Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Balogh Jenő: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

/. II. III. OOp ****** (ywI / Toro/a A/űtofarony //. Táro/ó Me/egr/z sjro/gá/fafás 3. ábra. A hajdúszoboszlói hévíz közmű kapcsolási vázlata Tekintettel arra, hogy a megelőző évtizedekben néhány nagyobb fürdőtől (Budapest, Hajdúszoboszló, Harkány stb.) eltekintve, lényegesebb hasznosítás nem történt, így á fenti utolsó 15 év eredménye valóban jelentősnek mondható. Ha azonban figyelembe veszt szük a rendelkezésre álló feltárt vízkészletet — ami 35 C°-nál nagyobb hőmérsékletű vizeket számítva, napi 180 000—200 000 m

3-re tehető — az igénybevétel alig éri el vízmennyiségben a kutak egész évi hozamának a 22%-át, hőtartalmát vizsgálva pedig 6—8 %-áí. Ezen hőtartalmon belül a fűtésre való hasznosítás (a strandfürdők melegvíz felhasználását nem számítva), 3—4%-ra tehető. Ha pedig figyelembe vesszük a még feltáratlan, de feltételezett hévízkészletet (2. ábra), akkor az eddigi geotermikus energiahasznosítási eredmény százalékosan alig kifejezhető töredékét jelenti a lehetőségeknek. b) A hasznosítás további fejlesztésének iránya és lehetősége. A geotermikus energia jelentőségének felismerését mutatják külföldi viszonylatban Island és a Szovjetunió fejlesztési eredményei. A Szovjetunió kőszénben, kőolajban, földgázban elismerten gazdag. Ennek ellenére nem régen összszövetségi kormányhatározat rendelte el a geotermikus energia feltárását és hasznosítását. Erre az a nálunk is kialakult számítás vezetett, hogy amíg a többi energiahordozók szállíthatók és 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletek előállítására is alkalmasak, ezzel szemben a geotermikus energia gyakorlatilag helyhez kötött, és csak a feltárás helyén lehet vele pótolni olyan energiahordozókat, melyek másutt gazdaságosabban felhasználhatók. További előnye a geotermikus energia feltárásnak és hasznosításnak, hogy beruházási és üzemköltsége fajlagosan kicsi, így alkalmazása gazdaságos. Jelentősége elsősorban a fűtéstechnikában, és a használati melegvíz szolgáltatásban — de a későbbiek szerint más területen is — van. Magyarország eddigi eredményeivel előkelő helyet foglalt el a hévíz hasznosítás területén, de ennek megtartásához a jelenlegi — szinte évszázados — gyakorlaton változtatni kell. Eddig kevés kivétellel feltörő forrás vagy negatív szénhidrogén kutató fúrást próbáltunk meg hasznosítani. Ezek helyét azonban vagy természetadta körülmények, vagy kőolaj feltárási szempontok határozták meg. Ennek az volt a következménye, hogy évtizedek óta folynak el, vagy maradnak lezárva 70—90 C°-ú vizet adó kutak (pl. Oltárc, Babócsa, Mezőkovácsháza, Kőrösszegapáti stb.), mert hasznosító berendezés odatelepítése olyan járulékos beruházásokat kíván meg (pl. út, lakótelepülés, területrendezés stb), amelyek a gazdaságos hasznosítást egyszerűen lehetetlenné teszik. Tekintettel arra, hogy a hasznosítatlan kutak % része ebbe a csoportba tartozik, ezért gyakorlatilag a meglévő kutakra épített hasznosítási program teljesítése végrehajtási lehetőségek hiányában, meghatározott időn belül elakad, anélkül, hogy a hévízkészletek kihasználási százaléka jelentős mértékben emelkedhetne. Ahhoz, hogy a feltételezett hatalmas hévízkészletünket hasznosítani tudjuk az eddigi gyakorlattal szemben nem a hasznosító berendezést kell vinni a kúthoz, hanem a kutat kell oda telepíteni, ahol a gazdaságos hasznosításra lehetőség van. A fenti alapelvből kiindulva, a geotermikus energia feltárásra módot nyújtó területen számba kell venni a már meglévő, és hévíz felhasználásra figyelembe vehető fogyasztókat, a közeli években létesülő berendezéseket, és ezek víz- és hőigényének felmérésével területileg és időben összehangolt kút telepítési, geotermikus energia feltárási és hasznosítási tervet kell készíteni. Ezen elgondolás volt a kiindulási alapja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság_áltaJ. _ 196

