Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Erdélyi Mihály: Ghana vízföldtana és vízellátása

Gondozott parkjában szebbnél szebb virágágyak, szökőkutak között elrejtve nagy palackozó és ásványvíz üzemek vannak. A felsorolt helyeken kívül is ismeretesek értékes, egyéb gyógyhelyek: Buskó (konyhasós, jódos, brómos források), Cieplice-Slaskie 42 C°-os melegvíz, ennek a közelében Czerniawa savanyúvizekkel, Kudowa arzén és vastartalmú savanyúvizek helye. Ladek radioaktív kénes melegforrások. Solec 800 m-re tszf. konyhasós, kénes, jódos forrásokkal. Ezek mindegyikét a lengyel Egészségügyi Minisztérium külön bizottsága irányítja. E központi szervben nemcsak orvosok, vegyészek, hanem kiválóan képzett hidrogeológusok is működnek. Jóllehet Lengyelországban távolról sincs olyan sokféle ásvány- és gyógyvíz, mint hazánkban, mégis megállapítható, hogy az ő balneológiai szervezetük kiválóan jó. Kívánatos lenne, hogy Társaságunk Balneológiai Szakosztálya és a most újra alakult Országos Balneológiai Egyesület megtalálja a módját, hogy mind az orvosi, mind s műszaki szakembereink tapasztalataikat időközönként kicserélhessék. Ugyancsak társadalmi feladat lehetne a betegek cseréjét megszervezni — a lengyel illetékesek, ezt hangsúlyoznunk kell — messzemenően elősegítenék ezt. Dr. Papp Ferenc GHANA VÍZFÖLDTANA ÉS VÍZELLÁTÁSA DR ERDÉLYI MIHÁLY Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A magyar vízügyi delegáció Vajda József főigazgató-helyettes vezetésével 1963 április-májusában 6 hetet töltött Ghanában. 4500 km-es útvonalon az ország legtöbb vízügyi létesítményét, működőket, épülőket egyaránt, sőt a tervezettek helyét is megtekintette. E delegáció tagjaként ismerhettem meg Ghana vízföldtanát, kiegészítve a helyszínen megelőző szakirodalmi tanulmányaimat. Az ország területének több mint fele őskőzetekből áll, közepén üledékes kőzetek alkotják a voltai medence rétegsorát, míg a nyugati és keleti partszegély kis területén „fiatal" üledékes kőzetek vannak (2. ábra). Ez a földtani adottság, az ország morfológiája, éghajlata, s a belőlük következő talajtani és növényzeti viszonyok (I. ábra) határozzák meg a vízgazdálkodás tennivalóit. 1) Az őskőzetek változó vastagságú (1—40 m) mállott fedőjében, a folyóvízi hordalékban, a mállatlan alapkőzet mélyedései felett és repedezett, töredezett sávjaiban mélyebben is, talajvíz található. Ez sohasem nagy mennyiségű. Az altalaj prekambriumi alaphegysége túlnyomóan víztelen, erősen átalakult kőzet. A karbonátos kőzetek igen ritkák, sohasem terjedelmesek. Ennek következtében talajvizén kívül más felszínalatti vízfajtára nem lehet számítani. Az őskőzetek területén az erdővidéken (/. ábra) csak beruházás a vízkérdés. Víz általában van bőven. A folyókban egész évben van víz. A völgyi hordalékban ugyancsak. A terület dombos, hegyes, tehát tározásra alkalmas hely bőven van. A talaj is agyagosabb, vizet záró. Egyetlen súlyos kérdés, hogy a bányákból kiemelt nagytömegű víz réz-, ólom- és arzénvegyületekkel a folyók egy részét (Pra, Ankokra, Tano) súlyosan és tartósan mérgezi, vizüket használhatatlanná téve. Az őskőzetű szavannás területen elegendő víz csak felszíni vízből nyerhető: a kevés állandó vizű folyó (I. ábra) és az időszakos folyók völgyeiben az esős évszak vizét kell tározni, az erős párolgás miatt a szükségesnek 5—7-szeresét. Igen kedvezőtlen körülmény, hogy az ország éppen vízben legszegényebb vidékein, a sűrűn lakott északi szegélyen, a felszín majdnem síkság, kevés tározásra alkalmas hely van, s igen kevés még az ilyen helyeken is a gát anyagának alkalmas vízzáró kőzetanyag. A talaj túlnyomóan homokos, gránit málladék. A kevés kedvezőtlen tározó hely miatt ezért nagy távvezetékek építése elkerülhetetlen. 