Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Hídvégi János: A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete

Király fürdő A Király fürdő a második világháborúban nagyon megsérült, de 1958-ban újjáépítették úgy, hogy annak műemlékjellege igen kedvezően domborodott ki. Az épület nemcsak a külső képét illetően megnyerő benyomású, de a belső átépítést is ízlésesen és egészségügyi szempontból megfelelően oldották meg. A Király fürdőben gyógykezelés nincs, csak tisztasági fürdés célját szolgálja, ezért nem gyógyfürdő. A hideg- és meleg ásványvizet a Lukács gyógy• fürdő területén levő víznyerő helyekről kapja. A meleg ásványvizet a Király forrás, Lukács kút és a IV. sz. kút szolgáltatja. A hideg ásványvizet a Római forrásból szivattyúval nyomják a csőhálózatba. A hideg ásványvíz biztosítása érdekében a Malomtó vizének elvezetésére a csőhálózat elkészült a Bem térig. Ezt a vizet fogják felhasználni a vezeték továbbépítésével az Imre- és Rudas gyógyfürdőkben. A török időkből származó kupolás medence most is fürdési célt szolgál. A fürdő tetszetős, tiszta és korszerű. A tervezés és korszerűsítés hibája azonban, hogy nem gondoskodtak a fürdőben keletkező gőz elvezetéséről. Ennek következménye, az egészségügyi vonatkozáson kívül, hogy az épület belső falai, az állandó gőzképződés következtében, egyes helyeken már mállanak. Az újjáépítés további hiányossága, hogy a kupolás nagymedence ürítő nyílását nem a legmélyebb, hanem a legmagasabb pontra helyezték el. Császár- és Lukács gyógyfürdők A Császár- és Lukács gyógyfürdő egész éven át működő hévizes gyógyfürdő. A vizek eredetére vonatkozóan megállapítható, hogy azok meleg- és hideg karsztvíz komponensből tevődnek össze. A különböző jellegű vizek keveredési aránya szabja meg a víz hőmérsékletét és vegyi összetételét. Ezeknek keveredési helye és mértéke a Császár- és Lukács gyógyfürdők viszonylatában még nem tisztázott. Tény, hogy a hideg tényező erősen előre nyomul a meleg rovására. Ez a körülmény a melegebb vizeknek az Alföld felőli és Budapest alatti részeken történő fokozottabb megcsapolásával magyarázható. Jelen esetben egyértelműen megállapítható ez a margitszigeti II. kút fokozottabb vagy kevésbé intenzív igénybevételével. A Császár- és Lukács gyógyfürdők melegvízellátását a következő víznyerő berendezések biztosítják: 1. Király forrás vízhozama jelenleg 350 l/p, hőmérséklete 40 C°. 2. IV. sz. kút 100,6 m mély. Hozama készítésekor 2278 l/p, vizének hőmérséklete 63 C°. Jelenleg 1200 l/p és 54 C°. 3. Üj Lukács kút 73,2 m mély. Készítésekor: 1200 l/p és 58 C°, jelenleg 800 l/p és 40 C°. 4. Antal kút 415 m mély. Készítésekor; 1148 l/p és 60 C°, jelenleg 700 l/p és 400 C°. Nem működnek a következő források, mert hozamuk oly csekély, hogy esetleges felújításuk szóba sem kerülhet, vagy a vizük lehűlt: Régi Lukács kút, Akna forrás, Iszaptó források, Antal forrás, Kristály kút, Timsós-, Mária, Kénes-, Szikla forrás. E területrészről kapja hévíz és hidegvíz ellátását a Török fürdő és a Fő utcai Király fürdő is. Hideg langyos források 1. Malomtó. A régi bécsi országút építésekor mesterségesen alakították ki ezt a forrástavat. A Józsefhegy keleti oldalán két fő forrás fakad: a Boltív forrás és az Alagút forrás. Ezeken kívül a tó fenekén több helyen lehet észlelni vízfeltörést. A tó vizének hőmérséklete 22—23 C°, vízhozama 2000 l/p. A tó kapcsolatban van a budapesti forrásokkal. Amikor 1959-ben, tisztítás miatt, a Malomtó vizét leengedték, a Császár- és Lukács gyógyfürdők többi forrásainál mindenütt hozamcsökkenés volt, sőt a Török forrás vize ezen átmeneti időben teljesen elapadt. A tóból kapja vizét a Lukács gyógyfürdő férfi uszodája. 