Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Vitális György: A Balti-tengertől a Magas Tátráig

Ár/s/átyos tömegei kőzeteAr és üledékes fokaró/t/Ar Ar/stotyos /cozefet ÖtedeA'fj takaró /iagas tatra/ takarőredő (.kt/trctrotva sorozat) Czervone W/erct?y-t gyűrődés Pod Boriska /m Jelmagyarázat Tátra ay'/ tokarőredők (ffegtova sorozat) tfr/stő/yos kőzetek Atezozőos sorozat C/evont-i gyűrődés Ar/sfátyas köretek felső tá/raatft tatra rőredo d/ső tatra atf'/ takaróre dó felső d/p/ta'c/á (áYrok/et• -Pp ten tea) Alsó d/gttác/ó (Suctiy kt/ erct}-Hawran) Podria/ai pafeoge'n ATegyedkor Mezozőos sorozat 11. ábra. A Magas-Tátra hegységszerkezeti térképe (Re-gionalna geologia Polski, Tom. I. Karpaty, 2. kötet Tektonika, Krakow 1953. után) Tivardy (Jpta2 Ctemniak „ 2027m 2099m : ..afó-'f.—— í Tomanowa fro go Gtodhe^' Mittusia-völgi/ Sj Je/magyarazat m^«* EJ*** m^m^ - Magaslatra! kifejlődés l&ytéfí [^»1 tíeuper ^Atrifa -Tatra agi kifejlődés——— — !000 leoo <600 tuoo 1200 1M0 sua 600 soo [

^Dagger í^j^' ^f^Kevper JfíM/rtC ^E^A.triax ^7\Perm ^ Gránit 3maim 12. ábra. A Magas-Tátra szelvénye a Koscieliska-völgy keleti oldalán (Rabowski F.—Goetel W. után) A tátrai gleccserkárok, amelyekben ma tavak találhatók, nagyjából 1400 m, 1600—1700 m és legfeljebb 2150 m tengerszintfeletti magasságban helyezkednék el. A korábbi felfogás szerint azt tartották, hogy a tómedencék tengerszintfeletti magassága összhangban van a tátrai eljegesedésekkel. A legalacsonyabban fekvő károk az első, a legmagasabban fekvők az utolsó eljegesedéskor keletkeztek. Klimaszewski M. professzor véleménye szerint a károk keletkezése kedvező morfológiai viszonyok esetében, minden nagyobb pleisztocén lehűlés alkalmával lehetséges. A pliocén után (a Tátra kiemelkedése következtében) a Tátrában nagy eróziós völgyek voltak. A legmagasabb fekvésű völgyek mindhárom eljegesedés során eljegesedtek, az 1600—1700 m tengerszintfeletti magasságban levőket csak két eljegesedés, míg a legalacsonyabban fekvőket csak egy eljegesedés érintette. A jelenlegi vízhálózat az egykori gleccservölgyeket követi, a vízesések ipedig az egykori oldalgleccserek pereméről zúdulnak le. * Befejezésül gondolatban végigkövetem a csörgedező,' folyó, majd hullámzó vízcseppek útját, s közben ismételten átélem a megismert tájak nagyszerű látványát. Dr. Vitális György ) 102