2) Az ország közepén a középső devonnak tartott voltai üledékes rétegsor túlnyomóan agyagos kőzetű, még homokköveiben is. Rétegvíz feltárására csak ott alkalmas, ahol a kedvezőbb homokköves kifejlődés túlnyomó, így főleg a szegélyeken (2. ábra). A rétegsor különben nagyon ismeretlen. DNy-i szegélyén fúrással már harántolták. Több száz m-en át egyetlen jobb vízadószintet sem értek. A voltai terület többségében a felszínen agyagos kőzetek vannak, így víztározók létesítése lehetséges. Itt is tehát, ezen az erdős és bozótos szavanna területen a tározott víz lesz a vízellátás alapja. A voltai medence déli felére esik a nagy voltai tározó is, mely néhány év múlva telik meg. A völgyzáró gát Akusombónal épül, ahol a folyam a Togo sorozat kemény kvarcitját és homokkövét keskeny mély szakadékban töri át. A tározó a Volta és mellékfolyói mentén (Afram, Sene, Oti) mélyen benyomuló, eláágazó nagy tó lesz. Legnagyobb hossza kb. 300 km lesz a Volta mellett felnyúló ága mentén. A tározó területéről fokozatosan 50.000 embert telepítenek ki. Óriási vízfelületű, de kicsiny mélységű lesz, éves szint ingadozása pedig tekintélyes. Az ország közepén a vízellátás legfontosabb tartaléka. A voltai medence belsejében a majdnem teljesen sík terület nem kedvez a tározásnak a kedvező kőzetanyag ellenére sem. így ma is már csak kisebb tározókat vájnak, hogy a vízmélységet növeljék, a párolgási felületet csökkentsék. A nagyobb vízigényt majd a jövőben úgy elégítik ki, hogy a voltai tározóból távvezetékkel szállítják a vizet a fogyasztóhoz. 3) A Volta deltájában és az ország DNy-i keskeny parti sávjában rétegvíz tárható fel. Sajnos, még az ivóvíz-szükségletre sem elegendő a víztartók kicsiny kiterjedése és vastagsága miatt. A Volta torkolat hordalékában a száraz évszakban a talajvíz és a folyam vize is sóssá lesz a folyam kicsiny vízmennyisége miatt, mely nem képes a tenger vizét visszaszorítani. Itt a lakosság az árterületek vízzáró agyaggal borított mélyedéseiben tárolódott mocsárvizet issza a száraz évszak második felében, mert a folyó és a talajvíz ihatatlanul sós. A tengerparti lagúnák és a nyílt óceán közti turzás homoksáv talajvize jó, de kevés és helyenként a túlzott használat miatt elsósodott. A voltai tározó áldása itt és a száraz accrai síksági szavannán is érezhető lesz. Állandó és elégséges vizet juttat a folyamba, a deltában pedig az elsósodás vonalát messze visszaszorítja a tenger felé a száraz évszakban is biztosított magasabb vízállás. A szurdok D-i végénél lévő Kpong mellett már épülő óriási felszíni vízkivételi mű látja majd el Accra szükségletének nagyobb felét. Témát, az új nagy kikötő és ipari város, a területen felépülő alumíniumipart, s a deltavidéket, melyen tervezett öntözés és intenzív állattenyésztés a mezőgazdaság hasznát sokszorosára növeli, s a termékek elhelyezése a nagy fogyasztók közelében pedig biztosítható lesz. 58