Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Márki-Zay Lajos: Beszámoló a békéscsabai szennyvíz ankétról

az osztrák Dunaszakasz teljes áruforgalma 5,9 millió tonna volt. A második világháború előtti években a gabona és az olaj volt itt a fő tömegáru, addig az iparosodás következtében ma már az ércek és az olaj léptek az előtérbe. 1964-ben az osztrák Dunaszakaszon: 1,23 millió tonna szenet, 0,64 millió tonna fémet, 0,84 millió tonna ércet, 1,87 millió tonna olajat és olajterméket szállítottak és csak 0,09 millió tonna gabonát. A Duna tengeri hajóforgalom szempontjából az osztrák—szovjet, 1961. évi megállapodás, jelentős. Míg az első évben csupán 6567 tonna árut szállítottak, addig 1964-ben már 33 604 tonnát. Az ezúton elért tarifális megtakarítás az osztrákok szerint eléri a 40%-ot. Ezúton az osztrákok 50 különböző tengeri kikötőbe szállíthatnak árut, egyszeri átrakással. Az osztrákok nyugati és tengerentúli forgalmára jellemző, hogy 1964-ben Regensburgba hajón 1,76 millió tonna árut szállítottak, amiből 0,7 millió tonna volt a tranzit áru. Az osztrák külkereskedelem mennyiségben ugyancsak erősen emelkedett és háromszorosa a háború előttinek. A nyugatnémet belvízi kikötők forgalma 1964-ben elérte a 275,3 millió tonnát, míg a német tengeri kikötők forgalma 98,8 millió tonna volt. Ezek a számok biztatók, mert azt mutatják, hogy a Rajna—Majna—Duna csatorna megnyitásával a dunai hajóforgalom előtt is igen nagy fejlődési lehetőségek lesznek. Kontur György Beszámoló a „Békés megye szennyvízelhelyezés kérdései" című ankétról 1966. március 29-én Békéscsabán a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya a helyi csoporttal és a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportjával együtt jól sikerült ankétot tartott. Holló István az Országos Vízvédelmi Bizottság elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a vizek tisztaságának megoldása korunk egyik legjelentősebb problémája. Helyeselte, hogy ezeket a kérdéseket Békés megye székhelyén tárgyalják, mert közismert az a sok kezdeményezés és sikeres átmeneti megoldás, ami helyi viszonylatban az iparfejlesztés és lakásépítés lehetőségeinek növelése, és egyben a Körösök vizének megtisztítása céljából már eddig is történt. A különösen a kritikus időszakokban kisvízhozamú befogadók, valamint a mezőgazdaság ismert trágyagondjai és a még mindig fennálló takarmányhiány felvetik annak komoly mérlegelését, hogy a megye területén keletkező, csaknem kivétel nélkül elöntözésre alkalmas nagy tápértékű szennyvizeket, — a téli és a csapadékos időszakban történő elhelyezés egyidejű biztosítása mellett, — mezőgazdasági szinten hasznosítsák. Vermes László a VITUKI tudományos munkatársa a különféle szennyezőanyagok hasznosítási módjainak ismertetése során az egyik leggazdaságosabb, nagyüzemi szinten alkalmas, és radikális vízvédelmet biztosító módszerként a szennyvízöntözést jelölte meg, mely a szennyvizek ártalmatlanítása terén vetekszik a legjobban működő mesterséges tisztítóberendezések hatásfokával, és egyben a mezőgazdaság legérzékenyebb területeit segíti: a tápanyag- és vízutánpótlást és a takarmánytermesztést. Ismertette, hogy egyes országokban rendelet írja elő, hogy minden szennyvíztisztítási létesítmény tervezésekor elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy van-e lehetőség szennyvízöntözésre, s csak ha erre nem kerülhet sor, akkor szabad mesterséges tisztítóberendezést .tervezni. így érthető, hogy a külföld erősen előttünk jár ezen a téren. Az NDK például 1964-ben már 50 000 hektáron