Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Bendefy László: Huszár Mátyás

1. kép. Az egykori „Kishortobágyi csárda" épülete 1954-ben (Bendefy L. felvétele) gül bekötötték Debrecenben a kórházi kápolnához is. Az Ágotái és a Tirimpó csárda ma már nincs meg, de ez az épület, amelynek falát a márvány emléktábla díszíti, szintén egyik csomópontja volt annak az első országos szintezési hálózatnak, amelyet a magyar vízügyi geodéták tudása és szorgalma teremtett meg. A csodálatos szépen, pontosan és gyorsan végrehajtott Körös-felvétel eredményei 72 nagyméretű térképlapon találhatók. Amikor ezzel elkészültek, 1823 végén, Huszár Mátyást országos hajózási felügyelői minőségben a Duna-mappáció vezetésével bízták meg. Ez a felvétel is a legszebben és a legnagyobb rendben ment előre. Több mánt 160 'térképlapon dolgozták fel a Duna környékét. Ennek ellenére Huszárnak állásába, sőt életébe került ez a felvétel. Huszár ugyanis puritán tudós egyéniség volt, akit csakis a munka, illetőleg a kitűzött cél mielőbbi elérése érdekelt. Beosztott mérnökeitől is ugyanazt követelte, mint saját magától. Éppen emiatt saját neveltjei, beosztott ifjú mérnökei között volt egy-két ellenlábasa. Bukását részben nekik köszönheti. A Huszár Mátyás keze álatt felnőtt mérnöknemeedék minden egyes tagja, kezdve Vásárhelyi Pálon, végezve a nagyon kevéssé tehetséges és kis szorgalmú, de egy érsek nagybácsival rendelkező Pyrker Józsefen, egytől-egyig szép karriert csinált. Egyedül Huszár bukott el. 1829-ben elmozdítják az országos hajózási felügyelői tisztségből, s utódjává Vásárhelyit nevezik ki. Huszárt Nagyváradra helyezik vissza igazgatónak, de hatáskörét úgy megnyirbálják, hogy télen még a saját irodahelyiségét is magának kellett fűtenie. A megaláztatásokat nem bírta elviselni. Rövidesen megbetegedett, fürdőről fürdőre jár, de az orvosok sem tudtak már elhatalmasodó szívbaján segíteni. 1843. március 10-én elhunyt. A kutatások lassan fényt derítenek a történtekre. Azt eddig is tudtuk, hogy Huszár Mátyás a reformistákkal erősen együttérzett és a haladó reformok tevőleges harcosa volt. A helytartótanács tételes rendelkezése ellenére felsőbbségének többízben magyar nyelvű jelentéseket küld az előírt latin vagy német nyelvűek helyett. Pártolója a hazai irodalomnak és nyelvújításnak. Nemrég előkerült egyetlen nyomtatott művében a pór nép, azaz a jobbágyság életkörülményeinek jobbításáért száll síkra. De ezek mellett volt még nagyobb „bűne" is, amiért nem állhatott meg Rauchmüller v. Ehrensstein József úrnak, az Országos Építészeti Főigazgatóság vezetőjének magas színe előtt. Huszár Mátyás és néhány vele közel egykorú mérnöke, mint Vörös László és Lányi Sámuel a forradalmi mozgalom hirdetőivé lettek. Lányi Sámuelt híres önarcképén vörös jakobinus-sapkában látjuk. Nem kellett ez időben sok ahhoz, hogy valakit, aki az átkos haladó eszmék hirdetőjének gyanújába keveredett, minél hamarább elmozdítsák stallumából. így járt egy időre maga Vay Miklós is, akit — a jakobinus mozgalommal való rokonszenvezés gyanúja miatt — a császár megfosztott generálisi rangjától és csak a nádornak, valamint a magyar országgyűlés tagjainak együttes fellépésére változtatta meg rendelkezését. Ám Huszár esetében nem volt senki, aki szavát hallatta Volna az igaztalanul meghurcolt ember érdekében. A legnagyobb magyar geodéták és vízmérnökök egyike testben-lélekben összeomolva hullott vissza a magyar rögök közé. A nagyváradi öreg temetőben temették el. A temetőt azóta felszámolták; csontjai tömegsírba kerültek. Talán szimbólum is ez: a népből jött, egész életében a népért küzdött, s halála után sokat szenvedett testének földi maradványai is százak és ezrek csontjai közt tűntek el. Áldozzunk néhány perces csenddél e hősi korszak magyar geodétái és kiváló vízimérnökei nemes emlékének." Ezután került sor a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a debreceni Vízügyi Igazgatóság koszorúinak elhelyezésére. Az emléktábla fehér ruskicai márványból készült és arany betűkkel a következő szöveget olvashatjuk rajta: ORSZÁGOS GEODÉZIAI MŰEMLÉK Ez az épület, az egykori „KISHORTOBÁGYI CSÁRDA" sokszor adott szállást a XIX. század kiváló térképező vízimérnökeinek, többek között HUSZÁR MÁTYÁS BOGOVICH KÁROLY és HOLECZ ANDRÁS geometráknak, akik e ház, valamint az azóta lerombolt Ágotái Csárda küszöbét választották a Szegedről, Nagyváradról, Nagyszállásról és Tiszaszalókról 1823—1824 évben kiindított lejtmérési vonalak csomópontjául. Állította a GEODÉZIAI ÉS KARTOGRÁFIAI EGYESÜLET valamint az ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 1964-ben. Dr. Bendefy László 6