Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Takács Sándor: Az 1963. évi tavaszi árvíz néhány megfigyelése

gebben a közelben levő szikvízüzemben használták fel, az 1961. február 14-i fizikai és kémiai vizsgálatkor csak ivóvízként fogyasztották a környék lakói. A forrásaknában a vízszin a csapadék viszonyoktól függően emelkedik és süllyed. Vízhozamot csak akkor lehet mérni, ha a forrásaknában legalább 2,97 m magas vízoszlop van és akkor a felszín magasságában (kb. 195 m t. sz. f.) elhelyezett 0 60 mm-es vascsövön a víz kifolyik. Mérési eredmények: dése esetén a vízhozamot a VITÜKÍ által beépített mérőbukóval, vagy az elvezető csatornában sebességméréssel állapítottuk meg. Mérési eredmények: Év Mérések száma Qmin l/P Qmax l/P T • mtn c° T ±max c° 1952 4 0 167 21,0 22,9 1953 5 0 113 20,4 23,5 1954 4 0 148 22,2 22,5 1955 5 55 103 16,8 24,2 1956 4 65 94 21,0 23,0 1957 4 0 17 19,2 22,3 1958 3 0 120 20,4 22,0 1959 5 0 89 20,0 22,3 1960 3 0 96 20,0 20,0 1961 3 0 96 20,0 22,0 1962 12 0 140 18,4 22,2 1963 12 0 245 19,7 22,4 Év Mérések száma Qinin l/P Qmax l/P 'm/n C° max c° 1952 4 0 167 21,0 21,0 1953 5 0 2415 20,1 22,0 1954 4 0 148 22,5 22,5 1955 6 0 780 22,0 23,6 1956 4 0 777 20,5 21,8 1957 2 0 0 1958 0 0 400 21,5 21,5 1959 4 0 0 1960 2 0 154 20,0 20,0 1961 5 0 550 21,8 21,9 1962 2 0 2250 22,0 22,0 1963 4 0 3800 19,3 22,6 Az MHT karszt- és barlangkutatói 1961-ben kibontották a Szent György-forrás aknáját. Próba szivattyúzás alkalmával 2,5 m mélységben a forrás vízhozama 100 l/p, a vízhőmérséklet pedig állandóan 22,0 C° volt. A Boldogasszony'forrás foglalatlan és időszakos működésű. A Szent György-forrástól délre, mintegy 15 m-re van a 2,0 m átmérőjű forrásmedence. Esőzés idején a víz felszínét alga borítja a medencében, alulról pedig gázbuborékok törnek fel. A forrás műköA három egyszerű hévizű forrás kémiai viszonyait 1947-ben Nagy Károly, 1961-ben pedig Schiefner Kálmán vizsgálta. A két vizsgálat eredményét az 1. táblázaton látjuk. Az 1947. évi vizsgálat nem ásványgyógyvíz vizsgálat volt, hanem csak egyes jellemző alkotórészeket határoztak meg. Az összehasonlítható ionok mennyiségéből kitűnik, hogy a két vizsgálat közben eltelt 14 év alatt lényeges ion-változás a szulfát-tartalom növekedésében és metakovasav csökkenésében jelentkezik. Az összes oldott alkotórész egyik forrásvíznél sem éri el az ásványvizekhez szükséges 1000 mg/l mennyiséget. Bakteriológiailag 1961-ben a Tapolca-forrás vize ivóvízül elfogadható volt, míg a Szent György-forrás vizét és a Boldogasszony-forrás vizét szerves anyagokkal szennyezettnek találták. Az 1963. évi tavaszi árvíz néhány megfigyelése Dr. Takács Sándor Borsod megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás BEVEZETÉS A felszíni vizeket hirtelen nagy mennyiségben megterhelő csapadékok a felszíni víz minőségét megváltoztathatják, mind vegyi, mind bakteriológiai vonatkozásban. Űgyszintén a környezeti tényezők időjárási jelenségek (csapadékképződés stb.) is nagymértékben befolyásolják [1], A hóolvadás és az eső nagy területekről bemossa a szennyező anyagokat [2], Fokozhatja ezt a szennyezést a víz mederből való kilépése azáltal, hogy még az elárasztott terület anyagait is felveszi, illetőleg magával viszi. A megáradt folyó vize a partmenti kutakba gyorsan bekerül, így a talajszűrő hatás kisebb mértékben érvényesül, ennek következtében baktériumok jelennek meg a kút vizében [3J. A felszíni víz vegyi és bakteriológiai változásai veszélyt jelentenek a part mentén telepített vízművek termelő kútjaira. Ez a veszély jelentkezhet a kút közvetlen elöntése, vagy közvetve a talajvíz hirtelen „feldúsítása", s a talajvíz nem kellő tisztulása következtében. A veszély mértéke a vízmű által szolgáltatott víz minőségi eltérésében nyilvánul meg, s fennáll mindaddig, amíg az ár-, és belvíz meg nem szűnik, illetőleg amíg a talaj szűrő- és tisztító képessége helyre nem áll. Az árvízi elöntés veszélyének a parti vízművek nagy része ki van téve, mivel e vízművek körül nem minden esetben létesítenek egyidejűleg árvízvédelmi töltést is. Az 1963. évi kora tavaszi szeszélyes időjárás hatására március első hetében a felszíni vízfolyások vízszintje riasztóan megemelkedett. A közegészségügyi szolgálat legfontosabb feladata az árvizekkel veszélyeztetett vízműveknél szolgáltatott ivóvíz megfelelő minőségének biztosítása volt. Ennek érdekében már február végén előzetes intézkedéseket tettünk az üzemeltetők felé. Közöltük az árvíz esetén szükséges teendőiket (szolgáltatott víz folyamatos fertőtlenítése, kutak kitisztítása, fertőtlenítő anyag tárolás stb.). Megyénkben a Bódva és a Sajó folyók áradása miatt négy nagyobb vízművünk az edelényi, bódvai, borsodsziráki és Sajó jobb parti volt leginkább veszélynek kitéve. Az árvíz fokozódásakor ezen vízműveknél elrendeltük a naponkénti mintavételt. Az árvíz hatá80