Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

HIDROMECHANIZÁCIÓS ANKÉT - Szentandrási Gyula: Beszámoló a bajai hidromechanizációs töltéserősítés kísérleti munkájáról - Stimm Miklós: A hidromechanizációs töltéserősítés gazdaságossága

A HIDROMECHANIZÁCIÓS TÖLTÉSERŐSÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGA STIMM MIKLÓS Országos Vízügyi Főigazgatóság A hidromechanizációs kísérleti töltésépítés tapasztala­tait nemcsak műszaki szempontból kell értékelnünk, ha­nem azt is meg kell vizsgálnunk, hogy gazdaságossága in­dokolja-e további széleskörű alkalmazását. Minden új eljárás alkalmazásának kettős célja van. Az egyik feltétlenül az, hogy a műszaki feladat azonos, vagy jobb minőségben legyen megoldva. A másik cél az, hogy az új technológia termelékenyebb és így gazdaságos legyen, vagy legalábbis a műszakilag jobb megoldás ne legyen lé­nyegesen drágább a korábbinál. Van eset, hogy az eljárás további alkalmazása műszaki szempontok alapján az árkérdésektől független, mikoris olyan feladat megvalósítása a cél, mely merőben újszerű. Általában azonban a műszaki és gazdasági előnyök együttes jelentkezése biztosítja az új módszer elterjedését, mert a jó és termelékeny műszaki megoldás velejárója a gazda­ságosság is. Az árvédelmi töltéserősítés hidromechanizációs végre­hajtásának műszaki elgondolásait, a bajai kísérlet műszaki eredményeit és értékelését Szentandrási Gyula előadása teljes mélységben taglalta. Az én feladatom, hogy rávilá­gítsak az eljárás gazdaságosságára is. Az eredmények ismertetése és kritikai vizsgálata előtt röviden meg kell említenem, hogy a kísérleti munka előtt és a munkavégzés során hogyan biztosítottuk az alapada­tokat az elemző munkához, az utókalkaulációhoz. A művezetéssel is megbízott tervezővel közösen ki­dolgoztuk és előírtuk az építési naplók vezetésének mód­ját és azokat a szempontokat, amelyre az építési napló vezetésénél a kivitelezőknek figyelmet kell fordítaniok és adatokat szolgáltatniok. Intézkedtünk a költségek gondos szétválasztásáról a költségnyilvántartásban. Ilyen előkészí­tés után elegendő adat áll rendelkezésre, melyből képet alkothatunk az egyes munkafázisok teljesítményére és költségeire. Az adatok lehetőséget nyújtanak még olyan következtetések levonására is, melyek alapján a kialakult egységárak lényegesen leszoríthatok. A gazdasági értékelés legkézenfekvőbb módjaként kí­nálkozik, a hidromechanizációs munkavégzés egységárát összehasonlítani a „hagyományos" módon gépláncban (kotró-dumper) végzett töltéserősítés egységárával. Az összehasonlítás megnyugtató módon elvégezhető, mert a választott munkahely adottságai miatt mindkét építési módnál azonos szállítási távolság, azonos munkamennyiség elvégzése szükséges. Az összehasonlítás eredménye rela­tíve minden töltéserősítésre alkalmazható, mert a befásí­tott hullámtéri anyagnyerőhelyek, valamint az a helyes irányzat, mely szerint a már meglévő kubik-gödrök is feltöltendők és rendezendők, a száraz földmunkagépek­kel végzett munka szállítási távolságát is lényegesen meg­emelik, általában azonossá teszik a hidromechanizációs munkavégzés szállítási távolságával. Az összehasonlítás realitása érdekében a munkán tény­legesen kialakult költségeket, illetve termelési értékeket vizsgálni kell és azokat a tényezőket, illetőleg