3-hqn megindított tervszerű feltárási, és hasznosítási munkának. A földtani adottságok felmérését követte az első geotermikus energiahasznosító kísérleti berendezés létesítése Szegeden. A 90 m

3/ó vízhozamú kút 90 C° hőmérsékletű vizével 1964. első negyedében 180, az 1964/65. évi idényben már 650 lakás és több közintézmény fűtését és részben melegvízellátását biztosítottuk. Ez a lakásszám 1965/66. fűtési idényben kb. 1000 lakásnak megfelelő terhelésre emelkedett. A kísérleti berendezés eddigi eredményei mind fűtéstechnikai, mind korrózió-lerakódási és gazdaságossági vonatkozásban igen jók. Ennek alapján Szegeden újabb kutak fúrására került sor. Az 1965 júniusban megnyitott II. sz. kút az Orvostudományi Egyetem épületeinek, a Textilművek kútja a gyár és környéke ellátására szolgál és fúrás alatt van ugyanitt a Móra Ferenc Mgtsz részére is egy kút. A feltárt geotermikus energia fogja biztosítani a kórház-, lakó- és gyárépületek, kertészeti üvegházak, évi 300 000 darabos baromfi nevelő telep, szociális létesítmények fűtését, melegvízellátását. Előzetes számítás szerint a felsorolt 4 kút napi kb. 11 000 m

3 melegvizet és 20—25X10° kcal/ó fűtési energiát fog szolgáltatni. Még az 1965. év folyamán elkezdődött a Klinika, Textilgyár, Móra Ferenc Tsz és a későbbi Mátyás téri kút összekötésére szolgáló, kereken 5 km hosszú kooperációs vezetékpár építése, amely az egyes kutak szivattyútelepeit, tároló rendszereit kapcsolja össze. Ez a szegedi geotermikus energia szolgáltató közmű első szakasza. Az 1966—67. évre tervbe vették további kutak fúrását az Űjszegedi részen, lakóépületek, tudományos intézmények, (Egyetem, MTA) kertészeti telepek stb. részére. , Természetesen csak további feltárások és vizsgálatsorozatok alapján tudják eldönteni, hogy Szegeden hány db kutat, milyen térközökkel, időszaki csúcsterheléssel lehet telepíteni, illetve üzemben tartani. Szegednek azonban mindenféleképpen jelentős szerepe van és lesz a jövőben is, mint a geotermikus energia feltárás és hasznosítás mintatelepének. A Szeged alatt feltételezett forróvíz mező lehetőséget "nyújt arra, hogy egyrészt Szeged az országos geotermikus energia feltárás és hasznosítás kísérleti központjává váljon, másrészt Szegeden kiépüljön — pl. az isiandi Reykjavikhoz hasonló — fűtést és melegvízellátást szolgáltató közmű-hálózat. Kommunális és mezőgazdasági jellegű hasznosítás céljára tervbe van véve további kutak telepítése Győr, Mosonmagyoróvár, Hódmezővásárhely, Szentes, Hatvan, Gödöllő, Komárom, Orosháza, Baja stb. helyekre is. Ez a program a geotermikus energia feltárására alkalmas területen 1980-ig közelítőleg 100 000— 120 000 lakást érint. Városi viszonylatban kialakítható geotermikus energiát hasznosító közmű kapcsolási Vázlatát mutatja a 4. ábra, melynél a vízzel együtt feltörő metángáz hasznosítását is figyelembe vettük. A használati melegvíz szolgáltatás kiépítése egyike a legértékesebb geotermikus energia hasznosítási formának, mert egész éven át egyenletesen jelentkezik, és nemcsak a hőtartalmat, hanem a vizet is hasznosítja. Figyelembe véve, hogy egy háztartáson belül a vízfelhasználásnak kb. fele melegvíz for52