Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Takács Sándor: Az 1963. évi tavaszi árvíz néhány megfigyelése

Í. táblázat A Bódvai vízmű I—VI. sz. kútjának vízminíísf jje Kiút száma Vizsgálat ideje Coli — szám összcsíraszám árvíz előtt 2 alatt március 20 2 alatt március 21 2 alatt 360 március 23 2 alatt 210 március 25 2 alatt 600 I március 26 2 alatt március 28 2 alatt 10 március 30 2 alatt 100 április I 2 alatt április 3 39 felett 780 április 5 5,0 árviz előtt 2 alatt március 21 2 alatt 3 000 március 23 2 alatt 275 március 25 2 alatt 1200 II. március 26 2 alatt II. március 28 2 alatt 20 mároius 30 2 alatt 90 április 1 2 alatt április 3 8,9 76 április 5 39 felett árvíz előtt 2 alatt március 20 2 alatt március 21 2 alatt 4 200 március 23 2 alatt 600 március 25 2 alatt 2 000 III. március 26 2 alatt március 28 2 alatt 500 március 30 2 alatt 500 április 1 2,2 április 3 2 alatt 2 500 április 5 2,2 árvíz előtt 2 alatt március 23 2 alatt 250 március 25 2 alatt 280 március 26 2 alatt IV. március 28 2 alatt 10 március 30 2 alatt 870 április 1 2,2 április 3 2 alatt 200 április 5 2 alatt árvíz előtt 2 alatt március 21 2 alatt 300 március 23 2 alatt 165 március 25 2 alatt 900 március 26 2 alatt V. március 28 2 alatt ' 35 március 30 2 alatt 750 április 1 2 alatt április 3 2 alatt 60 április 5 2 alatt árvíz előtt 2 alatt mároius 23 2 alatt 300 március 25 2 alatt 800 március 26 2 alatt VI. március 28 2,2 60 március 30 6,0 1 250 április 1 6,0 április 3 2 alatt 3 800 április 5 16,0 SAJÓ JOBB PARTI VÍZMŰ (SAJÓNÉMETI) A vízmű Özd várost látja el a bánrévei és putnoki vízművekkel együtt. A 20 darab parti szűrésű csőkút a Sajó folyótól 60—70 m távolságra van. A kutak aknái a felszínből 1,5 m magasan kiemelkednek, az aknafalakat vízzáróa-n képezték ki. A kutak mélysége 7,5 m. Kutak védelmére árvízvédelmi töltés nem készült, ezért emelték aránylag magasra a kútaknákat. A védőterületet, a kutak környékét a Sajó -gyakran elönti. A termelt vizet vas-, mangán- és savtalanítják, hipoklorit adagolóval fertőtlenítik. A Sajó vízállása március 13—14-én volt a legmagasabb. A víz a kutak környékét elöntötte, úgy, hogy azokat még március 15-én is csak csónakkal lehetett megközelíteni. A termelő kutak vízszintje hirtelen megemelkedett. Az élvégzett vízvizsgálatok eredménye az 5. táblázaton látható. A szulfát és keménység emelkedés itt is észlelhető. Nem tapasztaltunk emelkedést a nitrátnál, a nitritnél és ammóniánál. Egy alkalommal volt a nitrit nyomokban, nitrát 22 mg/l mennyiségben. A coli szám egyszer sem volt kifogásolható, összcsíra miatt azonban két alkalommal kifogás alá esett. Érdekes, hogy itt az alkalinitás emelkedett, szemben a Bódva menti vízművekkel. Az oxigén fogyasztás és a klorid értékei lényeges eltérést nem mutattak. Az árvíz levonulása után szakaszosan kitisztították és fertőtlenítették a termelő kutakat. « A 6. táblázaton a Sajó és Bódva folyó árvíz előtti és alatti vízminőségét hasonlítjuk össze. Ebből megállapítható, hogy az oxigén fogyasztás, ammónia tartalom az árvíz után mindkét folyón emelkedett. A klorid, alkalinitás, összikeménység és vas tartalom csökkent. Ez a termelő kutaknál észleltektől eiltér. A felszíni víz minősége a csapadék közvetlen hatásaként változik, a kútvíz minőségi eltéréseit viszont az elégtelen talajszűrés eredményezi. A kútvíz egyes alkotórészeinek kiugró értéke a talajra jellemző lehet. Összefoglalás Az 1963. évi tavaszi árvíz hatását négy partmenti vízműnél vizsgáltuk. A sorozat vizsgálatából kiderült, hogy az árvizet követően a kútvíz minősége változik. Az eredményekből az alábbi következtetések vonhatók le: a) szulfát tartalom és összkeménység emelkedett, to) az ammónia, nitrit, nitrát időszakosan jelent meg, c) a Bódva-menti vízműveknél csökkent, a Sajómentinél emelkedett az alkalinitás, d) coli- és összcsíraszám miatt kifogásolt esetek megs zaporodtak. Megfigyelhető volt, hogy árvíz hatására a felszíni vizek minősége is változik. A Bódva és Sajó folyón észlelt változások: a) oxigénfogyasztás és ammónia emelkedett, ib) klorid, alkalinitás és összkeménység csökkent. A vízvizsgálatokból megállapítható volt az is, hogy elsősorban azon alkotórészek fordultak elő gyakrabban, melyek a friss szennyeződés indikátorai. Ez arra utal, hogy a 'talaj megfelelő szűrőhatása árvizek idején elmarad, s a felszíni vizek biológiai öntisztulása is zavart szenved. Ezért árvizek idején a szolgáltatott ivóvíz folyamatos csírátlanítása elengedhetetlen. A fertőtlenítés hatékonyságát és szükségességét vizsgálataink bizonyították, ugyanis a hálózaton bakteriológiai szempontból kifogásolt vízminta nem volt. A parti vízművek termelő kútjaiinak fokozott védelme érdekélben célszerű lenne árvízvédelmi töltéseket is létesítem. A vizsgálatoknál és határértékeknél a Magyar Szabvány vízvezetéki vízre vonatkozó előírásait alkalmaztuk. IRODALOM 1. Donászy E.: A felszíni vizek kémiai dinamikája és jelentősége a vízfelhasználásban. Hidrológiai Közlöny, 1962. 4. 2. Szitkei L.: Vízhigiénia. Közidok. Budapest, 1961. 3. Popp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny, 1961. 3. 83