Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Kontur György: A holland Delta terv megvalósulása

A Holland Delta terv megvalósulása KONTUR GYÖRGY Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda A mai Dunántúlunkhoz hasonló nagyságú 33 000 km

2 területű Hollandiának kereken 11 millió lakosa van. Csekély földterületének azonban még így is 2/:r

a elveszne a gátak és szivattyútelepek gondos fenntartása nélkül. Az értékes mélyfekvésű területen él a lakosság több mint a fele. A felszín kereken 6 és V2 méterrel alacsonyabb, mint a közepes tengerszint. Az adoma szerint Schiphol repülőtérről pánikszerűen menekült el egy külföldi turista, amikor az épület falán olvasta, hogy a repülőtér 4 méterrel van a tenger színe alatt. Évszázadok óta folyik a küzdelem a tenger és a holland nép között, ezen az egyébként is süllyedő tengerparton. A XVI. században már elgátolt tavakat szárítottak ki szélmalmok segítségével és hódítottak el a tengertől. A gőzgépek megjelenésével ez a mesterséges kiszárítás meggyorsult. 1926—32 között építették meg a több mint 30 km hoszszú Zuiderzee gátját, az akkori idők legnagyobb földmunkáját (1. ábra felső része). Ezt a hatalmas földmunkát a terület közelében levő agyag, valamint Hollandiának már abban az időben is nagy műszaki felkészültsége tette lehetővé. A második világháború végén, 1945-ben a háborús események következtében is, válságos helyzet alakult ki az ország déli részén és Walcheren sziget elvesztésével számoltak, amidőn egy újszerű megoldással sikerült a gátszakadást betömni, 60 m hosszú keszonok odaúsztatásával és lesüllyesztésével. A keszonok eredetileg a partraszállás céljára készültek. Az 1953. évi hollandiai árvízkatasztrófa 1800 emberéletet követelt, de ez volt a megindítója a nagyszabású Delta terv munkálatainak. A katasztrófa után 3 hétre létrehozták az ún. Delta Bizottságot. 1956. május 1-én megalakult a Delta Hivatal „Rijkwaterstaat". A Delta Bizottság két megoldást hasonlított össze: a) A meglevő gátak lényeges emelését, b) A tengeri öblözetek végleges elzárását mintegy 30 km hosszban. A Parlament a második javaslatot fogadta el és 1958. júniusában lépett életbe a „Delta Törvény", amely nek főbb célkitűzése az alábbi: 1. A meglevő védgátak hosszát 700 km-rel csökkenti. 2. A tengeri eredetű sós talajvíz behatolása elleni hathatós küzdelem. 3. A szigetek izoláltságának megszüntetése és a közlekedési úthálózat nagymérvű fejlesztése az új védgátakon' 4. Az ipar és az idegenforgalom növelése e területen. A megoldás ugyan a halászat és az osztriga-fogás csökkenését fogja előidézni, de az előbb felsorolt előnyök mellett mindez eltörpül. A szabad közlekedést 1. kép. Az Isel árvízkapu továbbra is biztosítják Rotterdam és Anvers kikötők irányában. A főbb munkálatok helyét és a kivitelezés időbeli megosztását 1978. évi befejezésig az 1. ábra mutatja. A helyszínrajzon feltüntetett hét nagy munkatér Civil) helyét és a kivitelezést néhány képpel illusztráljuk, és ezzel bemutatjuk ezt a gigantikus munkát. I. Az Isel árvízkaput az 1. kép ábrázolja. A mű 1954—1958 között épült. II. A Zandkreek és Veersche gátat és elzárását hét hatalmas keszon elkészítésével, a helyszínre vontatásával és a keszonok leterhelésével oldották meg 1956— 1961 közötti években (2. kép). • 2. kép. A Zandkreek és Veersche gát elzárása keszonokkal III. Grevelingen-i elzárás 1958—1964 között létesült. A több mint 1000 m széles tengeri csatorna (2. ábra) elzárását kötélpályán szállított anyaggal oldották meg. A 3. ábrán a kötélpálya elrendezését látjuk, a 4. és 5. ábra szemlélteti a gát építését keszonok beépítésével. IV. Az 1957—1967 között épülő Volkerak tengeröböl elzárásának építési ihunkái kereken 10 évet vesznek igénybe. V. A Haringvliet mederelzárás egyike a legnagyobb szabású munkálatoknak. 1955-ben indult és 1968-ra készül el. Az 1048 m hosszú zsiliprendszer segítségével a Rajna és a Meuse vízmennyiségének 60—70%-át lesznek képesek lebocsátani. Az építkezés céljára 85 ha nagyságú munkateret zártak körül a tengerben 2,8 millió m

3 homok és agyag felhasználásával (6. ábra). A munkatéren a talajvízszint 20 m-rel süllyesztették. Óránként 6000 m

3 vizet szivattyúznak, és az építkezés időtartama alatt kereken 320 millió m

3 vizet távolítanak el. A zsilip keresztmetszetét a 7. ábra mutatja. A tengeri víz kirekesztésével a sósvíz behatolását, és ezzel a talajvíz sótartalmának csökkentését fogják elérni a parti zónában. A munkálatok befejezése után kb. 1 m-rel alacsonyabb max. vízállások fognak előállni a belső öblözetekben. A 8. ábra feltünteti a 300 mg/l sótartalmú talajvíz határát közepes Rajnai vízhozamnál (2200 m

3/sec), valamint a Rajna legkisebb vízhozamánál (620 m

3/sec) kicsi és nagy tengeri vízállás esetén. 109