Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Juhász József-Kárpáti Lajos: Vízbeszerzési lehetőségek Hosszúhetény környékén

A 7. sz. fúrás a várt pannóniai durva homokössz­letet a pleisztocén üledék alatt 7,40 m-iben elérte, és azt 28 m-ig harántolta. Ez a fúrás és a 3. sz. fúrás is bebizonyította, hogy a feltételezett durva homokösszlet megtalálható a völgyben is. A parannóniai homoknak a völgy hosszanti és szélességbeni kiterjedésének megállapítására és a ré­3. ábra. Az 5, 6, 8. számú kutatófúrások földtani szelvényei teg vízadóképességének meghatározása céljából mé­lyítettük a 8, 9, 10 és 11-es- sz. fúrásokat. A 8. sz. fúrást a hirdá fűtőház és a 7. sz. fúrás közé interpoláltuk abból a célból, hogy a két fúrás közt megállapíthassuk a homok jelenlétét. A 8. sz. fúrást a felszín túlságos magassága miatt nem szel­vényben mélyítettük, hanem attól északra kb. 40 m-re. Ez a fúrás azonlban már a várt pannóniai ho­mokos réteg helyett a Csokoládé-pusztánál tapasztalt agyagos kifejlődésű pannóniai rétegsort harántolta. Ennek alapján megállapítható volt a homokösszüet megszűnésének helye északi irányban. A feltárt agyagos össziet, az említett csokoládé­puszitai fúrások szerint valószínűleg a vízadó ho­mokösszlet feküjét alkotja. A fúrást ezért 20 méter­nél abbahagytuk. • A 9. sz. fúrást a 7. sz. fúrástól délre 290,40 m-re fúrtuk a homok déli irányú kiterjedésének megha­tározására. A fúrás 62 m mélységig agyagos és már­gás kifejlődésű rétegeket harántolt, s nem érte el az említett durva-homokot. Eszerint a pannóniai homok­összlet kelet-nyugati irányú törések mentén ott már mélyebbre süllyedt, esetleg erodálódott, illetve a me­redekre állított homokréteg a mélybe süllyedt. A 10. sz. fúrást a 7. sz. fúrástól nyugatra mé­lyítettük le, melynek során 8,60 m-ben elérték a pannóniai homokot és azt 28 m-ig harántolták. A U- sz. fúrást ugyancsak nyugati irányban telepítet­tük. 5,80-iban érte el a homokot és 33,10-ben átJha­rántolva elérte a homok feküjét, és azt 1 m hossz­ban feltárta. A fúrások helyét az 1. ábrán tüntettük fel. Az 5, 6. és 8. sz. fúrások rétegszelvényét a 3. ábrán láthatjuk. A 7, 10. és 11. sz. fúrások a pannóniai durva homokot 20, illetve 25 m vastagságban harántolták. E fúrások hosszszelvényét a 4. ábrán tüntettük fel. A szemcseeloszlási görbéket az 5. ábrán mutatjuk be. A fúrások vízhozamának megállapítására 10 m hosszúságú, 0 127 mim próbaszűrőt építettünk ibe minden vízadó fúrásba. A 7. sz. fúrás szivattyúzása után a furatba 0- 102 mm fúrócsövet helyeztünk el figyelőkútinak kiképezve. Ugyancsak figyelőkúttá ké­peztük ki a 10. sz. fúrást is. A szivattyúzást általában négy lépcsőben végez­tük. Eeredmányét a 3. táblázat mutatja. A 3. táblá­zatban feltüntetett legnagyobb hozamok nem a réteg, hanem a szivattyúk legnagyobb teljesítményére utal­nak. A 10. fúrásban legnagyobb hozammal szivaty­tyúziva a 7. sz. fúrás nyugalmi vízszintje 10 cm-t süilyedt. A 11. fúrás szivattyúzásakor a 7. fúrás nyugalmi vízszintje 13 cm-t, a 10. fúrásé pedig 12 cm-t. A 12. és 13. sz. fúrásokat a hirdi fűtőház és Hird község közötti területen mélyítettük le abból a célból, hogy a déli dombon megtalálható durva ho­mok északi irányú kiterjedését, illetve települési viszonyait megismerjük. A fenti két fúrás adata' alapján megállapítható, hogy az említett durva ho­mokösszlet kelet-nyugati irányú törések mentén me­redek vetősík mellett mélyebbre zökken. 46

Next

/
Thumbnails
Contents