Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Bözsöny Dénes: Elkészült az Országos Vízgazdálkodási Keretterv

12. kép. Hordalékzörej megfigyelő készülék Jól használható a berendezés az alábbi célokra: 1. Gyorsan és kis költséggel megkereshetők azok a helyek, ahol a hordalék mozog. 2. Módot ad a hordalékfogók helyes használatára, mert segítségével megállapíthatók a hordalékmozgást jellemző, az idő és a hely függvényében változó egyes mennyiségek értékei. A berendezéssel a Felső-Duna Dunaremete, valamint Rajka körüli szakaszán méréseket végeztek. A mérések eredményei alapján meghatározták a hordalék mozgási sávjait, valamint a meder nyugalomban levő szakaszait. A laboratórium jelenlegi berendezéseivel és felszereléseivel a felmerülő igényeket általában ki tudja elégíteni. Az igények várható növekedése azonban a Laboratórium további fejlesztését teszi szükségessé. Amint az 1. ábrán is látható, a laboratórium további kiépítésének főbb objektumai: a jelenlegivel megegyező méretű és szerkezeti megoldású új kísérleti csarnok, a szabadtéri kísérleti terület vízellátásának megoldása, a zagykísérleti állomás és a hajóvontatási csatorna. Utóbbi kettő feladatáról röviden anynyit, hogy a zagykísérleti állomás elsősorban a hazai ipar e témakörbe vágó igényeinek kielégítésére szolgál, de a gyakorlati kutatásokon kívül a kétfázisú közeg mozgástörvényeinek vizsgálatával alapkutatásszerűen is foglalkozik, a hajóvontatási csatorna pedig a nevében foglalt feladatok ellátásárt kívül, állóvizes medenceként töltésállékonysági, parteróziós, kolmatációs stb. vizsgálatok, max. kb. 10 m-Vs vízhozamú átfolyásos csatornaként gáttáblák hidraulikai és rezgésvizsgálatok végrehajtását, típusműtárgyak hitelesítését stb. teszi lehetővé. A kutatási irányok területén a kommunális létesítményekkel (vízkezelés és szennyvíztisztítás műtárgyaival) kapcsolatos kismi-ntavizsgálatok részarányának növekedése várható. A kismintavizsgálatok gazdaságosságának (kisebb idő és költségigényű kismintaépítés és észlelés) fokozása érdekében a laboratórium többirányú fejlesztést irányoz elő: 1. A hidraulikus és elektromos szivárgási kisminták pontossági összehasonlításának eredménye alapján a jövőben felmerülő feladatok zömét elektromos analógia segítségével kívánják megoldani. 2. A levegővel végzett áramlástani vizsgálatokat fokozottabb mértékben óhajtjuk hasznosítani, elsősorban folyószabályozási és folyócsatornázási kismintavizsgálatoknál. 3. Nem permanens szivárgási jelenségeket egyre szélesebb körben vizsgálnak a meglevő és a következő években építendő elektromos analógiás számítógépek és árhullámkeltő berendezések segítségével. 4. Vízépítési vasszerkezetek rezgésielenségeinek elméleti és gyakorlati vizsgálatát az eddigi eredmények alapján fejlesztik tovább, a legkorszerűbb és zömében hazai, illetve saját szerkesztésű műszerek és mérési eljárások segítségével. 5. Hullámkeltő berendezések építése révén hazai viszonylatban elsőként teremtenek lehetőséget hullámelemek laboratóriumi mérésére, rézsűvédelmi, parteróziós stb. kismintavizsgálatok végzésére. A fejlesztés természetesen nemcsak a mérési módszerek folyamatos tökéletesítését, valamint a műszerpark állandó korszerűsítését teszi szükségessé, hanem a kutatói létszám kiegészítését is matematikus, fizikus szakemberekkel. Ha a személyi és anyagi feltételek biztosítva lesznek, a VITUKI Hidraulikai Laboratóriuma a következő 10 évben is várhatóan meg tudja majd oldani a Vízügyi Szolgálat és a népgazdaság egyéb ágazatai által reá kirótt feladatokat. * Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy az ismertetett értékes eredményeket csakis a Laboratórium felsőbb szerveinek, a VITUKI igazgatóságának és az OVF vezetőségének megértő támogatása tette lehetővé. Az is nyilvánvaló azonban, hogy a munkát végző lelkes kutató gárdának és a laboratórium többi dolgozójának oroszlánrésze van az eredmények elérésében. A szerző, aki az ismertetett, 10 évből 9 éven át vezetője volt a laboratóriumnak, ezúton is szeretné megköszönni a felsoroltak hathatós segítségét és kiváló munkáját. Dr. Bogárdi János Elkészült az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Jelentős nap 1965. október 28-ika, mert ezen a napon tárgyalta és hagyta jóvá a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a vízgazdálkodási kerettervet és az abban foglalt fejlesztési irányelveket. Ezzel befejezést nyert az ötéves tervezői munka. Természetesen a vízgazdálkodási kerettervezésnek csak egyik szakasza zárult le és a jövőben gondoskodni kell a rendszeres továbbfejlesztésről és kiegészítésről. A kerettervezési munka előkészítése még 1960-ban megkezdődött, amikor kidolgozásra kerültek a vízgazdálkodási keretterv készítésének nyolc 'oldal terjedelmű irányelvei. Ennek alapján az OVF Vízügyi Tervező Vállalat elkészítette a mintegy 70 oldal terjedelmű tematikát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szakbizottsága megvitatott. Ilyen előkészítés után 1961. január 17-én a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatilag rendelte el a keretterv kidolgozását. A kormányhatározat nyomán nagy lendülettel indult meg a szervezési munka, hogy kellően kidolgozott tematika és módszertani útmutató alapján megkezdődhessen — párhuzamosan több helyen — az érdemi tervező munka. A kormányhatározatnak megfelelően, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének irányításával, kormánybizottság (KKB) alakult, mely szakbizottságokban tárgyalta meg elsősorban a 'fejlesztés irányelveit és foglalt állást a műszakilag jelentős kérdésekben. A területi tervek elvi műszaki kérdéseivel a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottságok (TVKB) foglalkoztak. A generáltervezői teendőket az OVF Vízügyi Tervező Vállalat, míg a társtervezői feladatokat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet látta el. Az átfogó és koordináló munkát végző Vízügyi Tervező Vállalat alvállalkozójaként jelentős feladatot 24.