Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Kiss Árpád: Algológiai vizsgálatok a Tisza Szolnok-szegedi szakaszán

ban számbelileg már kevesebb, mint a nyári planktonban volt. Gyakoriak itt ismét a Synedra fajok, és az Asterionella formosa. A téli gyűjtések planktonját elsősorban a Synedra fajok alkotják, az egyéb fajok pedig háttérbe szorulnak. Jellemző az a tény is, hogy csak igen kevés faj található meg az év minden szakában. Ezek közül megemlíthetem a: Melosira granulata, Surirella robusta var. splendida, Melosira varians, Diatoma vulgare, Synedra ulna fajokat. Az egyéb fajok megjelenésében rövidebb, vagy hosszabb időszakok figyelhetők meg, mely alapon két fő tenyészeti periódust volt alkalmam megállapítani a planktonban. A két periódus: tavaszi és őszi szakaszra oszlik, melyek közül egyedszámban gazdagabb az első periódus. A Melosira granulata esetében a gyakorisági maximum a nyári hónapokban figyelhető meg (VI—VIII.) (7). A benthosban gyűjtött kovaalgákat tanulmányozva úgyszintén jellegzetes periódusokat volt alkalmam megfigyelni azok gyakorisági jellemzőit illetően. A tavaszi gyűjtésekben jelentős mennyiségben fordult elő a Navicula radiosa, Pinnularia microstauron, Cymatopleura solea, C. elliptica, Nitzschia palea, N. sigmoidea. A nyári és koraőszi gyűjtésekben a Navicula és a Bacillaria paradoxa fajok domináltak. Ugyanezen mintákban kisebb egyedszámban jellemző volt még a Comphonema olivaceum, G. acuminatum, és a Diatoma vulgare, Cocconeis pediculus, és ritkábban egy-két epifita faj; pl. Lycmorpha communis. Az őszi és tél elői mintákban gyakran találkoztam a Cymbella prostrata, Ceratoneis arcus, Cyclotella comta, C, ocellata, Achnanthes minutissima, Navicula radiosa stb. fajokkal. Uherkovich (18) 152 algafajt említ a fitoplankton limnológiai-szaprobiológiai cönóziselemzésével kapcsolatban 1960—1961 évi vizsgálatai összesítéseképpen. Vizsgálja az egyes algafajok évszakos számbeli változásait, a jellemző fajok feltűnően nagy elszaporodását. Megállapítja, hogy a Kőrös gyomai szakaszán a Bacillaria paradoxa kovaalga feltehetően egy NaCl-ben gazdag felső, folyószakaszban szaporodhatott el 1960 októberében. Rendkívül értékesek Uherkovich szaprobiózis elemzései, melynek során megállapítást nyer az is (18), hogy a szaprobiológiai összkép milyen mértékben változik évszakosan, összehasonlítva hazai folyóink átlagosan jellemző -mezoszaprob állapotához képest. A Tiszalöki vízlépcső alga vegetációjára vonatkozólag Uherkovich (16) tisztázta, hogy a Tisza csatlakozó mederszakaszától határozottan és jellegzetesen különbözik. Nagy változásokat okozott továbbá a Tisza algavegetációjában a Keleti-főcsatorna megépítése is. Ide vonatkozólag ugyancsak Uherkovich vizsgálatai szembetűnőek, mely szerint 1963-ban az Attheya Zachariasi kovaalga mennyisége hirtelen lecsökkent. Ugyancsak nagyban csökkent a Chlorococcales rendbe tartozó algafajok egyedszáma is, az ősz kezdetén. Ezek a vizsgálatok számbavették a minimális és maximális átfolyás időszakait is, melynek során tisztázódott, hogy a minimális átfolyás idején, amikor a turbulencia erősen lecsökken, a Chlorococcales rendbe tartozó fajok egyedszáma alig változik, mivel azok nem károsodnak (17). Nyáron és ősszel a széles ökológiai valenciájú fajok, (Pediastrum, Microcystis, Fragilaria, Synedra stb.) lépnek fel, és jellemzők az ún. „őszi" és „nyári" fajok. Sajátos az a tény is, hogy a Tiszalöki vízlépcsőben az állóvízi jelleg felé mutat az algafajok és együttesek összetétele, míg ugyanakkor a vízlépcsőből kiágazó Keletifőcsatorna vizében az öntözési szezonban a folyami jellegű fajok lépnek előtérbe. Láthatjuk tehát, hogy oly fontos ökológiai tényező, mint pl. az áramlás, mily mértékben szabályozza az alga életközösségek szerkezetét. Vizsgálataim szerint a benthos kovaalgák évszakos megjelenésében is jellemző a tavaszi és őszi periódus. Külön jegyzem meg, hogy a nyári időszakban bizonyos megszakadás, számbeli depresszió figyelhető meg, mely abból adódik, hogy a hűvösebb időjárás jobban kedvez ezen fajok elszaporodásának, mint a meleg nyár. A télutó és a tavasz karakter fajai: Caloneis amphisbaena, Anomoeoneis sphaerophora, Navicula radiosa, Cymatopleura solea, C, elliptica stb. Tavasszal előtérbe kerülnek a gyakorisági egyedszámban a Nitzschia sigmoidea, Gomphonema olivaceum, G. acuminatum, Diatoma vulgare stb. A szeptemberi gyűjtések mintáiban újra a Navicula radiosa, Cocconeis pediculus, Cymbella prostrata stb. taxonok számbeli megnövekedését tapasztaltam. Az egyes kovaalgák évszakos megjelenését illetően a 2. és 3. táblázatban közlök összehasonlító adatokat. A táblázatokban tömegesen előforduló = -\—|—K sok = = H—b és kevés = —|- fokozatokat használok. 2. táblázat. A planktonban talált kovaalgák évszakos gyakorisága Fajok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI, XÍI Melosira varians ____________________________ 4. 4. _ | M. granulata ' b + + + + + + + + + + + Diatoma vulgare ____________ _ _ [_ + + ________ Ceratoneis arcus ____________ 4. ____________________ Asterionella f ormosa _____________ 4. 4- 4. 4. 4. ____________ Synedra ulna ___ + 4. ++ ___ _____ —|— — — — S. acus + + ++ 1 1 S. actinastroides — — —t- + ++ 4-____________- 4-_______ Gyrosigma attenuatum — — 1 ______________________ 4. ______ Navicula radiosa _______|__________________ 4. _________ Nitzschia sigmoidea + + + ____ _____ ______ 4. _________ N. palea — ____ 4 4. 4. 4 Cymatopleura solea — — ___ _______ 4. 4C. elliptica ________ [. + ________________ -|— __ Cyclotella ocellata _________ 4-_____________ —|- 4. 4 C. comta — ___ 4. ____ —1_ +4. -( 106