Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Ajtay Zoltán: A bányavíz elleni védekezés mai helyzete és távlati kilátásai - Reviczky Ferenc hozzászólásával

E szerint elhagyjuk az eddig megtervezett szintes ki hajtású szivattyúkamrát és helyette a függőleges akna talpszintjén nagy, harangalakú térséget képezünk ki, melyfben a 2x6 db 5 m

3-es szivattyúegységet kétszintes megoldással helyezzük el. Így a szivattyúkamrát maga a bővített akna képezi. A tervezett harangalakú szivattyúkamra belső átmérője 11 m lesz, míg a kamramagasság dobogónként 5,5—5,5 m. E géptér felett van a ténylegesen harangalakú szűkítés' az akna átmérőjére, melynek magassága a statikailag megengedhető kúposság mértékét figyelembevéve, kb 6,5 m. E fölött 4 m-rel megfelelő falazati láb készítendő az aknafal súlyának a kőzetre való áthárítása céljából. \ harangalakú szivattyúkamra alatt az akna talpán, 7,3 m mély, 4000 x 4000 mm, négyzetes szelvényű aknazsompot képezünk ki a csurgólék, illetve szenny vizek gyűjtésére. Ebből a vizet 2 db, az alsó kamraszinten elhelyezett 5 m

3-es szivattyúval emeljük a külszínre. Az aktív vízvédelem céljait szolgáló 10 db 5 m

3-es magasnyomású centrifugál szivattyú a két dobogón elosztva nyer beépítést. A felső szivattyúszint dobogóját acéltartókkal megerősített, megfelelően kiképzett vasbetonfödém képezi. A szivattyúk meghajtását rövidre zárt forgórészű 6 kV-os motorokkal tervezzük a külszínen elhelyezett fojtótekercses indítással. Ezen megoldással lényegében az összes villamosberendezés a napszínen nyerhet elhelyezést, melynek számos előnyét külön kihangsúlyoznom nem kell. A szivattyúk nyomóvezetékeit a teherviselés áthárítása céljából acéltartókkal támasztjuk alá. A szivattyúkezelők, illetve beszerelt gépi berendezések biztonsága érdekében a szivattyútelepet az aknaszelvériytől teljesen zárt, lyuggatott acéllemez hengerrel kívánjuk elválasztani. A szivattyúkamra berendezései a mindkét dobogón kiépített körvágány segítségével mozgathatók, illetve cserélhetők a szükségnek megfelelően. De lényeges változtatást eszközöltünk az új szivattyúkamrai megoldáson kívül a karsztvíz megcsapolása tekintetében is. Eredetileg vízlecsapolóvágatok szükséges hosszúságú kihajtását terveztük. Az erősen karsztosodott kőzet, a jelentős vízjáratok, repedések ténye, s az újabban kinyomozott áramlástani viszonyok ismerete lehetővé teszi a karsztvíz fúrásokkal történő kellő mennyiségű megcsapolását. Elgondolásunk szerint az akna talpán kb 8 db megfelelő hosszúságú fúrás készítendő pár fok emelkedéssel, általában közel merőlegesen a karsztvíz kinyomozott áramlási irányára. A fúrólyukak pontos száma, hossza, átmérője számítások útján határozandó meg olymódon, hogy a beáramló víz mennyisége még a depressziós tölcsér kialakulása után — kb 0,1—1 atm. nyomás mellett is — elérje a beépített szivattyúegységek kapacitását. A fúrásokat — mint ezt már másutt is tettük — vezércső, tolózár és' tömbszelenca segítségével eszközöljük olyképpen, hogy azokkal a védendő terület vonatkozásában elképzelt depressziós tölcsér középpontját lehetőség szerint mindjobban megközelítsük. A fúrólyukak csővezetékeit — a kiáramló vizek megtisztulása után — megfelelő nyomásra méretezett és aknatalpa alatt kiképzett hidrodepurátorba (fakadó vizek tisztítótérsége) kötjük, melyhez a szivattyúegységek szívóvezetékei is csatlakoznak. Innen történik tehát a szivatás. Ilyen megoldással a fúrólyukakból a zárt, illetve lezárható rendszer miatt a szivattyúkkal mindenkor a szükséges, illetve célszerű vízmennyiség emelhető ki, s ugyanakkor a szivattyúkamra elúszási veszélye sem áll fenn. Áramkimaradás esetében legfeljebb a már addig kialakított depressziós tölcsér visszatöltődése áll fenn, melynek víztároló képessége sokszorosa a szokásos módon kialakítható, illetve eddig megtervezett zsomptérfogatnak. Az ily módon elképzelt és megtervezés alatt álló XlV/a akna vízvédelmi létesítményünk módosításának az eddig elmondottakon fcívül további igen számottevő előnyei is származnak és ezek konkrétan a szükséges beruházási költség jelentős mértékű csökkenése é3 a megvalósítási idő lerövidülése. Mivel azonban az evvel kapcsolatos végleges kiviteli tervek elkészítése, illetve költségkalkulációjá most van folyamatban, így elképzeléseinkről jelenleg csak egy nagyobb vonalú általános ismertetést tudtam nyújtani. Ügy gondolom azonban, így is alkalmas volt arra, hogy az ankét résztvevői kis bepillantást nyerjenek ama hatalmas küzdelembe, mely a karsztvízveszély leküzdése érdekében a tatabányai szén medencében folyik. Szükségesnek tartom, hogy Trösztünk aktív vízvédelmi elgondolásainak megvalósításával kapcsolatosan megemlékezzek a Bányászati Aknamélyítő Tröszt dolgozóinak nehéz, áldozatos munkájáról, szívós küzdelméről is, mellyel elképzeléseink megvalósítását a legnehezebb körülmények mellett lehetővé teszik. Céljaink megvalósítása a továbbiakban is csak e jó, gyümölcsöző összedolgozással biztosítható. Bízunk benne, hogy közös munkánk következtében a kívánt eredmények jelentkezni fognak, s így medencénk is tevőlegesen járul majd hozzá a bányavíz elleni védekezés országos célkitűzéseinek sikeres megoldásához. 97