Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Juhász István: A Rakaca völgyi víztározó hőmérsékleti viszonyai

rozó hőmérsékletének alakulását, különösen azért, mert a tározó vízmennyisége viszonylag kicsi (max. üzemi vízszint esetén: 5,2 millió m

3). A víz hőháztartása jelentősen változik az időjárási tényezők hatására, mert kevés a víz hőtartaléka. Ez a magyarázata annak, hogy már jelentéktelenebb levegő felmelege-, désre és napsugárzásra is jelentős hőmérsékletemelkedést figyelhettünk meg. Erős szélre a nagy párolgás és nagy cirkuláció következtében is jelentős lehűlés figyelhető meg. Azonban ez a felmelegedés, illetve csökkenés nem mindenütt jelentkezett egyformán. Ennek különféle helyi okai vannak. Ilyenek: a) mélységi viszonyok, b) beömlő patakok hőmérséklete, c) a partvidék alakja, d) a partvidék növényzete. Konkrét példa: a 3. mérőpontnál (ahol a Martonyi patak torkollik) a felszín hőmérséklete 1965. július 9-én 7 órakor 20,4 C° volt. Itt a mélység átlagosan 3,5—4 m között ingadozik. Ugyanilyen mélység mellett a 6. mérőpontnál 20,6 C°-ot mértünk. A különbség oka az, hogy ez a pont szélvédett területen helyezkedik el, a part kiszélesedik, nagypbb vízmenynyiség kapcsolódik ehhez a ponthoz és így nagyobb a hőtartaléka. Az egyes tényezők hatásának vizsgálatára szolgáló méréseket a meder-nyilvántartási keresztszelvényeket lévő pontoknál végeztük. A teljes keresztszelvény vizsgálata nem volt megvalósítható, mivel a mérés technikai lebonyolítása oly sok időt vett volna el, hogy az összehasonlításra szolgáló többi szelvények mérési adatai már nem lettek volna egyidejűek, így az ilyen mérés irreális adatokat szolgáltatott volna. Ezért célszerűbbnek látszott, hogy csak jellegzetes pontoknál mérjünk és ebből kíséreljük meg a keresztszelvény hőmérsékleti viszonyait megszerkeszteni. Az általánosíthatóság miatt a mérésekhez megfelelő jellegpontokat kerestünk, kb. 10 db ilyen fontos mérési pontot jelöltünk ki és ezekből próbáltuk meghatározni a tározó hőmérsékleti viszonyainak jellemzőit. Ezek a mérőpontok — sorrendben — a következők (1. ábra): I. ábra. A tározó vízfelülete a nyilvántartási keresztszelvényekben kiválasztott mérőpontokkal \ •* --• % / 1. mérőpont: A Vízügyi Igazgatóság „PIROS" színű bójájánál van. Jellemző a mérőpontra, hogy a Víz' "méIységé~li7T)~cm; ~ TüfrSlíerr áttaröjőair mozog a víz a zsilip felé, a vízeresztés-. idején. v'Az' uralkodó ÉNy-i széliránynak ez a legjobban kitett pont. Aránylag távol van a parttól; így, a part hatása gyakorlatilag nejn érződik.* ' 2. méröpont: A II. keresztszelvény közepén, a VITUKI 1. sz. „FEHEK' bojajanai van. A vízmélység átlagosan 51U cm. Jol erzouiK az ü,Ny-í es az üi-i irányú szel hatasa. .traeKessege a meropontnaK, nogy a szeiveny kozepen van, így nt a üet part natasa megOSZÍIK. Az eszam part Kopár clomoos, a deli part eraos hegyes jellege egyarant befolyásolhatja a ponton mert viznomeiseKietet. A kopár uomooüon masoü a be- és kisugárzási viszonyon, mint az eraos hegységnél. A ctomuorzat formajanaü hatasa is jelentós lehet, ez befolyásolhatja a szel páratartalmát, erosseget, hőmérsékletet, s ezzel jelentós változást idezhet elő a víz hómersékleti viszonyaiban. 