Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Rónai András: Magyar előadók a INQUA denveri kongresszusán

az építési idő elhúzódását nem engedik meg; ha kell három műszakban dolgoznak; ilyen esetben külön munkatér-világítást nem alkalmaznak. A földnyeső munka egységára Plovdin közelében lévő ún. 40 forrás gátjánál (320 000 m

3) 100—200 m szállítási távolságnál 30 st/'m

3 (kb. 4,80 Ft/m

3 + kb. 25% körül (11—12 Ft/m

3) mozgott. Hidromechanizációs eljárást nem alkalmaznak Összefoglalás A bolgár kistározókat kampányszerűen kellett építeni; volt olyan év, amikor közel 1000 kis tározó tervét készítették el és mintegy 400 tározót építettek meg. Bár a nagy munka idején a tervezés előkészítésében (részletes vizsgálatok, dokumentáció) kénytelenek voltak engedményeket tenni, későbbi időkben ezeket a lazaságokat igyekeztek felszámolni, mert ha kismértékben is, de a károsodások jelentkeztek (gátszakadások, eróziós károk, egy-két gátmedence üresen maradt). Hogy nagyobb baj nem történt, az egyrészt annak tudható be, hogy Bulgária földtani felépítése kedvező, elsősorban a legkedvezőbb helyeket használták ki és a gátak olyan helyen épültek, ahol a szakadásból származó károk nem érintettek nagy kultúrájú vidékeket. A kisebb rongálódásokat utólag igyekeztek helyrehozni. Aránylag rövid idő alatt sikerült nagyszámú jól megépített kistározót építeni és üzembe állítani, elsősorban annak köszönhető, hogy a kivitelezés során a kivitelező intézmények tudatában voltak annak, hogy egyszerű, de kényes tömegmunkát végeznek, ahol a legkisebb hiba is könnyen katasztrófára vezethet. A kivitel során a műszaki feltételeket igyekeztek teljesíteni, s ennek kapcsán általában jó minőségű munkát végeztek lehetőleg gyorsan. A hidrológia központos elvégzése, a vízgazdálkodási programok előzetes egyeztetése — a tapasztalatok szerint — mindenképpen szükséges, mert az elhagyása elkerülhetetlenül utólagos javítgatásokra vezet, ami felesleges kiadásokkal jár. A tervezésben a vízföldtani viszonyok teljes és részletes feltárása nem hagyható el, különösen hazai viszonyaink között a földtani és talajmechanikai részletes vizsgálatok, tekintettel az igen változékony alluviális talajainkra. A műtárgyak építésében a szolid egyszerűségre törekedtek, igyekezve elkerülni a drága és lassan építhető létesítményeket. A túlfolyók megoldásában ez teljes mértékben sikerült is. A fenékkiürítők hátul való elzárása bár gazdasági téren nagy előnnyel jár. tapasztalatok szerint csak igen alárendelt helyeken engedhető meg. Zsilipek helyett tolózárak alkalmazása építés szempontjából indokoltnak tekinthető. Magyar előadók az INQUA kongresszusán A negyedkor kutatók 1965. évi nemzetközi kongresszusának műsorán három magyar előadás szerepelt. A négy évenként megrendezett kongresszus negyedkor kutató geológusokat, geográfusokat, paleontológusokat, klímatológusokat, hidrológusokat, talaj tanosokat, botanikusokat, antropológusokat, archeológusokat és sok más rokonszakma képviselőit gyűjti egybe, hogy megvitassák a földfelszín történetének legfrissebb szakaszára eső kutatások eredményeit. A földtörténet e legfiatalabb korszakának az ember megjelenése ad különleges fontosságot, ezért is találjuk e tudománykörben együtt a földfelszín kialakulására és az emberi nem fejlődésére vonatkozó tudományok képviselőit. Az 1965. évben a kongresszust az Amerikai Egyesült Államok területén rendezték meg, Denver-Boulderben, a Sziklás-hegység keleti lábainál. Az egy hétig tartó megbeszéléseket és előadásokat 2—2 heti kirándulás előzte meg és követte, ahol a résztvevők kitűnő vezetés mellett az Észak-amerikai kontinens negyedkori szempontból legérdekesebb területeivel ismerkedhettek meg. Az összejövetelen 34 állam több mint 600 képviselője jelent meg. Az előadásokat szakosztályokba csoportosították. Hidrológiai kérdéseket főleg a geomorfológiai, paleoklimatológiai és a tengerpartváltozásokkal foglalkozó szakosztályok előadásain érintették. A vízbeszerzés kérdéseinek mind fontosabbá válása a legtöbb országban elsőrendű ösztönzője a negyedkor-földtani tanulmányoknak. A glaciális területeken a moránák, a jégkori folyóvölgyek feltöltései, a felduzzasztott tavak, a periglaciális területeken a völgykitöltések, teraszok és a mély negyedkori medencék a legfontosabb természetes víztározók és a felszíni lefolyás, szabályozói. A vízbeszerzés és az építkezések állítják a földtani intézeteket és szolgálatokat — szerte a világon — állandóan növekvő feladatok elé. Bár a kongresszuson elhangzott előadások túlnyomó része elméleti jellegű volt, a gyakorlati vonatkozások is helyet kaptak az előadásokban is, de főleg a bizottsági tárgyalásokon. A magyar előadások a következők voltak: Bacsák György: The Cause of the Ice Ages. (A jégkorszakok okai.) Pécsi Márton: Die Wirkung der Pleistozänen Kryoplanationsvorgänge auf die Reliefbildung in den Ungarischen Mittelgebirgen. (Krioplanációs folyamatok felszínformáló hatása a magyar középhegységekben.) Rónai András: Neotectonic Subsidences in the Hungarian Basin. (Üjkori süllyedések a magyar medencében.) Bacsák György előadását a szerző magas kora miatt Bariss Miklós omahai tanár olvasta fel, aki önálló előadást is tartott egyik terepkiránduláson rendezett symposiumon. A kongresszus alkalmából a rendező és résztvevő országok tudományos intézetei és társaságai kongreszszusi kiadványokban és folyóiratok külön számaiban számoltak be a negyedkori kutatások eredményeiről. Hazánkban az Acta Geologica adott ki negyedkori külön számot (Tom, IX. Fase. 1—2, 1965). Az INQUA kongresszusnak nvolc állandó bizottsága van, s ezek tevékeny működést fejtenek ki a négy évenként tartott összejövetelek szüneteiben. A bizottságok egyik legfontosabbika az európai nemzetközi negyedkori térképet szerkesztő bizottság. A 15 térképlapból álló sorozat egy lapja elkészült, három-négy további lapjának anyaga nagyrészt összegvűlt. és egveztetés alatt áll. Ezek között szerepel két olvan lap is, amelyek Masvarország területét is felölelik. A bizottságnak 15 állandó tagja közé 1961 óta Rónai Andrást is beválasztották. így e nagy térképmű szerkesztésében hazánk képviseletet nyert. Dr. Rónai András 142