Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kiss Árpád:Algológiai és környezettani vizsgálatok egy romos pincében

Nem érintettem Győr város vízellátási és csatornázási kérdéseit, nem tértem ki a magyar Felső-Duna folyamszabályozási speciális kérdéseinek ismertetésére, Győr és környéke vízgazdálkodási kérdései közül is csak azokkal foglalkoztam, amelyek eltérnek az általánostól, az országban általában ismerttől. Igyekeztem rámutatni a vízgazdálkodási feladatok sokoldalúságára, a vízgyűjtő egészére kiterjedő, a vízgazdálkodás minden ágazatát figyelemmel kísérő szemlélet szükségességére, hogy ennek alapján arra. kérhessem a Profeszszor urakat, olyan mérnököket neveljenek az Egyetemen, akik a vízgazdálkodási szakágazati speciális ismeretek tökéletes elsajátítása mellett sokoldalú, átfogó szemlélettel rendelkeznek, akik képesek az életben tapasztalható sokféle jelenség összefüggéseinek a felismerésére, és ennek birtokában a vizek természeti körforgásába való, az ember érdekét szolgáló ama beavatkozásra, melyet vízgazdálkodásnak nevezünk. * * * A tanulmány előadásként elhangzott 1963. X. 18-án midőn az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem professzorai és docensei a leendő Győri Műszaki Egyetem helyének és Győr városának megtekintése céljából tanulmányi látogatáson Győrött tartózkodtak (Szerk.). ALGOLÓGIAi ÉS KÖRNYEZETTANI VIZSGÁLATOK N EGY ROMOS PINCÉBEN KISS ÁRPÁD Móri Állami Gazdaság A Móri Állami Gazdaság tulajdonában lévő (volt Szőlészeti Kutató Intézet móri telepén) romos pince élővilágát 1958. év nyarán kezdtem tanulmányozni. A vizsgálat az , algavegetációra, és annak környezeti tényezőire terjedt ki. A klimatológiai és fizikai mérések eredményeit többszáz helyi felvétel rögzíti. A mikrovegetáció tanulmányozásával igyekeztem tisztázni az egyes taxonok és a biotop közötti összefüggéseket. , A romos pince vizéből, mintegy 30 különböző pontról vettem merített mintát. A minták egy részét 10%-os formaiinnal rögzítettem, más részéből tenyészeteket állítottam be, és szedimentációs technikával, a Hortobágyiféle "kamarás" eljárással mennyiségi vizsgálatokat végeztem (A mennyiségi cönóziselemzések adatait a 2. ábra szemlélteti.) (10, I I). Az említett mintákból meghatároztam az egyes fajok gyakorisági %-át is, egységnyi vízmennyiségre vonatkoztatva. A minták vétele háromnapos megismétlésekkel történt, a nyári vízvirágzás alkalmával pedig kétnaponként. A szóbanforgó pincét az 1780-as évek körül építették, amikor a szőlőművelés Mórott megindult. Az építési anyag mészkő. A pince méretei: hosszúsága 24 m, szélessége 4,2 m, magassága 2,5 m. A pincében 1939-ig tároltak bort, 1940-ben a talajvíz annyira elárasztotta, hogy az említett célra alkalmatlanná vált. Ezek után az elhanyagolt pince mindinkább pusztult, végül bombatalálatot kapott és kialakultak jelenlegi viszonyai. A pincében állandóan van víz, mert vízzáró rétege löszös agyag. A vízmennyiség az év különböző szakaszaiban a környező talaj kiszáradásától függően, továbbá a csapadékviszonyok alakulása szerint változik. 1958. évben a legkisebb vízszín augusztus hóra esett. 1959. évben júliusra, 1960-ban szeptemberre érte el az ingadozó vízszín a legkisebb értékeket. Az 1962. évi télen, (mely rendkívüli állapotokat teremtett), illetve azt követő tavasszal a "pince-víztároló" soha nem látott mértékben megduzzadt, és a legkisebb vízszín október hóra esett. (Az utóbbi adattal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy e rendkívüli esetben bekövetkezett "legkisebb" vízszín az előző évek átlagos szintje körül ingadozik.) Esőzések alkalmával a vízpótlás gyorsan bekövetkezik, miután a pince fedőrétege 2,5 — 3 m mészkő, és löszös » homok — továbbá nagyobb hóolvadások esetén szabad vízbefolyásra Is van lehetőség. A párolgással eltávozott víz mennyisége csekély, miután a hőmérséklet nyáron sem emelkedik 15—16 C° fölé a pince szabad légterében (3,8). A vízkémiai vizsgálatok eredményét is itt foglalom össze: pH=7,5, vízben oldott O

a=7,96 mg/l, vízben oldott C0

2=0,46 mg/l, Ca keménység=4,82 nk°, Mg keménység=4,90 nk°, összes keménység=9,72 nk° (5, 16). A romos pince, mint élőhely redukált biotopnak fogható fel, bizonyos értelemben barlangi átmeneti jelleggel. A mikrovegetációban a stigobiont, stigophyl és stigoxen taxonok egyaránt megtalálhatók. A milieu aphotikus, illetve erősen árnyékolt, fényszegény. A redukált biotop hatására természetesen az autotroph szervezetek asszimilációs tevékenysége vontatottabbá válik, a transzformaiprodukció csekélyebb, mint a photikus körülmények között élő fajok esetében. A transzformál-produkcióval kapcsolatban jóval csekélyebb lesz a produkciós potenciál szintje is, mint ideális körülmények között (12, 17). Az évszakosan több hónapon keresztül végzett hőmérsékleti adatfelvételezéseket (melyek a külső levegő, a pincelégtér és a víz hőmérsékleti adatait tüntetik fel) az /. ábra szemlélteti. A diagram függőleges tengelyén a hőmérséklet, a vízszintes tengelyen pedig a napok vannak feltüntetve (t). A hőértékek napi középhőmérsékletet jeleznek, és az 1961-es év júniusi és júliusi adatait rögzítik. A- 1962. év ellenőrző mérései ugyanezen időszakra hasonló értékeket adtak. A pince fényviszonyainak jellemzése A romos pince fényellátottsága a bejárattól befelé haladva fokozatosan csökken. A megvilágítottság csökkenésével a növényi mikroszervezetek száma is csökken. A biotop legnagyobb megvilágítással rendelkező szakaszát, (ahol az egységnyi térfogatú vízben legnagyobb a mikroszervezetek száma) 100-nak véve, a "fényhatár" vonaláig, a 2. ábra szerint alakul az egyes fajok (algák) I cm

3 vízmennyiségre eső számaránya (10). A méréseket a fotótechnikában is használatos "Rotolux" fénymérővel végeztem, mely a közismert fényelektromos elven működik. A fényértékek mérését nyaranta a déli napszakokban végeztem, amikor a külső megvilágítottság értékei elérték a 45 000—50 000 luxot. A pince bejáratától befelé haladva kb. I m távolságban a megvilágítottság 20 000—25 000 lux volt általában. Ebben a tartományban a Chroococcus turgidus, Ch. minutus, Microcystis flos-aque kékalga fajokat 15