Hidrológiai tájékoztató, 1964 június
HIDROMECHANIZÁCIÓS ANKÉT - Szentandrási Gyula: Beszámoló a bajai hidromechanizációs töltéserősítés kísérleti munkájáról - Stimm Miklós: A hidromechanizációs töltéserősítés gazdaságossága
A HIDROMECHANIZÁCIÓS TÖLTÉSERŐSÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGA STIMM MIKLÓS Országos Vízügyi Főigazgatóság A hidromechanizációs kísérleti töltésépítés tapasztalatait nemcsak műszaki szempontból kell értékelnünk, hanem azt is meg kell vizsgálnunk, hogy gazdaságossága indokolja-e további széleskörű alkalmazását. Minden új eljárás alkalmazásának kettős célja van. Az egyik feltétlenül az, hogy a műszaki feladat azonos, vagy jobb minőségben legyen megoldva. A másik cél az, hogy az új technológia termelékenyebb és így gazdaságos legyen, vagy legalábbis a műszakilag jobb megoldás ne legyen lényegesen drágább a korábbinál. Van eset, hogy az eljárás további alkalmazása műszaki szempontok alapján az árkérdésektől független, mikoris olyan feladat megvalósítása a cél, mely merőben újszerű. Általában azonban a műszaki és gazdasági előnyök együttes jelentkezése biztosítja az új módszer elterjedését, mert a jó és termelékeny műszaki megoldás velejárója a gazdaságosság is. Az árvédelmi töltéserősítés hidromechanizációs végrehajtásának műszaki elgondolásait, a bajai kísérlet műszaki eredményeit és értékelését Szentandrási Gyula előadása teljes mélységben taglalta. Az én feladatom, hogy rávilágítsak az eljárás gazdaságosságára is. Az eredmények ismertetése és kritikai vizsgálata előtt röviden meg kell említenem, hogy a kísérleti munka előtt és a munkavégzés során hogyan biztosítottuk az alapadatokat az elemző munkához, az utókalkaulációhoz. A művezetéssel is megbízott tervezővel közösen kidolgoztuk és előírtuk az építési naplók vezetésének módját és azokat a szempontokat, amelyre az építési napló vezetésénél a kivitelezőknek figyelmet kell fordítaniok és adatokat szolgáltatniok. Intézkedtünk a költségek gondos szétválasztásáról a költségnyilvántartásban. Ilyen előkészítés után elegendő adat áll rendelkezésre, melyből képet alkothatunk az egyes munkafázisok teljesítményére és költségeire. Az adatok lehetőséget nyújtanak még olyan következtetések levonására is, melyek alapján a kialakult egységárak lényegesen leszoríthatok. A gazdasági értékelés legkézenfekvőbb módjaként kínálkozik, a hidromechanizációs munkavégzés egységárát összehasonlítani a „hagyományos" módon gépláncban (kotró-dumper) végzett töltéserősítés egységárával. Az összehasonlítás megnyugtató módon elvégezhető, mert a választott munkahely adottságai miatt mindkét építési módnál azonos szállítási távolság, azonos munkamennyiség elvégzése szükséges. Az összehasonlítás eredménye relatíve minden töltéserősítésre alkalmazható, mert a befásított hullámtéri anyagnyerőhelyek, valamint az a helyes irányzat, mely szerint a már meglévő kubik-gödrök is feltöltendők és rendezendők, a száraz földmunkagépekkel végzett munka szállítási távolságát is lényegesen megemelik, általában azonossá teszik a hidromechanizációs munkavégzés szállítási távolságával. Az összehasonlítás realitása érdekében a munkán ténylegesen kialakult költségeket, illetve termelési értékeket vizsgálni kell és azokat a tényezőket, illetőleg azok költségkihatásait le kell választani az egységárról, amelyek a munka-kísérleti jellegéből adódnak, valamint abból a körülményből, hogy a kivitelező Folyamszabályzó- és Kavicskotró Vállalat a 10/1959. OVF-ÁH.sz. utasítás alapján a kísérleti jellegű munkát időbérben végezhette. Le kell választani a tényleges kiviteli értékből — I 175 000 Ft-ból — a kísérlet miatti várakozási költségeket. Ezek összértéke a kigyűjtött adatok alapján 308 000 Ft. Az így nyert, a kísérletre való tekintettel fiktív (időbérben elszámolt) termelési érték 867 000 Ft. Az ebből számított és I m 3 kész töltésre vetített egységár 50,40 Ft. A tényleges munkafázisok, a hozzájuk tartozó munkamennyiségek és a 10/1959. OVF-ÁH utasításban foglalt teljesítménybéres elszámolás szerint dolgozva, a munka termelési értéke 778 000 Ft-ot tesz ki. Az ebből számított egységár 45,50 Ft. Ezt a termelési értéket és egységárat tekinthetjük alapárnak, mely alkalmas, hogy az összehasonlító számítások során bázisként használhassuk. Az /. táblázatban feltüntettem a tényleges, a norma szerinti alapárat, valamint az 1963. január l-től érvényes gépi földmunka és szállítási árak alapján képzett és 0,4 m 3 feletti és alatti száraz kotrós géplánccal készített munka termelési értéket és egységárát munkafázisonként. I. táblázat. A különböző módszerekkel végzett töltésépítés egységárainak összehasonlítása 1000 Ft-ban Munkafázis MunkaHidromechanizációs munkánál Szárazföldm. Munkafázis mennyiség t tényl. ár norma sz. ár 0,4 m* feletti kotró 0,4 m» alatti kotró Kotrómunka Humuszleszedés Vízlevezető árok Ülepítőgát Profilrendezés Szivattyúzás Csőszerelés Szivattyúakna 17,284 m : 1 2,970 „ 800 „ 4,630 „ 2,770 „ 393 üo 1,294 fm 496 20 14 125 54 134 24 393 25 8 81 39 208 24 650 67 25 680 67 25 Tömörítés 17,284 m : l — — 36 36 Termelési érték Egységár 867 50,40 778 45,50 778 45,50 818 47,30 Ha a száraz kotrókkal végzett töltésépítés egységárait összehasonlítjuk a tényleges és főképpen a norma szerinti bázisárral, látható, hogy az új módszerrel végzett töltésépítés egységára alacsonyabb, vagy egyenlő, a régi módszerek áraival. Már ez az eredmény is indokolja az új módszer széleskörű alkalmazását az alábbi megfontolások szerint: 1) Egységárban és költségben az új eljárás a réginél alacsonyabb. 2) A száraz földmunkagépekkel végzett munka esetében a vezérgépen kívül még legalább 12—15 szállító járművet is le kell kötni a munkához, hogy a kalkulált egységár rentábilisan tartható legyen, mert ilyen szállítási távolság mellett a vezérgép kihasználása másként nem biztosítható. Ez azt jelenti, hogy lényegesen nagyobb gépi erőt kell lekötni a munka időtartamára, ha a régi módszert alkalmazzuk. A gépi erőt pedig olyan gépekből kell biztosítani (főleg szállítóeszközök) amelyekből nincs elegendő kapacitásunk. 3) A hidromechanizációs eljárás előnye még, hogy nem kell az anyaggödrök helyét kisajátítani, az anyaggödröt rendezni és utólag a korszerű követelményeknek megfelelően esetleg feltölteni. 4) Ugyancsak előnyt jelent közvetett formában az úszókotró által kitermelt anyag eltávolítása a mederből folyamszabályozási szempontból, minthogy sok esetben, és főleg a felső Dunán, gondot okoz a hajóútból kitermelt hordalék parton való deponálása. 74
