdések feltárására irányult. Az 1960. évben elhangzott és az Algyő-i vízrendszer komplex hasznosításával foglalkozó előadás nyomán megalakult munkabizottság javaslatait ismertette egy széleskörű vitát kiváltó előadásban e kérdés legjobb helyi ismerője, a Fehértó Majsa-i öblözet műszaki és tanulmányi adatainak összeállításáról és feldolgozásáról el120