Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kocsis Árpád: A kiskunsági öntözőrendszer

jelölt átvágások kivételével, ezáltal kevés mezőgazdaságilag jól hasznosítható terület igénybevételére lesz szükség. A csatorna csésze-szelvényű, 1:20, 1:10, valamint 1:8-as oldalrézsüvel. A csatorna 0 — 500 fm közötti szakaszán a végleges 42 m

3/s vízvezetés esetén 0,49 m/s sebesség áll elő, ami nagyobb az itteni homokos talajra megengedett sebességnél, ezért a meder már most 30 cm-es kavicsterítést kap. A többi szakaszon a sebesség a megengedett alatt marad (0,30—0,35 m/s). A főcsatorna hossz és kezdeti szakaszának mintakeresztszelvényeit a 2. ábra tünteti fel. _végleges 250 HOLTMEDERBEN A főcsatorna a Soroksári Duna-ágból kapja a vizet. A Soroksári Duna-ág vízellátásának megjavításával a terv nem foglalkozott. Az átvágások és a meglévő meder szivárgási viszonyainak feltárására a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat és a VIZITERV Talajmechanikai osztálya végzett vizsgálatokat. A 0,40—2,50 m mély, felül humuszos kötöttebb fedőréteg alatt homoklisztes és durvább homokrétegek helyezkednek el. Az egyik jellegzetes talajrétegszelvényt és az alsó vízvezetőbb rétegek szemcseeloszlási görbéinek tartományát a 3. és 4. ábra szemlélteti. 3D 2. ábra. A Kiskunsági főcsatorna hossz- és mintakereszt szelvényei It.SZf. 10 szf. 9szf. 3 szf 91 n 3. ábra. Jellegzetes talajszelvény A vizsgálatok eredményeképp a csatorna fenékvonafazásával a tervezők igyekeztek minél magasabban maradni, mert a mélyebben fekvő homokos rétegek függőleges szivárgási tényezője elég nagy, k=6,7xl03 — l^xIO^cm/s és a szakvélemény szerint szigetelésre volna szükség mindenütt, ahol a csatornaszelvény ezeket a rétegeket 30 cm-nél jobban megközelíti. A FTV 280 mm 0 furatba j e/m Q

Qj

jorgzQi Folyós homok — Iszapos mos homok — Iszapos mo -ábra. A homokos talajok szemcseösszetételi görbéinek tartományi határai 38