Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Thoma Frigyes: Szabatos vízszint észlelési módszer és annak gyakorlati alkalmazása

A (16) egyenlet alapján különböző t mérési időtartamokra és különböző dj hibákra szerkesztettük meg a 2. ábrán látható grafikont. A grafikon alapján az időmérés szükséges gondossága elbírálható. 3. A párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett hiba A párolgó vízfelület tervezett nagyságát A' = D2-JT 50,472-3,1416 = 2000,587 cm2-ben (18) állapítottuk meg. Feltételezve, hogy a mérőtartály pereméneik legyártásakor a hosszméretek meghatározásában legfeljebb JD == ± 1,0 mm-es hibát követnek el, a hibás felület szélső értékei [D + 4D]2 . ti [50,47 +0,1]2.3,1416 A tnax = ' = ' " = 4 4 = 2008,523 cm2 (18a) [D-áDp-jt [50,47-0,1)2.3,1416 4 ~ 4 (18b) A'„ = 1992,662 om2 lesznek. Fenti szélső értékek a tervezettől d

(J

)=A'-A'

maa

;=-7,936 cm2 (19a) illetve d

(+ >= A*- A'

mi

n = + 7,925 cm2-rel (19b) térnek el, melynek alapján a kísérleti mérőberendezésnél a maximális középhibát d a = 7,93 cm-ben vettük figyelembe. A párolgó vízfelület nagyságának hibájába beleértendő a tartály oldalainak hullámos (nem sík) voltából származó hiba is. A 2. pontban közölt levezetésihez hasonlóan felírható, hogy a mért párolgás középhibaszázaléka a párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett hiba hatására <L(A> d

e(A) % = —? e mely egyenletben d

cU) = e-e" Mivel e"-re érvényes, hogy q 100 (A+d^) t és az (1) képlet szerint A-t (20) (21) (22) (23) ezért a (20) egyenlet a behelyettesítés, beszorzás és egy szerűsítések után a d

eU) % = (1 -) 100 (26) A±d^ alakot veszi fel. Az egyenlet szerint: „A párolgó vízfelüllet meghatározásában elkövetett hiba hatása a mért párolgás középhibaszázalékára független a párolgás mértékétől, valamint a mérés időtartamától. A hiba hatását a párolgó vízfelület és a párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett hiba nagysága befolyásolja". Általánosságban D

E<^> % =

F3 (A' D^) C

3 (27) A (26) egyenletben szereplő A értéke ugyanazon mérőberendezésnél állandó, tehát d

e(

A~> % értéke egy adott 'készüléknél szintén állandó. A 3. ábrán levő grafikon — amelyet a (26) összefüggés alapján szerkesztettünk meg — a mérőtartály párolgó vízfelületének meghatározása folyamán elkövetett hosszmérési hiba függvényében adja meg a mért párölgás középhibaszázalékát különböző nagyságú köralakú vízfelületek esetére. E grafikon szerint a párolgásmérő vízfelületének célszerű nagysága 2000 cm- körül van, mert az ennél nagyobb vízfelületek meghatározása folyamán elkövetett hosszmérési hibák következtében a mért párolgás középhibaszázalékai már csak igen kismértékben csökkennek. ±0.0 ±02 ±0* ±06 3. ábra. A párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett középhiba különböző felületek esetén 4. A párolgó víz és az utánpótlásra felhasznált víz hőmérsékletcinek nem megegyező értékeiből származó hiba A párolgásmérő kád sízabad vízfelületének párolgására többek között hatással van a párolgó víz hőmérséklete. Amennyiben a víz hőmérséklete megváltozik, a párolgás nagysága is megváltozik. Általában mondhatjuk, hogy nagyobb hőmérsékletű víz felületén erősebb a párolgás, mint kisebb hőmérsékletűnél, feltéve, hogy a levegő hőmérséklete ugyanakkor változatlan marad. Mivel az elpárolgott víz utánpótlására szolgáló becsepegtetésre szánt víz különálló edényből származik, feltehető, hogy aninak hőmérséklete különbözik a párolgásmérő kádban levő víz hőmérsékletétől. Ez a tény kétségtelenül a mért párolgást is befolyásoló bizonyos hibára vezet. A párolgásmérő kád hőháztartása ugyanis a különböző hőmérsékletű vizek keveredése folytán minden egyes becsepegtetés után megváltozik. Kérdés, milyen mértékű az ebből származó hiba, és hogy ez a hiba elhanyagolhatóan kicsiny lesz-e? Ha elfogadjuk azt, hogy két ugyanakkora „V" térfogatú, de különböző t°

]

( illetve t°

2 hőmérséklétű víz összekeveredése után „2V" térfogatú és t° = tf. + tf. hőmérsékletű vizet nyerünk, akkor kiszámíthatjuk, hogy a párOlrásmérővel végzett méréseinknél milyen hőmérsékletváltozásra, tehát milyen hibára kell tekintettel lenni. Tételezzük fel, ihogy a V <»>) = 51150 cm

:

i térfogatú vizet tartalmazó mórőkád vízhőmérséklete t (">)= 12 C° és a becsepegtetésihez felhasznált például V <W = 50 cm

3 térfogatú víz hőmérséklete t <

f

t> = 14 C°. Ha a V W = 50 cm

3 becsepegtetett víz az előbbiek értelmében 50 om

3 12 C°-os vízzel keveredik, akkor ebből V (1) = 100 cm», t (i) = 12+14 13 C°-os vizet nyerünk. A teljes keveredés végén a párolgásmérő kád V dO) = 51200 cm

3 mennyiségű vizének hőmérséklete tüO) = 12,00195 C°-ra emelkedik. Ebből a hőmérséklct27