Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Falu János: Vízszerzési lehetőségek Uny környékén

VÍZSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK ÚNY KÖRNYÉKÉN FALU JÁNOS ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Úny—Dág és Máriahalom községek ivóvíz ellátásának kérdésével már évtizedekkel ezelőtt is foglalkoztak. Mindhárom község területén mélyítettek vízkutató fúrásokat, melyek rendkívül kedvezőtlen eredménnyel vagy teljesen eredménytelenül zárultak. Az eredménytelen kutatófúrások következtében ezen községek Ivóvízellátása ma sincs kielégítő módon megoldva, mennyiségi és minőségi szempontból sem. A közeljövőben tervezésre kerülő regionálisvízmű beruházási programjának elkészülte előtt ismertetjük az FTI e területen 1961 évben végzett kutatásának eredményeit, rövid összefoglalását adva a vízszerzési lehetőségeknek. Vízföldtani viszonyok Karsztvíz. A vízellátás szempontjából vizsgált községek a földtani irodalomból ismert ún. Zsámbéki-medence ÉK-i peremén helyezkednek el. A földtani irodalomból ismeretes, hogy e medencerészhez legközelebb eső, felszínen megjelenő karsztvíztárolásra alkalmas triász alaphegységi képződményeket Tinyétől É-ra ismerünk dolomit formájában. A medence peremén felszínen, vagy felszínközeiben előforduló triász alaphegységi kőzetek repedezett, karsztosodott rétegeit vízszerzés szempontjából több helyen hasznosítják (pl. Piliscsaba). A vizsgált terület karsztvíz viszonyait a barnakőszén- és vízkutató fúrásokból ismerjük. A Tinnye és Úny között lemélyített barnakőszén kutató fúrásban (/. ábra) 226,0 m-en érték el a triász alaphegységet, az alsó oligocén "hárshegyi homokkő" rétegek alatt. Az 1961 elején Úny ÉK-i szélén lemélyített 300,0 m talpmélységű vízkutató fúrás a triász kőzeteket nem érte el, a vízföldtani napló szerint középsőoligocén agyagban állt le. A triász képződmények Tinnyétől Úny felé haladva feltehetően szerkezeti mozgások hatására — a fenti fúrás rétegsora alapján — mintegy 500—600 m mélyre zökkenve helyezkednek el. Innen csak oldottsókban gazdag hévíz várható, amely az ivóvízellátás szempontjából sem minőségileg, sem pedig gazdaságilag nem jöhet számításba. Rétegvíz. A vizsgált területen a miocén, pleisztocén és holocén rétegekkel takarva (/. ábra) többszáz méter vastagságban oligocén rétegek ismertek. Ezek zömmel agyagos kifejlődésük alapján sem vízminőségi, sem pedig mennyiségi szempontból vízszerzésre nem vehetők számításba, mint azt a községekben lemélyített kutak, kutatófúrások ís bizonyítják. A már említett 300,0 m-es kutatófúrásnak sem a felső, sem pedig a középsőoligocén homokosabb, homokkövesebb szintjeiből számottevő vízmenynyiséget nem nyertek ki, a fúrás meddőnek bizonyult. Máriahalom községből ismert 44,50 m mélységű fúrt kút felsőoligocér, rétegeket harántolt. A 38,0—42,0 m között beszűrődött homokköves rétegek nyugalmi vízszintje — 0,40 m volt. A kútból 30 l/p vízmennyiséget tudtak kitermelni — 7,80 m-en. Az egykori vegyvizsgálat eredményéből mindössze annyi ismert, hogy "a kút vize keserű, ivóvíz céljára nem alkalmas". A fenti adatokból világosan látszik, hogy az oligocén rétegvizek vízellátás szempontjából minőségi és mennyiségi szempontból is figyelmen kívül hagyhatók. Ugyanez a megállapítás érvényes az irodalomból ismert és általunk a vízkutató munkánk során feltárt és megvizsgált Úny környéki oligocén rétegek felszínén fakadó, ún. keserűvizes forrásokra is. Mint a földtani térképen látható (/. ábra) a szarmata képződmények a felszín átlagos magassága fölé kiemelkedve fze/renyfcn 3/ 9 y/zkv/ofó méft/fúrói • ßornoköjz énkvfofó f/rás Ttrroszwzkutató fúrás ® Vég/eget ferorzv/zkúf Jflmagyordiol /crarz, /e/fofome/ek • lösz P/e/rztocert fiurvo homo/r Alsópofínőn/o/' Mészkő, ogyag Jzorma/o izoi fwmokko ^ I. ábra. Ún/—Dág—Máriahalom vázlatos földtani térképe (A Magyar Állami Földtani Intézet térképadatai után, kiegészítéssel) helyezkednek el. Települési viszonyuk, kifejlődésük és korlátozott elterjedésük alapján víznyerés szempontjából nincs jelentőségük. Az oligocénhez viszonyítva ugyancsak kis felszíni elterjedésben ismert pannóniai durva homok, homokkő rétegek, melyek víztározásra ugyan alkalmasak, települési módjuk és elterjedésük következtében azonban elsősorban csak a teraszvíz utánpótlódás szempontjából jelentősek. Teraszviz. A vizsgálatainkat megelőző különböző céllal készült kutatófúrásokra és a földtani térképezés adataira támaszkodva, megállapítható volt, hogy nagyobb vízigény biztosítása céljából a fenti pontokban leírtaktól eltérő víznyerési lehetőségeket kell felkutatni. A vízföldtani viszonyok megismerése céljából az öregvíz mentén az /. abrdn feltüntetett területen a feltételezett pleisztocén rétegek teraszvizének feltárására 15,0—20,Om mélységű kutatófúrásokat készítettünk. Az I —3 sz. fúrásokat az Öregvíz mentén az Únyi patak torkolatától É-ra mélyítettük le. A fúrások 5—10 l/p-nél nagyobb vízmennyiséget sem szolgáltattak, gyakorlatilag meddők voltak, mivel a feltárt kavicsrétegek agyagba, iszapba ágyazottak. Ez a tény elsősorban azzal magyarázható, hogy az Únyi patak teljes vízgyűjtő területe a zömmel agyagos kifejlődésű oligocén rétegek fő elterjedési területére esik, így a szállított hordalék is finomszemcséjű (/. ábra). Elősegítette a terasz2» 19