azok költ­ségkihatásait le kell választani az egységárról, amelyek a munka-kísérleti jellegéből adódnak, valamint abból a kö­rülményből, hogy a kivitelező Folyamszabályzó- és Kavics­kotró Vállalat a 10/1959. OVF-ÁH.sz. utasítás alapján a kísérleti jellegű munkát időbérben végezhette. Le kell választani a tényleges kiviteli értékből — I 175 000 Ft-ból — a kísérlet miatti várakozási költsége­ket. Ezek összértéke a kigyűjtött adatok alapján 308 000 Ft. Az így nyert, a kísérletre való tekintettel fiktív (időbér­ben elszámolt) termelési érték 867 000 Ft. Az ebből szá­mított és I m 3 kész töltésre vetített egységár 50,40 Ft. A tényleges munkafázisok, a hozzájuk tartozó munka­mennyiségek és a 10/1959. OVF-ÁH utasításban foglalt teljesítménybéres elszámolás szerint dolgozva, a munka termelési értéke 778 000 Ft-ot tesz ki. Az ebből számított egységár 45,50 Ft. Ezt a termelési értéket és egységárat tekinthetjük alapárnak, mely alkalmas, hogy az összehason­lító számítások során bázisként használhassuk. Az /. táblázatban feltüntettem a tényleges, a norma szerinti alapárat, valamint az 1963. január l-től érvényes gépi földmunka és szállítási árak alapján képzett és 0,4 m 3 feletti és alatti száraz kotrós géplánccal készített munka termelési értéket és egységárát munkafázisonként. I. táblázat. A különböző módszerekkel végzett töltésépítés egységárainak összehasonlítása 1000 Ft-ban Munkafázis Munka­Hidromechanizá­ciós munkánál Szárazföldm. Munkafázis mennyiség t tényl. ár norma sz. ár 0,4 m* feletti kotró 0,4 m» alatti kotró Kotrómunka Humuszlesze­dés Vízlevezető árok Ülepítőgát Profilrendezés Szivattyúzás Csőszerelés Szivattyúakna 17,284 m : 1 2,970 „ 800 „ 4,630 „ 2,770 „ 393 üo 1,294 fm 496 20 14 125 54 134 24 393 25 8 81 39 208 24 650 67 25 680 67 25 Tömörítés 17,284 m : l — — 36 36 Termelési érték Egységár 867 50,40 778 45,50 778 45,50 818 47,30 Ha a száraz kotrókkal végzett töltésépítés egységárait összehasonlítjuk a tényleges és főképpen a norma szerinti bázisárral, látható, hogy az új módszerrel végzett töltés­építés egységára alacsonyabb, vagy egyenlő, a régi módsze­rek áraival. Már ez az eredmény is indokolja az új mód­szer széleskörű alkalmazását az alábbi megfontolások sze­rint: 1) Egységárban és költségben az új eljárás a réginél ala­csonyabb. 2) A száraz földmunkagépekkel végzett munka eseté­ben a vezérgépen kívül még legalább 12—15 szállító jár­művet is le kell kötni a munkához, hogy a kalkulált egy­ségár rentábilisan tartható legyen, mert ilyen szállítási távolság mellett a vezérgép kihasználása másként nem biz­tosítható. Ez azt jelenti, hogy lényegesen nagyobb gépi erőt kell lekötni a munka időtartamára, ha a régi mód­szert alkalmazzuk. A gépi erőt pedig olyan gépekből kell biztosítani (főleg szállítóeszközök) amelyekből nincs ele­gendő kapacitásunk. 3) A hidromechanizációs eljárás előnye még, hogy nem kell az anyaggödrök helyét kisajátítani, az anyaggödröt rendezni és utólag a korszerű követelményeknek megfele­lően esetleg feltölteni. 4) Ugyancsak előnyt jelent közvetett formában az úszó­kotró által kitermelt anyag eltávolítása a mederből fo­lyamszabályozási szempontból, minthogy sok esetben, és főleg a felső Dunán, gondot okoz a hajóútból kitermelt hordalék parton való deponálása. 74

Next

/
Thumbnails
Contents