3. méröpont: Az V. keresztszelvényen fekszik, közel a parthoz. Itt közvetlenül tanulmányozható volt, hogyan befolyásolja a Martonyi-patak vizének hőmerseklete a meropont körüli víz hőmérsékletét. Igen jól érződik ezen a ponton az északi szél hatása. 4. mérőpont: A VI. keresztszelvény közepe, s egyben a tó Ny—K-i irányú hossztengelyének is a középpontjában helyezkedik el, a V1TUK1 2. sz. „FEHER" bójája mellett. A mérőpont központi helyen fekszik, tehát valamennyi tényező befolyásolja a környezetének hőháztartását. A vízmélység itt közepes, 350 cm. 5. mérőpont: A VIII. szelvényen van, mélysége 350 cm körül mozog. Itt jobban érződik a Ny-i, illetve az ÉNy-i szél hatása. Erősen érezteti hatását, hogy a déli part sík, és az északi part dombos volta, ami igen kedvező sugárzásra. 6. mérőpont: A IX. szelvényben helyezkedik el. Mélysége 400 cm. A mérőpont a kanyarban van, ahol elsősorban az ÉNy-i irányú és kismértékben az E-i szél észlelhető. A víz hőmérsékletét itt jelentősen befolyásolja a széltől való védettsége és az igen jó sugárzási viszonyok. A Karola tanyánál befolyó patak vízhőmérsékletének a hatása sem elhanyagolható. 7. mérőpont: A XIII. szelvénynek majdnem a közepén van. Vízmélysége 260 cm. Itt aránylag sekély a part, ezért nagy a napi hőmérséklet-ingadozás. Érződik a kétirányú nyitottság, a Ny-i és a D-i irányú szelek hatása is. A Rakaca-patak erősen módosítja a víz hőmérsékletét, amit az is mutat, hogy a pontnál áramlás észlelhető, DNy-i irányban az eredeti medret követve. 8. mérőpont: A XVIII. szelvényen helyezkedik el. A mélység kicsi, 250 cm. Itt a sekély vízben, jól érvényesül a beömlő Rakaca-patak hatása, itt mértük a legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket A XVIII. szelvény körül áll meg a beömlő patak vize, a szelvényen túl már jelentősebb folyamatos vízmozgást nem figyelhetünk meg, legfeljebb egészen kicsi és helyenkénti áramlást. 9. mérőpont: A XI. szelvényen helyezkedik el. Mélysége 3 m. Igen erősen érződik a szél hatása. Sugárzási viszonyai viszonylag kedvezőtlenek, mert közvetlen a part közelében magas hegy (kb. 311 m) helyezkedik el, ami a pont sugárzási értékeit leronthatja. A víz hőmérsékletének elrendezésében változást okoz az, hogy a régi meder itt húzódik, amelyben észlelhető jelentős áramlás a mérés idején hűtötte a mélyebb rétegekben levő vizet. 10. mérőpont: A IV. szelvényen található. Ez az egyetlen olyan mérőpont, amely erdővel borított öbölben helyezkedik el és mutatja az erdő szerepét a hőmérséklet eloszlásában. A felszín estefelé melegebb, mint a környező levegő, így a víz „gőzölgött", tehát vízpára keletkezett mintegy 50 cm magasságban. A hegy felől fújó szél ezt a vízpárát állandóan a nyílt víz felé vitte, itt viszont a melegebb levegő hőmérsékleti értékéhez magasabb vízgőznyomás tartozik, így a pára többé nem volt látható. A mérések értékelése A mérések időpontja egy eléggé szeszélyes időjárású júliusi hónap elején történt. Közvetlenül a mérések kezdete előtt szokatlanul lehűlt a levegő és csak később melegedett lassan fel. Ennek a szeszélyes júliusi, hónapnak a léghőmérsékleti értékeit mutatja