2. Római forrás. A Lukács gyógyfürdő női úszómedencéjét táplálja. Hozama: 800—2000 l/p között váltakozik, hőmérséklete 22—23 C°. 3. Török forrás. A Császár gyógyfürdő uszodáit látja el vízzel. Hozama: 3000—5000 l/p, hőmérséklete 25—27 C°. Tekintettel arra a fel nem mérhető értékre, amelyet a budapesti hévizes gyógyvizek képviselnek, nem közömbös, hogyan gazdálkodnak ezzel a vízkinccsel. A gyógyvizeket ugyanis gyógyászati célon túl, a fürdő területén kívül is felhasználják fűtésre vagy fürdésre. Az érezhető vízhiány miatt ez idő szerint azonban éppen az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet nem kap hévizet és fürdővíz szükségletét felmelegített fővárosi ivóvízzel biztosítja. A Császár fürdőben levő ORFI kórházrészleg fűtése hévíz hiányában szintén melegített kazánvízzel történik. Ennek ellenére hévízzel látják el az alábbi, nem egészségügyi rendeltetésű, lakóházakat: az Árpád fejedelem úton 14 bérházat, a Török u. 5—7. sz. bérházat, a Bem téren levő két új épülettömböt stb. A Lukács- és Császár fürdők betegellátási, gyógyfürdő jellegű intézményeit egymástól el kell választaná. A Lukács gyógyfürdő épületeit az elmúlt években korszerűsítették, tatarozták, a kórházi részleget átalakították. Bár az épület mindig vissza fogja tükrözni, hogy eredetileg nem kórháznak épült, állapota jelenleg elfogadható. Nagy hibája a rossz szellőzés, amely a gépi berendezés hiányának következménye és ezért a vakolat, a csempével el nem látott területeken idő előtt tönkremegy. A Lukács fürdővel ellentétben a Császár fürdő épülete nagyon elavult és romos. Ha műemlék jellege miatt újjáépítik is, abból igazi, korszerű kórház és gyógyfürdő sohasem ilesz. A düledező épület falai penészesek, a vakolat hullik, a folyosó, gőzfürdő és a WC ablakai nem nyithatók. A helyiségek egy része egyáltalán nem vagy csak közvetve, a szomszédos helyiségeken át szellőztethető. Ennek következtében, miután gépi szellőzés nincs, az épületben kellemetlen, áporodott, gőzfürdői levegő érezhető. Az épület jelen állagából következik, ihogy gyógyfürdőben nincs biztosítva sem a korszerű betegellátás lehetősége, de hiányoznak a dolgozók szociális és egészségvédelmi berendezései is. Ezen a területen található a Török fürdő, amely ugyan nem gyógyfürdő jellegű, de vizét ebből a forráscsoportból kapja. A Török fürdő nem műemlék. Pesterzsébeti Jóclos-Sós gyógyfürdő A fürdő területe 2,7 ha. és ezen egy jódos-sós vízzel üzemelő gyógyfürdő és hidegvízzel táplált strandfürdő található. A fürdő átlagos napi forgalma 4—500 fő. Ebbe a nyári strandfürdőzők száma nincs beszámítva. A gyógymedencék vizét naponta cserélik, a kádfürdőkét esetenként váltják. Az első kutat 1934-ben Földvári János fúratta. Ekkor 360 m mélységben 14 C°-os jódos^sós vizet kaptak. Miután ennek a kútnak a vize nem volt elegendő, 1935-ben újabb kutat fúrtak, amikor 186 m mélységben 14 C°-os hőmérsékletű kénes vizet kaptak. Ennek a két kútnak a vizét melegítik fel, és így teszik alkalmassá gyógyfürdés céljára. Miután a kutak vízhozama időközben erősen lecsökkent, ezért 1957-ben újabb fúrást végeztek, amikor is az egyik kútból, 112 m mélységben 300 l/p mélységű jódos-sós vizet, a másik kútból 36 m mélységben 212 l/p menynyiségű kénhidrogén tartalmú vizet kaptak. A gyógyvizet a 112 im mély kút szolgáltatja, a kénes vizű kút, tartalék. Jelenleg a többi kutat már nem üzemeltetik. A kénes kút kissé nagyobb kloridtartalmú, kemény 67