Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Gondozó György: Adatok a pusztavámi bányaüzem vízellátásához

7. 19,50—19,80 m-ig. Miintahiány. 8. 19,80—23,80 m-ig. Homok: barnásszürke, kissé agyagos kötésű, erősen meszes, apró és közepes szemcsés (0,1—0,2 mm 0). Anyaga kvarc, kevés színes elegyrész, kevés csillám, jól koptatott, jól osztályozott. (Pliocén) 9. 23,80—24,80 m-ig. Homokos agyag: szürke, erősen kötött, erősen meszes, mészgumós, kissé finomhomokos. (Eocén) A 8. sz. homok vízdús rétegnek bizonyult, amelyből a vízzáró agyagréteg átharántolása után azonnal kifolyó víz jelentkezett. A homokréteg alatt már a széntelepes csoport jelentkezett, s így a fúrási 24,80 m-ben beszüntettük. A bekapcsolt réteg nyugalmi vízszintje +247,97 mA. f., amely 1,00 méterre van a lyuk szintje fölött. A lyuk szintje +246,97 mA. f. A kifolyó víz mennyisége a +246,97 mA. f. szinten 175 l/p volt. Ez a vízmennyiség bőségesen elégnek bizonyult az üzem vízigényének biztosítására. A lyuk végleges kiképzése {2. ábra) után 156 üzemóra kompresszorozást végeztünk a 102 mm átmérőjű termelő csövön át 17,50 méterből és ekkor a kapott vízmenynyiség 1200 l/p volt és az üzemi vízszint —2,70 m. A kút vízhozam görbéje szemlélteti a mélység szerinti várható vízmennyiség alakulását (3. ábra). N0

3 NO

2 O2 fogyasztás szabad COj HCO3 össz. oldott Fe hőmérséklet 1,50 mg/l 0,04 mg/l 3,00 mg/l 36,70 mg/l 437,00 mg/l 495,00 mg/l 0,40 mg/l 9 C° 3. ábra. A Pusztavám IV. sz. kismélységű artézi kút vízhozamgörbéje. Nyugalmi vízszint: +1,00 m; fajlagos vízhozam: 222 l/m. (Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat felvétele.) A mélységi vízmintát 19,00 méterből vettük. A fenti elemzésből megállapítható a víz felhasználhatósága háztartási és ipari célra. A vastartalom 0,40 mg/l mennyisége a kút szakaszos használata esetén korrózióvédelmet igényel. Ez a vízszolgáltató létesítmény 1963. év júliusától üzemel. Folyamatosan biztosítja a 2000 fő létszámú üzem fürdő-ivóvíz igényét. Ez a létesítmény látja el az üzem készenléti épületét, a Budapesti Fűrészek Sikárosi telepét ivó- és ipari vízzel (50 fő), valamint a MÁV pusztavámi állomásának vízigényét. Ez a mennyiség naponta 120—150 m

3, amit a kút bőségesen fedezni tud. A vízellátás várható alakulása A IV. sz. artézi kút az eddigi megfigyelések szerint állandó vízhozamúnak mondható. A mélyművelésű bányaüzemek, valamint a tervezett külszíni fejtés tovább csökkentik azokat a területeket, amelyek még megbontatlan, zavartalan vízföldtani egységnek tekinthetők. Valamennyi működő aknaüzem a művelt telepek feletti víztároló rétegeket megtöri, vizét lecsapolja. Az épségben maradt rétegek vize az öregségi bányatérségek közelsége miatt szennyező hatású is lehet. így a jövőben a fedőrétegekből jelentősebb vízinyerési lehetőség erősen korlátozott, vagy teljesen lehetetlen lesz. A IV. sz. artézi kút körzetében 5—6 év után már külszíni fejtés működhet, tehát vizére nem lehet számítani. Ezért olyan víznyerő létesítmény kiképzését javasoljuk, amely nem a fedőrétegek, hanem a kréta, illetve a triász karsztos rétegeiben tárolódó vizet használná fel. Ez esetben nem okozna nehézséget a hely kijelölése, mert esetleg kerülhet olyan részre is, ahol már korábban bányaműveletek is voltak. A közeli területen mélyültek olyan szénkutató fúrások, amelyek a kréta, illetve a triász mészkőig haladtak, s azokból felszálló vizet kaptak. E fúrások adatainak felhasználása támpont lehet egy ilyen karsztvíz-kút helyének kijelölésére. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat korrózióvédelmi csoport vizsgálata alapján a víz kémiai öszszetétele a következő: pH 7,40 lúgosság 7,15 m/m. HCl/'l ö. keménység 24,60 nkf. v. keménység 20,00 nkf. m. keménység 4,60 nkf. Ca 123,00 mg/l Mg 31,60 mg/l Cl 12,50 mg/l SO4 60,50 mg/L Mn 0 NH

4 0 Összefoglalás Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat pusztavámi üzeme vízellátása az 1943—63. évek között végleges .megoldást nem nyert. Kis teljesítőképességű ásott kutak csak részben biztosították a növekvő vízigényeket. Az 1963. évben létesített artézi kút jelenleg megfelelő biztonsággal, kellően ellátja a bányaüzem és a MÁV állomás vízigényét. A jövőben ennek ellenére várható a IV. sz. artézi kút vizet szolgáltató rétegének megbontása a külfejtésekkel. Ezzel megszűnik annak lehetősége, hogy kis mélységből, fedőrétegekből biztosíthassuk a vízellátást, öt év múlva az 1969—70. évben gondoskodni kell olyan vízszolgáltatás biztosításáról, amely független lesz a mindenkori bányaműveletektől. Javasoljuk a kréta, illetve a triász karsztvizet tároló rétegek bekapcsolását a vízellátásba. /000 62