Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Almássy Bálint: Eger város északi részének vízellátása

EGER VÁROS ÉSZAKI RÉSZÉNEK VÍZELLÁTÁSA ALMÁSSY BÁLINT ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat /. A vízkutatás célja és feladatai Eger város vízműve az 1920-as évek végén épült ki. A kedvező víznyerési lehetőségek a vízellátást az utóbbi évekig biztosították, a vízműfejlesztés elsősorban a hálózat bővítésében és korszerűsítésében jelentkezett. A város természetes terjeszkedése, a várostól É-ra épült és tervezett ipari létesítmények és a nemrégiben elkészült városfejlesztési tervek azonban egyaránt a vízszükségletek nagyarányú megnövekedését eredményezték, elsősorban Eger északi részén. 1962-ben Felnémet községet közigazgatásilag Egerhez csatolták. A tervezett fejlesztés itt is megköveteli már a vízvezetéki ellátást. A megnövekedett vízszükségletek kielégítése érdekében — a Heves megyei Tanács kezdeményezésére — 1955-ben előzetes kutatási terv készült, majd az 1960 — 62 években részletes vízkutatásra került sor. Jelen ismertetésben a meglévő egri vízművel nem foglalkozunk, csak a kép teljessége érdekében térünk ki rá röviden. 1926-ban az egri városi vízmű létesítésekor a Földtani Intézet adott szakvéleményt a vízbeszerzési lehetőségekről. Ebben Schréter Zoltán rámutatott a város területén fakadó melegvizű források felhasználási lehetőségére, a közvetlen felhasználás helyett azonban a melegvíznek mélyfúrással való feltárását ajánlotta. Egyidejűleg rámutatott a várostól É-ra lévő hidegvíz-beszerzési lehetőségekre is. A Schréter Zoltán által kitűzött kutat 1926-ban a Zsigmondy cég kivitelezte. A régi vízmű vízbeszerzésének bővítésére 1961-ben épült új mélyfuratú kút. (1,2) 2. Vízigények Az egri vízmű jelenlegi átlagos víztermelése kereken 7500 m

3/nap. Az átlagos napi vízfogyasztás 180—220 l/fő. A hazai viszonylatban nagynak tekinthető fejadag oka nem utolsósorban a szolgáltatott víz nagyobb hőmérsékletében rejlik, melyet az ellátott lakosság annyira megszokott és megkedvelt, hogy a hidegvizű ellátás gondolatát meglehetősen idegenkedve fogadja. A városfejlesztési tervek — melyeket a VÁTI dolgozott ki 1961—62-ben — az Eger patak két oldalán új lakótelep létesítését irányozta elő (/. dbro a 34 oldalon), s meghatározta Felnémet kiépítési fokát is. Az emiatt jelentkező teljes többletvízigényt a jelenlegi vízmű már nem tudja kielégíteni. A víztermelés növelése földtani, illetve vízföldtani indokok alapján a jelenlegi víznyerőhelyek bővítésével nem oldható meg. A távoleső északi területek és Felnémet vízellátásának biztosítására a gazdasági és műszaki szempontok is közelebbi víznyerőhelyek felkutatását és új északi vízmű létesítését kívánják meg, 4120 m

3/nap víztermelési teljesítőképességgel. A vízszükségleteket az érvényben lévő tervezési normák és irányelvek alapján határoztuk meg, melynek eredményeit az /. táblázatban foglaltuk össze. I. táblázat. Vízszükségletek Közvetlen igény m

3/nap Távlati igény m

3/nap átlag csúcs átlag csúcs Felnémet 330 495 660 990 Új lakótelep 1 794 2 691 2 084 3 126 Összesen: 2 124 3 186 2 744 4 116 Külön meg kell még emlékeznünk röviden az Egri Finomszerelvénygyár igényeiről. Az üzem vízellátása az egykori Berva forrás helyén létesített karsztkúton alapszik. Távlati vízigénye 3500 m

3/nap. Vízellátásának biztosítására az egri vízkutatással egyidejűleg került sor. 3. A vízföldtani viszonyok általános ismertetése, a kutatási területek A kutatás szempontjából számbajöhető területrész földtani térképét Schréter Zoltán (3) és a Magyar Állami Földtani Intézet felvételei alapján az I. ábrán mutatjuk be. A tágabb terület földtani képe a Bükk hegység peremvidékének változatos felépítéséből következik. Környékünkön a legidősebb kőzetek a triász időszak képződményei. A mészkövek és dolomitok legközelebb Eger ÉK-i részén az Eged vonulatban, majd a Bervabérc közelében jelentkeznek a felszínen. A strandfürdőnél a vízmű mélyfúrásai érték el a mélybezökkent triász képződmények egy magasabban maradt, hegységszerkezetileg erősen igénybevett rögét. Ezekre a képződményekre az alsóeocén, szárazföldi vörös agyagból, homokból és homokkőből, valamint kavicskonglomerátumból álló rétegsor települ, melyet az Eged vonulatban nyomozható felsőeocén konglomerátum és nummuliteszes mészkő követ. Ezek felett az oligocén márgás, agyagos rétegsor, majd középsőmiocén és szarmata homok, homokkő, kavics és agyag következik. Ez utóbbiak közé helyenként barnakőszén telepek is települtek. Észak felé, Szarvaskő környékén, az idős eruptív kőzetek, délebbre pedig a miocén vulkáni tufák jelentkeznek. Ez utóbbiak Egertől K és D felé nagy vastagságban vannak a felszínen, de a Bervabérc lankásabb nyúlványán lévő feltárásokban is megtalálhatók. Végül a pleisztocén agyag-homok, mésztufa és teraszkavics képződményeit, óholocén teraszképződményeket, s a völgytalpokon elhelyezkedő jelenkori törmeléksorozatot kell említenünk. A hegységszerkezeti viszonyokra a DDK—ÉÉNy-i hegységképző erők hatására kialakult redőzés, felpikkelyeződés, illetve a vízkutatásunk szempontjából elsőrendűen fontos és területünkön jól szembetűnő törésrendszer jellemző. Az ÉÉNy—DDK-i irányú széthúzásos haránttörések mentén helyezkednek el a nagy karsztforrások (felsőtárkányi Sziklaforrás, Berva-forrás) (4). A röviden áttekintett földtani adottságok ismeretében vizsgálat tárgyává kellett tennünk a karsztvízfeltárás lehetőségeit, a harmadidőszaki képződményekben található rétegvizek feltárásának lehetőségét és a negyedkori teraszképződményeket. Karsztvízbeszerzés szempontjából elsősorban a Finomszerelvénygyár vízellátását biztosító egykori Berva-forrás környékét vizsgáltuk meg. Mélykutató fúrással kívántuk megvizsgálni a karsztvízfeltárás lehetőségét a Felnémet— Felsőtárkányi völgyben, és végül — csak tájékozódás céljából — a távolabb eső felsőtárkányi Sziklaforrással is foglalkoztunk. Az Almár völgy távolabbi szakaszán fiatal harmadidőszaki barnakőszén tartalmú képződmények fejlődtek ki, ahol a széntelepes rétegsorban elhelyezkedő homokrétegek tartalmaznak vizet. A régebbi feljegyzések szerint az ezekből nyert vízbetörések kezdetben 130—350 l/p vízmennyiségeket szolgáltattak (5), ezek azonban néhány hónap alatt teljesen elapadtak. A rendelkezésre álló adatok egybevetése után megállapítottuk, hogy e területen hoszszabb ideig igénybevehető víztartó rétegek nem várhatók. A nagy távolság is kedvezőtlen, ezért itt a feltárások létesítését elejtettük. 3 33