Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Vendl Anna: A Szentendrei hegység forrásai

A Szentendrei hegység forrásai DR. VENDL ANNA Vízgazdálkodási Tudoraányos Kutató Intézet A nem karsztos hegyvidéki területek forrásai vízutánpótlódásának vizsgálata során az 1964. évben elkészítettük az Esztergom—Visegrád—Szendtendrei hegység vízválasztójától (Les-hegy—Sós-hegy—Hajlékosbérc—Urak asztala—Szt. László-hegy—Rózsa-hegy—Gereblyés—Akasztó-hegy—Bükkalja—Dobogókő—Kakashegy) keletre és délre eső terület, a Szentendrei hegység (í. ábra) forrásainak részletes kataszterét. A Szentendrei hegység területének túlnyomó részét konglomerátumos — breccsiás andezittufák borítják, amelyek néhol finomszemcséjűek, horzsakövesek (1. ábra). A Dunabogdány és Szentendre között, a Szentendrei Dunaágba torkolló patakok, illetve a pomázi Derapatak bal oldali vízgyűjtő területén összesen 66 forrást vizsgáltunk. A -forráskutatások alapján kétféle forrástípus különböztethető meg: 1. A felsőoli gócén vízzáró homokos agyag határán a konglomerátumos — breccsiás andezittufából fakadó források. 2. A finomszemcséjű andezittufa vízzáró kőzet határán, a konglomerátumos ^andezittufából fakadó — lágyabb vizű — forrástípus. A kétféle forrástípus a fajlagos elektromos ellenállásmérések adataiból is kitűnik. Általában a 2100 Ohm cm fajlagos ellenállás alatt a vízzáró réteg felsőoligocén homokos agyag, 2100 Ohm cm fajlagos ellenállás feletti értéknél a vízzáró réteg finomszemcséjű andezittufa. Az egyes forrásokat az általuk táplált vízfolyások vízgyűjtőterületei, illetve a nagyobb települések szerint ismertetjük. Je/rnagyarázat @ 1-fO f/p r/zfiozami/ forrós @ r-2o r/p nzrtozamú forro's @ }-20 t/p r/znozomú forrós © /0-2S r/p mpo/amú forrói 3 20-60 f/p yiznozomú forró: © J0-60 f/p r/znozomú forrós (?) 100-!00 !)p riznazomú forrót 0 /ZO -Z30 r/p riznozamú forrós bzra/osz/ó Crj-gyvJföftrü/ef: 162,/km* 1. ábra. A Szentendrei hegység forrásai 83