hasznosítja a szennyvizeket, de kiterjedt szennyvízöntözőtelepekkel rendelkezik a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Románia és Csehszlovákia is. Az újabb irányzat szerint kisebb terhelésű, és nagyobb kiterjedésű öntözőtelepeket építenek, és általában csak mechanikai előtisztítást alkalmaznak. Időszerű lenne ebben a vonatkozásban nekünk is előbbre lépni. A legtöbb gondot a szervezési kérdések okoznak, ezek között is elsősorban a költségviselés kérdése. Sürgős lenne ennek a kérdésnek rendezése, és ennek során a nagyobb terhet a szennyvíztermelőkre kellene hárítani úgy, hogy a szennyvizet felhasználók egyelőre csak az üzemeléssel járó kiadásokat legyenek kénytelenek viselni. A szakemberek körében nagy visszhangja volt az 1964. évi sikeres 300 kh-as szennyvízöntözésnek, melynek során a sok gátló tényezőt megfelelő óvórendszabályokkal ellensúlyozva a békéscsabai Lenin Tsz területén kiugró terméseredményeket értek el. Ugyancsak sikert hoztak a sarkadi Cukorgyár szennyvizeivel kapcsolatos intézkedések, melyek nyomán a Körösökben a halak számára ismét megfelelő életteret lehetett kialakítani, és így annak természetes vizein ki lehetett helyezni az ivadékot, és meg lehetett kezdeni az intenzív halgazdálkodást. Egyidejűleg gyakorlati bizonyítást nyert a szennyvizek hordalékának talajjavító hatása és az, hogy a leülepített szennyvizeknek is még mindig komoly tápértéke van. Kalmár Gyula a VIZITERV csoportvezető mérnöke a szennyvízöntözés műszaki kérdéseivel foglalkozott. Igen nagy érdeklődést váltott ki a legkorszerűbb gépekről adott tájékoztatása, melynek során vetítéssel egybekötve részletesen ismertette azok szerkezetét, és alkalmazásuk lehetőségét. Dr. Márki-Zay Lajos a Körösvidéki VÍZIG főelőadója felsorolta a Körösök meglevő fő szennyezőgócait. A Románia felől belépő vizek tisztaságának megvédéséről nemzetközi egyezménynek kell gondoskodnia. A Hajdú-Bihar felől belépő Berettyó és Hortobágy-Berettyó tisztítása érdekében az illetékes VIZIG-ekkel vették fel a kapcsolatot, míg a területen lévő szennyezések végleges rendezéséig is megtették a lehetséges átmeneti intézkedéseket, hogy azok ártalmait korlátozzák. A legsürgősebb az Élővízcsatorna tisztaságának helyreállítása lenne, mert ennek a Gyulán, Békéscsabán és Békésen áthaladó vízfolyásnak helyzeténél fogva nagy szerepe van az ipar vízigényeinek kielégítése terén, és ugyancsak a fentiek miatt közegészségügyi okokból is elsőrendű feladat tűrhetetlen szennyezettségének felszámolása. Az élelmiszer és mezőgazdasági ipari szennyvizek tápanyagokban gazdag szennyvizét az eddigi élővizekben okozott súlyos károk megszüntetése mellett azért is indokolt mielőbb mezőgazdasági szinten hasznosítani, mert azt a környező tsz-ek már régen igénylik. A Körös-rendszer idegenforgalmi szempontból a megyének egyik legnagyobb értéke, mely üdülés, és a különféle vízisportok mellett — gazdag és változatos halállományával a horgászok számára is nagy lehetőségeket biztosít. A partjait övező erdők, és a hullámtereit vadregényessé varázsoló öreg füzesek csak növelik vonzóerejét. Éppen ezért a kisebb települések és maj orközpontok szennyvizeit is távol kell ettől a vízrendszertől tartani, és a Hortobágy-Berettyón bekövetkezett 1965-ös teljes biológiai pusztulásból okulva a bemosódási lehetőségnek kitett területeken a mezőgazdaság kemizálása folyamán a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. Az öntözéses elhelyezés terén előrelátóan kell kialakítani, és azzal össze kell hangolni a nyárfásítást, amely a kritikus időkben fogadni ké114