Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Ungár Tibor: Vízbeszivárgás - talajátázás - épületkár

Ennek nyomán újabb (jelentős vízkezelést nem igénylő vizű) kutakkal lenne a kútcsoport bővíthető. Ezzel egyidejűleg a regionális vízmű vízigénye természetesen csökkenne. A tervezett regionális vízmű 7000—8000 m

3/nap vízigényének a tárgyalt felsőpannóniai vízadórétegekből való tartós biztosítása csaknem kizárt. Ezért célszerű lenne a kavicsterasz vizsgálata során az FTI I. próbakútjának térségében és északabbra is a földárja kutatását folytatni. Ezt a talajvízáramlás sebességének mérése jelentősen megkönnyítené. Partiszűrésű kutak telepítését csak az előző vízkutatások kedvezőtlen volta esetén látjuk gazdaságosnak. Mindenesetre különböző eredetű vizek ugyanazon hálózatra való táplálásának kérdését külön meg kell vizsgálni. Az előzőkkel csupán a Kalocsa—Dunapataj között tervezendő regionális vízmű vízszerzési kérdéseinek kedvező megoldását próbáltuk elősegíteni. Válasz dr. Szabó László hozzászólására Szerző hozzászólásában kiemeli Kalocsa egységes vízellátásának problémáját, függetlenül a regionális vízmű lehetőségétől. Ilyen megvilágításban feltétlenül indokolt a már feltárt és aránylag kedvező vízszolgáltatónak minősült 100—120 m közötti felsőpannóniai homokréteg további kutatása. A korlátozott lehetőségek miatt azonban kétséges, hogy az IS00 m

3/nap vagy a távlati vízigény Negyvenszállás és közvetlen környékéről biztosítható-e — a még eddig ismeretlen kiterjedésű területen — annál is inkább, mivel a meglévő vízműkutak között máris kölcsönhatás észlelhető. A kloridtartalom megnövekedése a felsőbb vagy mélyebb szintekben szerkezeti vonalakat jeleznek alulról felfelé történő migráció útján és éppen ennek tulajdonítható, hogy kloridmentes rétegvizek csak igen ritkán tárhatók fel, mint pl. Negyvenszállás területén, illetve Kalocsa egyes részein. Az alacsony kloridtartalomra (22—30 mg/l) a 102,0—109,6 m közötti réteg feltüntetésekor dolgozatunkban is utaltunk. Dr. Dobos Irma VÍZBESZ1VÁRGÁS - TALAJÁTÁZÁS - ÉPÜLETKÁR DR. UNGÁR TIBOR É.M. Szegedi Tervező Vállalat Az É.M. Szegedi Tervező Vállalat talajmechanikai gyakorlatában több olyan épületvizsgálat fordult elő, amelynek során megállapítottuk, hogy az épület káros mérvű mozgását mesterséges forrásból eredő vízbeszivárgás okozta. Ezek a kérdések látszólag csupán építészetiek, valójában azonban hidrológiaiak is, ugyanis az esetben, ha a beszivárgó vízmennyiség jelentős és a beszivárgás hosszú időn át tart, jelentékenyebb terület építési hidrológiai állapota változhat meg kedvezőtlen irányban. Az alábbiakban néhány ilyen eredetű épületkárt ismertetünk azzal a céllal, hogy a figyelem felkeltése révén hasonló esetek elkerülhetők legyenek. I. A bajai Felsőfokú Tanítóképző Intézet épületének O Z/i/röl Jtoooaq

a fo/y* rröe/otorna I. ábra. A Bajai Felsőfokú Tanítóképző Intézet épületén végzett toldások, stb. helyszínrajza (I. ábra) oromfalán évtizedek óta jelentős repedések látszanak. A közeli épületszárny falain sok ferde repedés, az oromfal téglafugái közötti álló hézagokon helyenként több cm-es széthúzódás mutatkozik. A fa fedélszék vízszintes bekötő-gerendáinak csapjai az álló oszlopokból 5 — 6 cm-re kihúzódtak. A K-i határfal kb. 6 cm-rel "kinyomódott". Az épület-lábazat beszintezése útján megállapítottuk, hogy ez az épületrész az É-i épületsarok felé kb. 7 cm-t egyenlőtlenül süllyedt. Az épületen korábban különféle átalakításokat végeztek, amelyekről az Lábra nyújt felvilágosítást.Toldásokon, új falbeépítéseken kívül pincebetöltést is végeztek. Ezért a károk okát keresve, eleinte a szerkezeti állapot kedvezőtlen megváltozására, terhelés-átrendeződésekre gyanakodtunk, ezt azonban a szerkezeti vizsgálat nem igazolta. A károsodást talajteherbírás hiányával nem magyarázhattuk, mivel az alapok alatt kielégítő teherbírású iszaptalajt találtunk s kedvezőtlenebb réteg a mélyebb szintben sem fordult elő. A helyszíni vizsgálat során kiadódott, hogy az épület szennyvizeit a legutóbbi időkig az épületsarok közelében lévő téglafalazatú gyűjtőaknába vezették. A károknak a gyűjtőaknákból történt szétszivárgással kapcsolatos eredetét az oromfali repedések iránya, a lábazati vonalnak az aknák felé irányuló lejtése, továbbá az a körülmény, hogy az épületen egyebütt károsodás nem fordul elő, teljes mértékben igazolta. Alárendeltebben szerepe lehet az egyenlőtlen süllyedések keletkezésében a közeli szabad-kifolyású esőcsatornából származó koncentrált vízbeszivárgásnak. 2. Az egyik vidéki üzem 45 m magas kéményén, a felszín fölötti 4,9 m magasan betorkolló füstcső körül jelentékeny repedések támadtak. A kémény geodéziai mérése annak megbillenését mutatta ki; a kémény-tengely külpontossága a kémény felső végén 30 cm (2. ábra). A kémény egyik oldalán keskenynyomtávú, másik oldalán normálnyomtávú iparvágány található, utóbbi függőleges vetületben a kéményalapot alkotó beton-körtárcsa fölött helyezkedik el. A kémény mellett szabadtéri szén46