Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Aujeszky László: Újabb ismereteink a légkör középső és felső rétegeiről

1957-ben Miskolcon szennyvízankétot rendezett, majd 1959-ben az I. Országos Szennyvíz Konferenciát. Ezeknek az országos méretű társadalmi megmozdulásoknak tudható be, hogy a magyar vízfolyások elszennyeződésére a vízügyi >. szolgálat is még idejekorán felfigyelt és előterjesztést tett az élővizek tisztaságának védelmére. Az ennek alapján kiadott 1/1961. Korm. számú rendelet és végrehajtási utasítás az elmúlt két év alatt helyesnek bizonyult, amenynyiben sikerült a felszíni vizek romlási folyamatát megállítani, sőt ellenkezőjére fordítani, aminek következtében néhány folyónk vizének minősége az utóbbi évben észrevehetően javult. A rendelet végrehajtása során elért nem kis eredmények annak is köszönhetők, hogy a vízügyi igazgatóságok nem a jogszabály nyújtotta merev bírságolással, hanem elsősorban meggyőzéssel, a megoldásban messzemenő szakmai segítségnyújtással léptek fel az érintett iparvállalatokkal szemben. Ennek a kialakult együttműködésnek, továbbá a kormány által ipari szennyvíztisztító berendezések létesítésére előirányzott jelentős eszközöknek köszönhető, hogy számos üzem már kiépítette hiányzó tisztító műveit, illetve ezek megvalpsítása folyamatban van. A rendelet megjelenése óta napi 40 000 m

3 káros szennyvíz ártalmatlanná tételét biztosító mű épült az országban, ez az összes ártalmas szennyvíz 3%-a. Az ipari minisztériumoknál előirányzott beruházásokból a II. ötéves terv végéig összesen rtapi 300 000 m

3 káros szennyvíz lesz tisztítható, az összes ártalmas szennyvízkibocsátás közel negyedrésze. A tisztítóművek kiépítésének sorrendjét a vízügyi szervek úgy igyekeztek meghatározni, hogy először a legsúlyosabb í. károkat okozó üzemeknél létesüljenek a szükséges berendezések. így a szennyvízkárok mértéke a tisztítás várható arányánál lényegesen nagyobb mértékben fog csökkenni. Figyelemmel a vízügyi szervek és az érdekelt iparvállalatok között kialakuló jó együttműködésre, a rendelet alapján kivetett szennyvízbírság összege viszonylag kevés, mindössze 1,4 millió Ft volt. A rendelet alapvető céljának eléréséhez a felszíni vizek minőségének rendszeres, szervezett vizsgálatának megteremtése volt szükséges. E célra minden vízügyi igazgatóságnál vízminőség-ellenőrző laboratórium létesült, mely korszerű felszerelésével 4400 km hosszú vízfolyáson, 800 ponton vett vízmintákkal kíséri figyelemmel a vizek tisztaságát. Ugyanezek a laboratóriumok vizsgálják az üzemi szennyvizek vegyi összetételét is. A II. Országos Szennyvíz Konferencia székhelye, Miskolc, hazánk legnagyobb iparvidékének központja, ahol a vizek elszennyeződése országos viszonylatban a legsúlyosabb helyzetet idézte elő. A borsodi iparvidéken kialakult súlyos helyzet annak következménye, hogy a területen csak kis vízhozamú vízfolyások haladnak át, melyek távolról sem biztosítják a tisztítás nélkül, illetve hiányos kezelés után bevezetett szennyvizek megfelelő hígítását. Hozzájárul ehhez még az is, hogy ezek a kis folyók már külföldről jelentősen szennyezetten érkeznek hazánkba. Ezzel magyarázható, hogy az összes ártalmas házi és ipari szennyvízkibocsátás, szám szerint napi 220 000 m

3, alig haladja meg az országos érték 10%-át, ami területileg arányosnak vehető, mégis hatalmas károk jelentkeznek. Elmaradt azonban a szennyvíztisztító művek kiépítése ezen a területen, mert míg az országos átlag szerint a kellő hígítás nélkül a befogadóba vezetett 950 000 m

3/nap káros szennyvízből (a közvetlenül a Dunába, Tiszába vezetett szennyvizeket leszámítva) 200 000 m

3/nap, 21% megfelelő tisztítása biztosított, addig a borsodi iparvidéken ez az arány mindössze 15%. A borsodi vízfolyások helyzetének normalizálása érdekében ki kell építeni az ipartelepek hiányzó szennyvíztisztító berendezéseit. Ezek kialakítása során helyes eljárások alkalmazásával értékes nyersanyagok nyerhetők ki, mint például a Lenin Kohászati Művek Kohógáz mosóvizéből. A tisztítás során a helyi ártalmatlanná tételre és az ipari hasznosítás lehetőségeire kell figyelemmel lenni, mert a mezőgazdasági szennyvízhasznosítás műveinek kiépítéséhez itt nincsenek meg az előfeltételek. Jelentős javulást fog jelenteni a Sajó vizének minőségében a tönkrement városi szennyvíztisztító telep helyett új, korszerű telep építése Miskolcon, mely a tervek szerint a III. ötéves terv időszakában készül el. A1 utóbbi nemzetközi vízügyi tárgyalások alapján remény van arra is, hogy a Csehszlovákiából érkező szennyeződéshullámok megszűnjenek az ott építendő berendezések hatásának eredményeképpen. A jövő feladatok egyik súlyponti célkitűzése a borsodi élővizek minőségének megjavítása. Ebben a munkában az itt működő vízügyi szakembereknek élen kell járniok, hogy megfelelő mértékben kivegyék részüket azokból az erőfeszítésekből, melyeket a Kormányzat megbízásából a vízügyi szolgálat az ország egész területén végez. A vízügyi szolgálat megsegítésére fokozottabb mértékben ki kell bővíteni a vízvédelmi bizottságok és a vízminőségi felügyelet munkáját, tudatosítani kell csaknem minden emberrel, hogy milyen döntően fontos minden egyes emberre nézve élővizeink tisztaságának legoptimálisabb megóvása. Úgy érzem, hogy a Magyar Hidrológiai Társaságban tömörült szakemberek ezen a téren élenjáró munkát végeztek s amint mai, II. országos szennyvíz konferenciánk tanúsítja, ma is végeznek és hiszem, hogy a jövőben még fokozottabb munkát fognak végezni. Ebben a reményben a miskolci II. Országos Szennyvíz Konferenciánkat megnyitom és a társaságunk s a magam nevében kívánok a Konferencia résztvevőinek eredményes, jó munkát. ÚJABB ISMERETEINK A LÉGKÖR KÖZÉPSŐ ÉS FELSŐ RÉTEGEIRŐL DR. AUJESZKY LÁSZLÓ Az utóbbi öt esztendő leforgása alatt rohamos lépésekkel haladt előre a légkör középső és felső részeinek megismerése. A meteorológiai kutatórakéták és a meteorológiai rendeltetésű mesterséges holdak tömegesen szolgáltatják az adatokat a légkörnek olyan magas részeiből, amelyek azelőtt hozzáférhetetlenek voltak a közvetlen műszeres mérések számára. Ennek nyomán sokkal részletesebb képet tudunk ma megrajzolni a felsőbb légköri rétegek állapotáról, mint amilyennel azelőtt rendelkeztünk. A Földünket övező hatalmas gáztömeg, amelyet légkörnek hívunk, legcélszerűbben három egymás feletti részre osztható fel. Az alsó légkör áll a troposzférából és a felette következő sztratoszférából; kereken 55 km magasságban egy határ13