Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Zétényi Endre: Az egri meleg források vízhozamai, különös tekintettel a víztelítődés és a csapadék évi eloszlásának az összefüggésére

lagos maximum novemberben mutatkozik. A téli hónapok és az ősz eleje szárazabb, egyetlen rendellenesség mutatkozik csupán, mégpedig az, hogy májusban szokatlanul kevés eső esett. Mit mutat a forrás vízszolgáltatása? A három téli hónapban a vízhozam jó-közepes értékű. Márciusban és áprilisban erősen csökken. Kíséreljük meg a vízszolgáltatás és a csapadék összefüggést ezen időszakra megfogalmazni. Az őszi csapadék a felfagyás előtt leszivárog a mészkő repedéshálózatába. Ott a téli hónapok alatt januárban és februárban is táplálhatja a forrásokat. A három téli hónap alatt kevesebb a csapadék. De ezenkívül a fagyott talajon át nincs leszivárgás, a hó szilárd állapotban várja az olvadást. Az utánpótlódás szünetel, a tavaszi hónapok alatt kevés a vízszolgáltatás. Az eddigi példákból az következtethető, hogy a csapadék mennyisége, illetve a szivárogtatás mértéke 2—3 hónap múlva érezteti hatását a forrás vízszolgáltatásában. Májusban és júniusban észrevehetően emelkedik a vízhozam. Ez semmiesetre sem a kissé kiadós áprilisi csapadékból származtatható. Inkább onnan ered, hogy márciusban és áprilisban a Bükk-fennsíkján, s völgyeiben is megindul az olvadás és 2—3 hónap múlva a forrásokon keresztül is megmutatkozik. Júniusban (nyári monszun) a várt mennyiséget is meghaladta a csapadék (209,2 mm). Hatása már 1 hónap múlva érezhető volt a források vízszolgáltatásánál. Sőt kihatott ez augusztusra is. A júliusi szárazság viszont a szeptemberi csökkenéssel hozható összefüggésbe. Nehezebb a novemberi kisebb emelkedés okára rámutatni. Nincs kizárva, hogy a Bükk belső területén az ősz folyamán hullott több eső szolgáltatta az emelkedést. A 2. ábrán közölt grafikonon ugyancsak az 1958. évi csapadékhozamot hasonlítottam össze a Versenyuszoda vízhozamával. E forrásnál a vízhozamot nem literben ábrázoltam, hanem a telítődés mértékét cm-es emelkedésben. Az eredeti észlelés is így történik. Az előbbi megállapításhoz hasonlóan, tavasszal fokozatosan csökken a medence telítődése egészen májusig. Még júniusban is alig emelkedik valamit. A leggyorsabb telítődést júliusban és augusztusban éri el, ez már feltétlen a júniusi bővebb csapadékmennyiség kihatása. A két összehasonlításból a következő megállapítások szűrhetők le. 1. A csapadék évi eloszlása, valamint a források vízszolgáltatása között észrevehető az összefüggés. 2. A csapadékmennyiség ingadozása általában 2 hónap múlva érezteti hatását. 3. A csapadékgörbe élénkebb rajzot ad, a vízszolgáltatás hulláma elnyúlt, kiegyenlítettebb. Hogy ennek az általam vélt megállapításnak milyen gazdasági, Eger város vízellátására milyen kihatásai vannak, annak eldöntése a város vízügyi szakembereinek a feladata. Üjabb mérési adatok Az újabb mérések tüntetik fel. adatait az alábbi táblázatok 1963. Versenyuszoda Hó Vízhozam (l/P) Csapadék (mm) Havi középhőmérséklet (C°) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII 824 872 1250 1150 940 865 900 1925 1995 950 800 720 55 60 48 43 49 71 51 41 34 38 6 32 —6,2 —3,3 2,1 12.3 17,9 20,1 23,0 21,0 17,6 10.4 8,3 —3,9 1964. Hó Vízhozam Csapadék (l/P) Havi középhőmérséklet (C°) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 835 890 1940 1705 800 845 822 930 840 880 740 700 1 18 59 29 66 118 422 95 84 72 15 73 —8,8 —0,9 2,1 11,8 15,7 22,5 21,3 19,1 15,5 10,7 6,2 0,2 2. ábra. Az évi csapadékmennyiség és a Versenyuszoda forrásának összefüggése 1958-ban 93